Kormányzásunk horgonya a kereszténység – jelentette ki Orbán Viktor a Kontextus YouTube-csatornára pénteken feltöltött interjúban, hangsúlyozva, hogy az együttműködésben a KDNP a horgony szerepet tölti be, ő maga pedig a horgonykötélért felel.
A Karmelita kolostorban csütörtökön rögzített beszélgetésben a miniszterelnök a Fidesz-KDNP koalíciót az egyik legnagyobb újításuknak és különleges konstrukciónak nevezte, amely egy európai, sok párt számára végzetessé vált kihívásra adott magyar válasz.
Kifejtette: Európában a keresztény pártoknak egyszerre kellene képviselniük a keresztény tanításból származó igazságot és begyűjteni a kormányzáshoz szükséges többségi szavazatot, de az európai társadalom szekularizációja, liberalizációja miatt ez ma már szinte lehetetlen.
Ezért a kereszténydemokrata pártok elkezdtek olyan döntéseket hozni, amely a társadalom többségének ugyan tetszett, de közben eltávolította őket a keresztény tanításoktól. Ma már a legtöbb nagy kereszténydemokrata párt nem kereszténydemokrata, még csak nem is jobboldali, valahol a centrumban, de már inkább a baloldalon helyezkedik el, és a keresztény tanításokra nemcsak hogy nem hivatkozik, hanem az arra való hivatkozás liberális elutasítását is tudomásul veszi – jegyezte meg.
Erre a kihívásra válaszként hozták létre a Fidesz-KDNP szövetséget. Ebben a szövetségben a szavazatokat a Fidesz gyűjti, a KDNP-nek pedig az a feladata, hogy folyamatosan szembesítse a Fideszt, a kormányt és a teljes magyar közvéleményt azzal, hogy egyes kérdésekben mi következne a keresztény tanításokból, és hogyan kellene egy-egy döntést azok alapján meghozni.
Ezt a legtöbb esetben tudjuk követni, néha pedig „nyíltan be kell vallani, hogy emögött nincs társadalmi támogatás, ezért valamilyen kompromisszumot fogunk kötni” – mondta, hozzátéve, hogy ez nyilvános, átlátható, tehát nem tévesztenek meg senkit.
A KDNP, mint egyetlen világnézeti párt, ezt a horgonyszerepet kiválóan teljesíti – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy ő pedig a horgonykötélért felel.
„Olyan hosszú horgonykötelet engedek, vagyis annyit engedek csak meg eltávolodni a keresztény tanításoktól különböző kompromisszumokkal, hogy azért a horgony is megmaradjon, de legyen is elegendő szavazat a többséghez”
– magyarázta.
Azt is mondta: ez egy bonyolult feladat, de miután a KDNP-vel lassan évtizedek óta végzik, összecsiszolódtak, és jól működik a dolog.
„Európa legsikeresebb keresztényprofil-megőrzési kísérletének tekintem a Fidesz-KDNP együttműködést” – jelentette ki.
Orbán Viktor fontosnak nevezte a kereszténység mint személyes hit és a keresztény kultúra különválasztását, vagyis, hogy ne várjanak el tőlük olyat, ami hitbéli kérdés, és amit a személyes életben kell megvitatni. A kormánytól az kérhető számon, hogy keresztény kulturális talapzaton áll-e, igyekszik-e ilyen talapzaton tartani az országot és a keresztény hagyományoknak megfelelő döntéseket hozni. Ez pedig olyan emberek számára is elfogadható, akiknek egyébként nincs élő hitük – szögezte le.
A miniszterelnök a KDNP Magyarországra gyakorolt, konkrét döntésekben megnyilvánuló jótékony hatásaként jelölte meg, hogy az alkotmányunk keresztény. Mielőtt a Fidesz-KDNP kétharmad létrejött volna, egy „liberális-felszínes, értéktartalmakat nem hordozó, átmeneti” alkotmányunk volt, amely „mint a pestises betegtől tartott távolságot mindenfajta lényegi, mély történelmi és kulturális kérdéstől”.
Hozzátette: később ezt az alkotmányt néhány ponton ki kellett egészíteni az európai politikai küzdelmek logikáját követve. Így például – amit korábban sose gondoltak, hogy bele kell írni az alkotmányba – belefoglalták, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, hogy az apa férfi, az anya nő.
A genderhez, a családvédelemhez kapcsolódó gondolatok, alapelvek és tanítások kifejezetten a KDNP-nek, illetve a KDNP-Fidesz együttműködési struktúrájának köszönhetők, de innen jön a nemzet és a kereszténység összefüggése és még számos más személyiségi jogra vonatkozó megfontolás is az alaptörvényben
– sorolta.
Orbán Viktor kitért arra: két politikai irányzat van Magyarországon, a Fidesz-KDNP és a baloldal, „akárhogy is hívják éppen”. A baloldal egy része számára az egyház ellenség, a másik része szerint nincs különbség a bélyeggyűjtő egyesület meg az egyházak között. Ez az ő szemléletük, és ha ők kapnak többséget, ennek szereznek érvényt.
Aki ma támogatja a baloldal politikai törekvéseit keresztény oldalról, annak tudnia kell, hogy egy keresztényellenes vagy a keresztény értékeket relativizáló politikai erőt fog támogatni.
Arról is beszélt: az állam-egyház szétválasztást a nyugati világban a liberálisok találták ki, és utólag kiderült, hogy ez valójában nem egy korrekt elválasztást céloz, hanem az egyházak visszaszorítását a közéletből a magánélet keretei közé. A magyar alkotmány ezért – nyelvileg is alternatívát kínálva az állam-egyház szétválasztásra – úgy fogalmaz, hogy az állam és az egyház „különváltan működik”.
