A rozsnyói Rákóczi Magyar Házban egy eddig még soha nem látott, egyedi, értékfeltáró kiállítás megnyitójára került sor február 27-én. Gordon László természetbúvár fotóit csodálhatták meg a résztvevők.
A megtelt teremben Bódis Enikő előadásában Szabó Lőrinc A vándor elindul című verse hangzott el, és Dendis Izabella produkciójában zoboralji énekcsokor csendült fel. Ezután a rendezvény házigazdája Palcsó Zsóka, a Rákóczi Magyar Ház elnöke köszöntötte a jelenlévőket.
A kiállítást többek között Bitay Levente Magyarország kassai konzulja, Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért társulás igazgatója, Burdiga Pavol Rozsnyó város polgármestere, valamint a járás falvaiból Takács Ágnes Lekenye, Giczei Anna Beretke, Ičo Béla Barka és Lipták András Kőrös polgármestere is megtisztelték jelenlétükkel.
A kiállítást Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért társulás elnöke nyitotta meg. Beszédét ITT tettük közzé.
A „Csodák a Gömör–Tornai karszton” című fényképkiállítás ötletgazdája Gordon László, aki természetjáróként és természetvédőként több mint ötven éve figyeli és dokumentálja a Gömör–Tornai karszt geológiai változásait, tanulmányozza és kutatja a térség flóráját, faunáját.
„Az Óvilág mérsékelt övezetében is ritka, Közép-Európában pedig párját ritkító tájegységről van szó, amely elüt minden más környező vidéktől. Mindenben különleges, lenyűgöző, olykor talán az ember számára érthetetlen, megmagyarázhatatlan – egyszerűen rejtelmes” – vélekedik Gordon László, akinek leíró sorozata a térségről a Felvidék.ma portálon ITT olvasható.
Gordon Lászlónak már az ősei is a Gömör–Tornai karszton éltek. Szülei foglalkozásából adódóan, akik tanárok voltak, a karszt több településén is laktak. Édesanyja szalóci, édesapja szilicei származású, ezért a mai napig rozsnyóinak, szalócinak, barkainak, kőrösinek és sziliceinek is tartja magát.
Egész élete ehhez a csodálatos, Európában páratlan karsztvidékhez kötődik, amelyet már gyermekként is figyelmesen tanulmányozott. Ez a fajta spontán hozzáállás a természethez, a környezetéhez veleszületett tulajdonsága. Amióta csak járni tud, a környező állat- és növényvilág kötötte le a figyelmét. Ahogy cseperedett, úgy fejlesztette magát szakmailag is. Gyermekként a televízióban is a természet- és dokumentumfilmeket nézte – tudtuk meg tőle.
Szakmai fejlődését egyrészt édesapjának köszönheti, aki maga is lelkes természetbúvár volt. Tanítóként terráriumot és akváriumot gondozott diákjai szórakozására és okulására. Gordon László iskolás éveiben biológiaversenyekre járt. Tanítója Zabari Béla volt, aki bőven ellátta őt szakkönyvekkel. Már gimnazistaként aprólékosan kidolgozott, bekötött könyvet állított össze a Szilicei-fennsíkról. Később természetfotó-versenyeken is részt vett. Publikált a Búvárban, az Élet és Tudomány folyóiratban és a Gömöri Hajnalban ugyancsak jelentek meg fotói.
A Nő című lap pedig 14 részes sorozatot közölt tőle a karsztról. 1989-ben a Gömör–Tornai karszt csehszlovákiai részét bemutató film forgatókönyvírója és egyik szerzője. A Kárpátok őserdeiben című film szakmai tanácsadója volt, amelyben olyan történelmi momentumokat örökítettek meg, mint a napjainkban már nem létező Gyökérréti-tó a Szilicei-fennsíkon.
Gordon László nem rendelkezik a karszttal kapcsolatos szakképesítéssel, de rajongva szereti és behatóan ismeri azt.
A kiállítása a Gömör-Tornai karsztot a maga teljességében mutatja be, amely határokat nem ismerve, mintegy 750 négyzetkilométernyi összterülettel, nagyjából a Jolsva, Csetnek, Rozsnyó, Jászó, Szepsi, Hídvégardó, Szalonna, Rudabánya, Aggtelek, Pelsőc, Beretke és Gice településekkel határolható be.
A kiállítás a Szövetség a Közös Célokért társulás támogatásával a rozsnyói Rákóczi Magyar Ház, a Magyar Közösség Pártja Rozsnyói Járási Elnöksége és a támogató szervezet közös szervezésében valósult meg. A tárlat 2018. március 20-ig látogatható 15 és 18 óra között a következő napokon: március 1., 6., 8., 13., 14. és 20.