Rober Fico 2004 januárjában még azzal tömte az ország lakosságának fejét, hogy Szlovákiában vannak a legalacsonyabb bérek és a legdrágább élelmiszerek. S ezért persze az akkori, jobboldali kormányt tette felelőssé.
Akkor azt ígérte, ha a nép őt választja, szociális országot teremt, de az elmúlt két évben ebből nem sokat sikerült megvalósítania. Semmi sem lett olcsóbb, sőt minden drágább.
Az ember minden áldott nap szembesül azzal, hogy az euró bevezetésének közeledtével szinte minden, főleg az élelmiszer, egyre drágább. Az áremelkedés nagyjából egy éve kezdődött, és azóta tart. Főleg azok a termékek – a tej, a tejtermékek, a kenyér, a hús – drágultak meg, amelyeket jóformán naponta vásárolunk.
2004-ben az egykilós kenyérért 26,50-et kellett fizetni, manapság már 38 koronát. Négy éve a tej literje 22 koronába került, ma 27-ért vesszük. „A kormánynak észre kell vennie, hogy az átlagos szlovák családok élelmiszerre költik kiadásaik 30 százalékát, míg Nyugat-Európában ez csupán 10 százalék”, ismerte be Fico két év után, hogy nem teljesen úgy alakultak a dolgok, ahogy ígérte, vagy legalábbis ahogy szerette volna.
Kenyérben mérve
Az árak emelkedését minden réteg nehezen viseli, különösen az egyedülálló nyugdíjasok. Az ő bevásárlókosaraik egyre üresebbek. Míg egy kiló kenyérért a szlovákoknak 11,7 percet kell dolgozniuk, addig a gazdasági csőd szélén táncoló Magyarország polgárainak is csak 11,5 percet. A csehek még jobban állnak, nekik elég rá 9 perc. A németek viszont már 4 perces munkával előteremtik a napi kenyérre valót!
Az élelmiszerárak csupán az elmúlt évhez viszonyítva 9 százalékkal emelkedtek, amire nem volt példa az elmúlt hét évben. S ennek oka nem az euró bevezetésében rejlik. A szabad kereskedelemre, a nagy élelmiszerüzlet-láncokra nem tud ráijeszteni a kormányfő sem…
Egy 1000 korona értékű bevásárlás a szlovák fogyasztónak idén 90 koronával kerül többe, mint tavaly. A legszembetűnőbb a kenyér drágulása. Míg tavaly még nagyjából 30 korona körül mozgott kilónkénti ára, addig idén már 38! A kifli is sokkal többe kerül. Tíz kifliért ma 4 koronával fizetünk többet, mint tavaly.
A gyógyszergyártók és forgalmazók is dörzsölhetik a tenyerüket, hiszen a gyógyszerárak is megugrottak, a hozzáadottértékadó-csökkentés nem tartotta féken az áraikat. Az egészségügyben átlagosan 6 százalékkal fizetünk többet, legszembetűnőbb a fogorvosi kezelések díja, mely a múlt évhez képest 18,5 százalékkal emelkedett.
Szegény rokon
Másfél hónap múlva beköszönt az euró hozzánk is, de még mindig jóval szegényebbek vagyunk, mint a többi uniós ország. A gazdasági szakértők szerint a probléma nem csupán a magas árakban rejlik, hanem a lakosság alacsony jövedelmében, gyenge vásárlóerejében is. Hiába, akinek nincs pénze, nem tud költekezni. Persze gazdagok is vannak szép számmal, akiknek semmi sem lehet elég drága.
Másfél hónap múlva a havi 20 950 korona helyett 695 euró kerül a bankszámlánkra vagy a pénztárcánkba. Az sem mindenkinek, hiszen ekkora fizetése csak a szlovák lakosság harmadának van. A legtöbben 14-15 ezer koronát keresnek. Így aztán országunk lesz a legszegényebb az unió 16 állama közül. A cseheknek, akik egyelőre még hűek maradnak a koronához, egyharmaddal több pénz kerül a tárcájukba.
„Az euró azt jelenti, hogy egy elit klubba tartozunk. De bét is kell mondanunk, vagyis, hogy az ország eléggé alacsony bérekkel lép be az eurozónába, ami azért kockázatos”, ismerte be, meglepetést okozva, a kormányfő. Talán újra elővehette volna a Meztelen fenékkel ne menjük az Európai Unióba szlogent hirdető beporosodott, ízléstelen óriásplakátokat, amelyekkel ellenzékiként körberagasztotta az országot. Mert ez következik.
Drágább a lakás, az étterem…
A gazdasági elemzők szerint Szlovákiában az infláció szeptemberben nőtt leginkább 2004 vége óta. S mindenütt áremelkedést hozott. Egyre kevesebben és ritkábban engedhetik meg maguknak, hogy étteremben ebédeljenek, hisz az étteremtulajdonosok is igyekeznek addig felturbózni az áraikat, míg lehet. Még az euró bevezetése előtt. Jövő évtől pedig a dohányosokra is rájár a rúd, emelkedik a fogyasztói adó. Egy doboz füstölnivaló 100 koronába fog kerülni. De végül is, a cigaretta nem létszükséglet. Jövőre viszont már kimondottan luxus lesz.
Felment a lakásrezsi is. Az energiáért tavalyhoz képest mintegy 6 százalékkal kell többet fizetni. Ez egy 4000 koronás rezsiköltségnél több mint 240 koronát jelent. Az áremelkedés legfőbb oka, hogy többe kerül a meleg. S ez a tendencia jövőre is marad…
A gazdasági szakértők egyetértenek abban, hogy a jelenlegi gazdasági recesszió hatására egyre kevesebb mindenre telik az átlag szlovákiai lakosnak. Karácsonykor is szerényebb ajándékok kerülnek majd a fa alá. De az év nem csupán karácsonyból áll, hanem naponta meg kell élni.
(P7d, ju, Szabad Újság)
