A betlehem, mint a karácsony szimbóluma Jézus Krisztus születésének bibliai történetét meséli el a Szent Család és a jászolban fekvő kis Jézus megjelenítésével. A bibliai jelenetek mellett a betlehemek sok esetben a hétköznapi emberek életét és munkáját is ábrázolják.
A 18. század végén a betlehemek a templomokból az egyszerű emberek háztartásaiba is eljutottak, ahol karácsony és a napkeleti bölcsek ünnepe közötti időszakban a szoba kultikus sarkában helyezték el őket.
Különböző anyagokból, például fából, agyagból, papírból, kartonból vagy viaszból készültek. Minden betlehem egy meghatározott sémának megfelelően lett kialakítva. Középen állt a betlehemi istálló, bal oldalon a leboruló pásztorok figurái, jobb oldalon pedig a három királyok voltak láthatók.
A betlehemek tömeges elterjedése a háztartásokban főként a második világháború után következett be.
A háztartásokban elhelyezett betlehemek mellett léteztek hordozhatóak is, amelyeket a hagyományos karácsonyi énekesek – betlehemesek – vittek magukkal. A gömör-kishonti régióban a betlehemezés hagyománya a múltban elsősorban azokon a településeken volt elterjedt, ahol a katolikus vallás volt jellemző, például Tiszolcon, Fazekaszsaluzsányban, Ájfalucskán, Óbástban….
Számos fa betlehem készítője volt Fertő Dezső (1921 – 1996) roma fafaragó is, aki a Nagyrőcei járásbeli Harkács-Sánkfalván (ma Gömörfalva) letelepedett magyar roma család sarja volt.
A fa megmunkálásához már kisgyermekkorától vonzódott, de gyermekkori negatív élményei miatt hosszú évekre felhagyott vele. Csak felesége 1980-ban bekövetkezett halála után kezdett újra faragással foglalkozni. Számos világi és vallási témájú szobor és dombormű mellett több betlehemet is készített.
Az egyik a brünni Roma Kultúra Múzeumában található, egyet még életében eladott Svájcba, hármat Kanadába, egy pedig a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum gyűjteményében lelhető fel.
A betlehem tizennégy, fából faragott figurából áll – Szűz Mária Jézus Krisztussal a jászolban, Szent József, a három királyok, valamint bárányok, egy szamár, teve és egy pásztor szobrai. A figurák felületkezelés nélküliek, önállóan állók, háttér és talapzat nélkül.
Sajtóközlemény, Mgr. Ľudmila Pulišová, etnográfus/Felvidék.ma
