Mint ismeretes, az Európai Parlament ma délben szavazott Ursula von der Leyen bizottsági elnök sorsáról, miután bizalmatlansági indítványt terjesztettek be ellene a koronavírus-vakcinák beszerzését övező titkos tárgyalások miatt.
Strasbourgban 175 képviselő szavazott a felmentésére irányuló és ezzel együtt az Európai Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítvány mellett, 360 ellene, 18 pedig tartózkodott. A 720 képviselőből 553-an jelentek meg a szavazáson. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmadára, és az összes képviselő abszolút többségének támogatására lett volna szükség az Európai Parlamentben.
A bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén Ursula von der Leyen mellett az Európai Bizottság teljes biztosi testülete lemondásra kényszerült volna.
A szlovák EP-képviselők közül nyolc szavazott a bizalmatlansági indítvány elfogadása mellett, heten pedig ellene. Az Európai Parlament legerősebb frakciójából, az Európai Néppártból (EPP) elutasította az indítványt Miriam Lexmann (KDH), valamint Ľudovít Ódor, Ľubica Karvašová, Martin Hojsík, Veronika Cifrová Ostrihoňová, Michal Wiezik és Lucia Yar (mindannyian RE/PS), akik ezzel kiálltak azért, hogy az Európai Bizottság továbbra is Ursula von der Leyen elnök vezetésével működjön.
Velük szemben a bizalmatlansági indítvány mellett szavazott Milan Uhrík és Milan Mazurek (ESN/Republika), valamint a független Monika Beňová, Ľuboš Blaha, Erik Kaliňák, Judita Laššáková, Katarína Roth Neveďalová (Smer-SD) és Branislav Ondruš (Hlas-SD).
Az ügy középpontjában egy román EP-képviselő, Gheorghe Piperea indítványa állt, melynek értelmében az, hogy Ursula von der Leyen titkos sms-eken keresztül tárgyalt a Pfizer vezérigazgatójával, felveti az átláthatósági szabályszegés, illetve a korrupció gyanúját.
Von der Leyen ezzel szemben azt állította, hogy az indítvány mögött Oroszország és összeesküvés-elméletek állnak, és szerinte ezek célja az EU megbuktatása.
Ursula von der Leyen negatív megítélése azonban nemcsak a Pfizer-ügyletnek köszönhető, hanem tükrözi a közép-európaiak véleményét az Európai Unió migráció- és háborúpárti vezetéséről is. Ennek ellenére a brüsszeli elit és buzgó szekértolóik támogatásával megtarthatta pozícióját, ám jóval kevesebb támogató szavazatot kapott, mint tavaly ősszel.
NZS/Felvidék.ma
