Lehet, hogy a dombokkal és síkvidékkel övezett táj szépsége, a Garam és a Duna vize találkozása, s mindebből az esztergomi bazilika kiemelkedő építészeti csodája, mely Párkány és környéke mindenkori művészeti tehetségeit megihlette. Képzőművészeti klub mindig működött a városban.
Az amatőr és hivatásos művészek között az egyik legismertebb szülötte a városnak és a Felvidéknek is PhDr. Gerstner István Csc, aki hosszú ideig a képzőművészeti kör szakmai vezetője volt. 2016-os halála után fia, PhDr. Gerstner Ákos vette át az édesapja által 2015-ben létrehozott Pro Culture Parkan nonprofit szervezet vezetését. E művészeti irányzatú civil szervezet idén ünnepelte létrejöttének tizedik évfordulóját. Ez alkalomból beszélgettem vele szülővárosa és édesapja hagyatékának őrzéséről.
Miért volt fontos Önnek e nagy ívű örökséget folytatni, mi ösztönözte édesapja halála óta, és honnan hová jutott ez a civil szervezet a tíz év alatt?
Művészcsaládban nevelkedtem, és már gyermekkoromtól édesapám révén közel kerültem a művészet világához. Tősgyökeres párkányiként mindig is közel állt hozzám a városom, ahol születtem, nevelkedtem és élek, valamint annak gazdag művészeti és kulturális öröksége. Természetesnek tartottam, hogy édesapám hagyatékát ápoljam és továbbvigyem, és ezt a célt egy nonprofit szervezet keretében valósítottam meg, amely Párkány kultúrájáért és művészetéért dolgozik.
Az eredmények ellenére sokan nem tudják, hogy otthonukban van egy galéria édesapja hagyatékából?
A galéria nem hivatalos intézményként működik, de otthonunkban rendelkezésre áll egy tárlat, amely Gerstner István festőművész munkásságát és hagyatékát mutatja be. Nincs hivatalos nyitvatartási ideje, de – ahogy említettem – nem intézményként működik; iskolák, csoportok, klubok vagy magánszemélyek felveszik velünk a kapcsolatot, és mi szívesen bemutatjuk a gyűjteményt. Az elmúlt tíz év során a galéria több funkciót is betöltött: itt tartottunk gyermektáborokat, nyílt napokat, valamint baráti rendezvényeket művészek és művészbarátok részére.
E galéria anyagát nem igényelte a város, egyáltalán felajánlották-e a városnak? Turisztikai szempontból is megérdemelne egy állandó kiállítást.
Ez valóban érdekes kérdés, és már több felvetés is született ezzel kapcsolatban. A megvalósítás azonban több tényezőtől függ, ezért még várni kell a megfelelő időre. Reményeim szerint egyszer eljön az az idő, amikor a város központjában állandó tárlat nyílhat, amely méltó módon mutatja be munkásságát és hagyatékát.
Mint ismeretes, Ön nemcsak a képzőművészet egyetlen városi mecénása, a hagyaték őrzője, mindezen túl sokoldalú tevékenységéről is tudunk.
Az elmúlt húsz évben több területen dolgoztam, a kultúra és a gazdaság is fontos része az életemnek. 2000-ben végeztem a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Bölcsészettudományi Karán történelem és filozófia szakon, majd történelemből doktoráltam. A pályafutásomat a Párkányi Városi Múzeumban kezdtem múzeumpedagógusként, és közben Párkány korai történetét is kutattam, ekkor jelentek meg az első publikációim is.
2013-ban alapítottam a REMBRANDT Kft.-t, eredetileg iskolaszerekkel és kreatív kellékekkel foglalkoztunk, majd a járvány után bővítettük a tevékenységünket, és ma már könyveléssel, adóbevallásokkal és tanácsadással foglalkozunk. Ebben az évben végeztem a Selye János Egyetem Gazdasági és Informatikai Karán közgazdaságtan és menedzsment szakon.
(Fotó: Gerstner Ákos archívuma)
A kultúra mindig is közel állt hozzám, ezért 2015-ben megalapítottam a PRO CULTURE PARKAN nonprofit szervezetet. Az elmúlt tíz évben rengeteg programot szerveztünk: gyermektáborokat, kulturális rendezvényeket, hagyományőrző és kreatív foglalkozásokat. Szervezetünk segítette a tehetségeket a Duna mindkét partján, és 2017-től Gerstner István Duna Menti Művészek Egyesületeként is működik.
2019 óta együttműködünk a Párkányi Római Katolikus Plébániával, templomi koncerteket és jótékonysági rendezvényeket szervezve. Több kiadványunk is megjelent helytörténeti és művészeti témákban, és idén, a város 950. évfordulójára készítünk egy magyar és szlovák nyelvű kiadványt, amely bemutatja Párkány történelmét, kultúráját, gazdaságát és turizmusát kb. 300 oldalon. A szlovák kiadvány rövidebb lesz, de hasonló tartalommal fog elkészülni. Ezt elsősorban az anyagi lehetőségünk határozza meg. Természetesen támogatást szívesen fogadunk, mert a nyomdaköltség egy része még hiányzik a teljes hagyományos kiadáshoz.
Hogy érzi, értékelik a munkáját akár városi szinten, akár programjainak látogatásával?
Ami a munkám értékelését illeti, még van mit bővíteni és fejleszteni, nem tagadom: maximalista vagyok, mindig a legjobb tudásomat és szakértelmemet szeretném mindenhez adni. Édesanyámmal élek, és küldetésemnek tekintem édesapám hagyatékának továbbvitelét, olyan értéket teremteni, amely a jövő nemzedéke számára is hasznos lehet. Remélem, ezt a célt minél jobban sikerül teljesítenem, és aztán majd az utókor fogja értékelni az eredményt.
x.x.x
A Barta Gyuláról (párkányi születésű festő, érdemes művész) elnevezett városi galériának több ismert hazai, a városhoz kötődő festő ajándékozta alkotását, melyek sajnos a mai napig nincsenek a nyilvánosság elé tárva.
Dániel Erzsébet/Felvidék.ma
