A római katolikus egyház augusztus 6-án ünnepli a színeváltozást. Hivatalos ünneppé III. Kallixtusz pápa emelte a nándorfehérvári diadal hálaemlékezetéül. Az összekapcsolást az indokolta, hogy az 1456. július 22-i győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba.
Galilea leglátványosabb csúcsa, az 579 méter magas Tábor-hegy szent helye Izrael földjének. Csodálatos természeti környezet, ahonnan messzire belátni a Szentföld tájait, ahol szinte egybemosódik az ég a földdel.
Csak hálát adhatok a sorsnak, hogy életem folyamán e helyre is eljutottam, s megtapasztalhattam valamit a bibliai csodából. Itt került sor ugyanis Jézus színeváltozására, melyről a Szentírás is megemlékezik természetesen. A keresztény teológia „Jézus isteni dicsősége megmutatkozásának az Újszövetség által feljegyzett eseményét” nevezi színeváltozásnak, amely feltételezhetően az említett helyen történt.
Amennyiben a tanítványok Krisztus közelgő szenvedésének és halálának a hírét tiltakozással fogadták, Az Úr megfeddte őket, s s nyolc napra a nevezetes beszéd után Jézus „kiválasztotta Pétert, Jánost és Jakabot, és fölment velük a hegyre imádkozni. Míg imádkozott, teljesen átváltozott, ruhája fehér lett és ragyogó. Egyszerre csak két férfi beszélgetett vele: Mózes és Illés. Megdicsőülten jelentek meg, és a halálról beszélgettek, melyet Jeruzsálemben kell majd elszenvednie.”(Luk 9, 28-36) A tanítványok mély álomba merülés után hallották az Úr szózatát: „Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok.” („Ez amaz én szerelmes Fiam, őt hallgassátok!” Luk 9,35)
Az apostolok a színeváltozásban Isten országának dicsőségét látták. A két személy, Mózes és Illés az Ószövetséget: az előbbi a Törvényt, az utóbbi a Prófétákat testesíti meg, Krisztus pedig a kettőnek a beteljesedése. A színeváltozás valójában Isten összes megjelenéseinek, megnyilatkozásainak a beteljesedése.
A jeles nap természetesen a mi katolikus népünk körében is egyházi ünnepnek számít elsősorban. A keleti egyházban a IV. század óta ünnepelik. Ekkorra írják elő a szőlő és más gyümölcsfélék megáldását. Különösen Tokaj-Hegyalja egyházközségeiben, a görög katolikusok körében nagy egyházi ünnep ez. (Bartha 1999,152) Az ünnep eredetileg a húsvétot megelőző időszakra esett. A római katolikus egyház később augusztus 6-án kezdte ünnepelni. Hivatalos ünneppé III. Kallixtusz pápa emelte, mégpedig a nándorfehérvári diadal hálaemlékezetéül.
Csáky Károly, Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”55175,55168″}