Fontosnak nevezte, hogy a különváltan működés nem zárja ki, hogy azonos célokért dolgoznak, mert vannak olyan célok, amelyeket az egyházak is magukénak vallanak, meg a kormányzat is, és vannak dolgok, például az evangélium hirdetése, amelyekben nem lehet és nem is kell együttműködniük az egyházaknak a kormányzattal.
Azt is mondta: az egyházakon belül időnként kirobbanó, az állam és az egyház túlságosan szoros együttműködését kritizáló viták szerinte buta és az „egyházakon belüli ambíciókat takaró viták”.
Orbán Viktor politikai értelemben „megvert egyházaknak” nevezte a magyarországi egyházakat. Mint mondta, a kommunizmus borzalmas pusztítást végzett, 1990 után pedig „rendkívül zavaros 20 év” következett, amikor a „liberálisok még tovább ütötték-verték az egyházakat”.
Úgy folytatta: 2010 után, most van az a 20 év, amikor az egyházak úgy érezhetik, hogy nem egyszerűen megkapják, ami jár, hanem megbecsültek, elismertek, a közhatalom kifejezetten értéknek tekinti a szolgálatot, amit végeznek. Ma felemelt fejjel, büszkén vagy alázattal, de mégis önbizalommal lehet azt mondani, hogy „én egy magyar keresztény vagyok”, és ez csak az elmúlt húsz-egynéhány évben vált konfliktusmentessé.
„Tehát, ha nem akarunk megint lehajtott fejjel járó keresztényeket látni ebben az országban, akkor keresztény nemzeti kormányra van szükségünk, mert a baloldal vissza fog bennünket tolni a félhomályba, a magánélet területére, és nem fogja elismerni azokat az értékeket, jótéteményeket, amiket egyébként a mi közösségünk a hazának ad” – fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor a 2015-ös migrációs válságra vonatkozó kérdésre válaszolva felidézte: nyilvánvaló volt menekültügyben, hogy a magyar kormány álláspontja nem teljesen esik egybe a Szentszék álláspontjával, és tartott attól, hogy a magyar migránspolitikának nagyon erős katolikus kritikája lesz Magyarországon, de nem volt.
A magyar katolikus egyház a „magyar nemzeti érdeket jól képviselte, nemcsak itthon, hanem szerintem még a Vatikánban is” – mondta, hozzátéve, hogy hálás ezért.
Elmondta: biztos volt abban, hogy a nemzeti érdek a kerítésépítés, de szüksége volt biztos erkölcsi iránytűre ennél az ügynél, ezért felkeresett a muszlim-keresztény együttélésben jártas keresztény vezetőket, akik megerősítették az elgondolásában, hogy egy Szent István-i hagyományú országnak védenie kell a kereszténységet és segítenie a vegyes területeken élő keresztény egyházakat. Emellett muszlim barátait is megkérdezte, és ők is azt mondták, hogy „állítsátok meg őket”.
Úgy összegzett: „amilyen sokoldalúan tájékozódni lehetett ebben az ügyben, morális iránytűt keresve, azt a munkát én elvégeztem, és ezért állítom, hogy amit tettünk és amit teszek, az nemcsak a magyar nemzeti érdekek szempontjából nélkülözhetetlen és szükséges, hanem erkölcsileg is jól megvédhető pozíció, a keresztény erkölcs szabályai szerint is”.
Az ukrajnai háborúról szólva leszögezte: e tekintetben nem fogad el semmilyen morális kritikát, sőt, neki vannak morális kritikái. Akik a háborút támogatják, azok ahhoz nyújtanak segítséget, hogy minden héten megnyomorodjon és meghaljon 9 ezer ember, ez egy hónap alatt 36 ezer embert, egy év alatt 400 ezer embert jelent, és ez már negyedik éve megy. Biztosan van politikai, meg sok más szempont, de van egy magasabb rendű, keresztény szempont, ahonnan időnként rá kéne tekinteni erre a dologra, és minden erőnket a béke mellé kellene állítani – mondta.
Orbán Viktor arra figyelmeztetett: a mai európai civilizáció olyan, mint a vágott virág, amely még „pompázatos”, és valamilyen, az anyaföldet pótló oldattal meg lehet hosszabbítani az életét, de elvágták attól a talajtól, amiből gazdagsága, nagyszerűsége, színessége származott.
Annak, hogy a nyugatiak elvágták magukat a keresztény altalajtól, tragikus következményei lesznek, sőt már vannak – mondta, a legsúlyosabb következménynek nevezve a keresztény tradíció családokra vonatkozó elemeinek megváltoztatását.
Az azonos neműek házassága kifejezetten a keresztény tanítás ellenében menő változás, de amikor – a muszlim-keresztény arány megfordulásával Európában – elérik, hogy felszámolják az egy férfi, egy nő keresztény családstruktúrát, akkor a kereszténység lezárt történetté válik Nyugat-Európa történetében.
A magyarországi választásokra és az azt követő időszakra vonatkozó kérdésre a kormányfő azt mondta: ha keresztény lelkülettel viszonyulunk a politikához, az a választási eredmény elfogadását, utána pedig az ország újraegységesítését, újraegyesítését, konszolidálását is elősegíti.
„Nem tudok jobbat ajánlani a magyaroknak, minthogy válasszanak keresztény hívő emberekből álló többségű parlamentet maguknak és olyan kormányt, amely a keresztény tanításokat próbálja követni a mindennapi munkája során” – fogalmazott Orbán Viktor.
MTI/Felvidék.ma
