Másodkézből venni autót jó ötletnek tűnik, mivel korántsem terheli meg a családi költségvetést annyira, mint egy új kocsi vásárlása. A helyzet azonban sokszor visszájára fordul és az új tulajdonos, ahelyett hogy örülhetne a szerzeménynek, bosszankodhat azon, hogy a jónak tűnő vásár végeredményben ráfizetés volt.
Annak érdekében, hogy ne vegyünk zsákbamacskát, érdemes megosztani a Gépjármű-eredetiséget Vizsgálók Szövetségének (AOV) néhány tapasztalatát, annál is inkább, mivel az országban vásárolt gépjárművek 50%-a használt autó, melyekkel rögtön a vásárlást követően gondok adódhatnak.
Ezek előidézői leggyakrabban a kilométerórával történt manipuláció, a kocsi tényleges műszaki állapotának eltitkolása, például annak elhallgatása, hogy valójában karambolozott, netán lopott kocsiról van szó, vagy végrehajtás tárgyát képezi. Ebben az esetben ugyanis minden következmény a jóhiszemű vásárlóra hárul, ugyanis a vásárló köteles meggyőződni arról, hogy minden rendben van-e a vásárolt gépjármű körül.
A tapasztalatok alapján egyáltalán nem ritka eset, hogy a vásárolt gépjármű ahelyett, hogy éveken keresztül megbízhatóan szolgálná új gazdáját, komoly ráfordítás nélkül használhatatlan és eladhatatlan roncsnak bizonyul. Az is gyakori, hogy az új tulajdonosnak kell a korábbi helyett fizetnie a lízinget, nem beszélve arról, hogy komoly, sőt halálos kimenetelű balesetek is történtek már a felelőtlen és lelkiismeretlen eladók miatt.
Az ilyen autókat árusító csalóknak bevált trükkjeik vannak arra, hogyan vezessék félre a potenciális vevőket. „Egyes eladók valóságos csodákra képesek annak érdekében, hogy az autó első látásra jobbnak és értékesebbnek tűnjön, mint amilyen valójában“ – figyelmeztetnek a szakemberek.
Az egyik legelterjedtebb praktika a kilométeróra manipulálása, amivel a gépjárművel megtett kilométerek számát hamisítják meg. Az ilyen ügyeskedők felfedeznek egy külföldi hirdetést, példának okáért Olaszországban megvesznek 8 ezer euróért egy 350 ezer kilométert lefutott autót. Behozzák Szlovákiába, elintézik a szükséges iratokat, átállítják a kilométerórát és rövidesen 180 ezer megtett kilométerrel 12 ezer euróért adják tovább a gépkocsit. Gyakori továbbá a lopott, lízinggel terhelt, vagy végrehajtás alá eső autók árusítása is. Ilyenkor aztán a félrevezetett vásárló az első közúti ellenőrzésnél szembesül a helyzettel, aminek következtében gépjármű nélkül marad, vagy fizetheti a lízinget mások helyett. További bevett trükk, hogy az eredeti alkatrészeket nem eredetiekre cserélik.
Az egészben az legrosszabb, hogy amennyiben a vásárlót átverték, s neki erről akár az összes bizonyíték a rendelkezésére is áll és feljelentést is tesz, messze nincs nyert ügye, ugyanis az a már említett tény, hogy a vásárló köteles az autót az adásvételi szerződés előtt tüzetesen átellenőrizni, hatásos kiskaput biztosít a csalóknak.
Olyan eset is történt, hogy valaki az autóbazárban vásárolt gépjárművet a vásárlás előtt át is nézte, ki is próbálta, s mindent rendben talált. Azt viszont nem tudhatta, hogy az autóval előtte karamboloztak és csak felületesen javították meg. A második út alkalmával elromlott a fék és a vásárló fia életét vesztette.
A jármű műszaki ellenőriztetése és a történetének áttekintése ma már nem nehéz feladat és mindenképpen érdemes meglépni. Mindez kivitelezhető a rendszám és a VIN-, azaz alvázszám alapján. Ily módon megállapítható, hogy az eladásra kívánt kocsi teher- és igénymentes-e, illetve nem lopott-e és az is kiderül, hány korábbi tulajdonosa volt.
Amennyiben az így nyert információk nem egyeznek azzal, amit az autóbazár, vagy a hirdetés feladója állít, nem érdemes foglalkozni az autóval, lépjünk tovább és ellenőrizzünk egy következőt. A csalók egyik taktikája, hogy vagy egyáltalán nem tüntetik fel a hirdetésben a VIN-számot, ami törvényellenes, vagy feltüntetik, eladják az eltérő alvázszámú autót és ezt követően a hirdetésben is módosítják az alvázszámot.
Az autó megtekintéséhez érdemes igénybe venni egy tapasztalt autószerelő segítségét, aki a helyszínen ellenőrzi a gépjármű állapotát, felismeri a javításra váró hibákat és segít a reális ár megállapításában.
(Felvidék.ma/Webnoviny.sk/Pravda)
