250 éve,1763. június 28-an a Kárpát-medence eddigi legnagyobb földrengése pusztította romhalmazzá a szépen fejlődő Komaromot.
A katasztrófára emlékezve Komáromban június 28-an délelőtt 9 és fél 10 között engesztelő körmenet indult a Szent András-templomból a Szentháromság szoborhoz. Délután három órakor aztán megkondulnak Észak- és Dél-Komarom harangjai. Az esti misében engesztelésül elhangzik a Jézus Neve litánia – adott tájékoztatást a megemlékezésről Stubendek László, a Csemadok komáromi szervezetének elnöke.
Az 1763-as komáromi földrengés a valaha mért legnagyobb erősségű földmozgás volt a Kárpát-medence területén. Erőssége a Richter-skála szerint 6,3-as volt, az egész országban érezték, sőt Drezdában és Lipcsében is. A katasztrófáról Jókai Mór Az elátkozott család című regényében tesz említést.
A természeti csapás hatvanhárom halálos áldozatot követelt, és több mint százhúszan megsebesültek. Komárom épületeinek harmada elpusztult – összedőlt 7 templom és 279 épület, részben összedőlt további 353 épület, azaz komoly sérülést szenvedett a város épületeinek 54%-a, míg csak 9%-a maradt sértetlen. A rengés után Mária Terézia összeíratta a károkat, a rengés erősségére ezekből a leírásokból lehet következtetni. A legnagyobb pusztítás a Duna bal partján következett be, de a rengés erejéhez képest kevésnek mondható a halálos áldozatok száma, ami a korabeli építkezési technikának köszönhető.
A főrengést évekig követték utórengések, melyek epicentrális intenzitása néhányszor elérte az 50 értéket is. A régió az ország szeizmikusan egyik legaktívabb területe volt, 1850 után azonban az aktivitás lecsökkent.
wiki/Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40368, 40408″}
