1 EUR: 389.25 HUF
1 EUR: 24.242 CZK

14.5 C
Pozsony
14.5 C
Dunaszerdahely
12.8 C
Besztercebánya
13.2 C
Kassa
Felvidék.ma
  • Itt és Most
    • Itt és Most

      Holnap is folytatódik Černák feltételes szabadlábra helyezésének elbírálása

      2025.09.23.

      Itt és Most

      Tíz éve indult a duális képzés Szlovákiában

      2025.09.23.

      Itt és Most

      Üzletbezárás ünnepnapokon és fizetésbefagyasztás a parlamentben

      2025.09.23.

      Itt és Most

      Kevesebb adóbevételekből származó pénze lesz Nyitra megyének

      2025.09.22.

      Itt és Most

      A születéskor várható átlagos uniós élettartam 81,7 év,…

      2025.09.22.

      Itt és Most

      Kiss Beáta a Csemadok országos elnöke

      2025.09.20.

      Itt és Most

      Vita a konszolidációról: Šutaj Eštok szükségesnek tartja, Karas…

      2025.09.20.

  • Művelő
    • Művelő

      Rendhagyó kiállítás a Párkányi Múzeumban

      2025.09.23.

      Művelő

      Első Párkányi Kórustalálkozó

      2025.09.23.

      Művelő

      Modern oktatási és sportlétesítmények a nagyszombati szakközépiskolában

      2025.09.23.

      Művelő

      A Hagyományok Háza Hálózat A népmese napjára készül

      2025.09.23.

      Művelő

      Jubileumi koncert Rimaszombatban

      2025.09.23.

      Művelő

      Széchenyi István szellemi öröksége előtt tisztelegtek születésének 234….

      2025.09.22.

      Művelő

      Író-olvasó találkozó a Selye János Gimnáziumban Tóth Lászlóval

      2025.09.22.

  • Hitélet
    • Hitélet

      Kassa-Ért hét év után harmadszor

      2025.09.22.

      Hitélet

      Fogolykiváltó Boldogasszony emléknapja őseink hitében gyökeredzik

      2025.09.21.

      Hitélet

      A szelíd boldogság himnusza a digitális kőkorszakban

      2025.09.21.

      Hitélet

      Ízelítő a Remény katolikus hetilap 38. számából

      2025.09.21.

      Hitélet

      A Pátria Rádió katolikus vallási műsorának szeptember 21-ei…

      2025.09.20.

      Hitélet

      A múlt és jelen találkozása Nemesradnóton

      2025.09.16.

      Hitélet

      Magyar nyelvű szentmise a pozbai Fájdalmas Szűzanya-kegyhelyen

      2025.09.16.

  • Régió
    • Régió

      Magyar iskolakezdők köszöntése

      2025.09.23.

      Régió

      Parkfest Zselízen: 2. év – kétezer mosoly a…

      2025.09.23.

      Régió

      A balkáni dallamok és a folklór találkozása Kassán

      2025.09.23.

      Régió

      Patthelyzet Krasznahorkán: az MBM-Group érvénytelennek tartja a szerződésbontást

      2025.09.23.

      Régió

      Történelmi időutazás Rákóczival Kassa belvárosában

      2025.09.23.

      Régió

      Új hídépítési projekt: megkezdődött a Királyréven átívelő 62…

      2025.09.23.

      Régió

      Losoncon felújítják a tűzoltószertárt, a városi múzeum pedig…

      2025.09.23.

  • Kitekintő
    • Kitekintő

      „A magyar kormány Brüsszellel szembemenve továbbra is megvédi…

      2025.09.23.

      Kitekintő

      „Ötvenezer álláshely jön létre az új gyáraknak köszönhetően…

      2025.09.23.

      Kitekintő

      Európában egyedülálló adóforradalom zajlik Magyarországon

      2025.09.23.

      Kitekintő

      Orbán Viktor: Magyarország nem akarja, hogy az Európai…

      2025.09.22.

      Kitekintő

      Felvidékiek utaztak a svájci magyarokhoz

      2025.09.22.

      Kitekintő

      Kreml: az európaiak mindent elkövetnek a háború folytatása…

      2025.09.22.

      Kitekintő

      Netanjahu: „nem fog létrejönni palesztin állam”

      2025.09.22.

  • Szerintem
    • Szerintem

      Ukrajnát az EU-ba: ha nincs egyhangúság, akkor jöhetnek…

      2025.09.23.

      Szerintem

      Az igazi fordítópont: Jézussal a nemzetért, a jövőért

      2025.09.23.

      Szerintem

      Nem értem…

      2025.09.21.

      Szerintem

      Történelem

      2025.09.17.

      Szerintem

      A gyűlölet új arca: az online tér veszélyei

      2025.09.16.

      Szerintem

      Bácskossuthfalván tett látogatáson a Napsugár Református Óvodában

      2025.09.14.

      Szerintem

      Rudolf Huliak Kočner, Káčer, Klus és Slota nyomába…

      2025.09.12.

  • Múltidéző
    • Múltidéző

      Benyovszky Móric emlékezete – évfordulók és megemlékezések

      2025.09.23.

      Múltidéző

      Barsbaracska és a Braille-írás

      2025.09.21.

      Múltidéző

      Felbontották az államalapító csehszlovák elnök utolsó szavait tartalmazó…

      2025.09.19.

      Múltidéző

      A ma eseményei holnapra történelemmé lesznek

      2025.09.19.

      Múltidéző

      Esterházy János a mi tükrünk

      2025.09.18.

      Múltidéző

      Negyven bécsi corvina elektronikus másolatával gazdagodott az OSZK…

      2025.09.18.

      Múltidéző

      Hogyan lehet megszólítani a temetőket?

      2025.09.17.

  • Magazin
    • Magazin

      Sikeresen távolítottak el a komáromi kórház sebészeti osztályán…

      2025.09.23.

      Magazin

      Az olvasók szeretnék, ha az élelmiszerboltban is lehetne…

      2025.09.22.

      Magazin

      Az Európai Mobilitás Hetének kicsúcsosodása a hétfői autómentes…

      2025.09.22.

      Magazin

      Több ezer gyerekkel együtt ünnepelte egyéves születésnapját a…

      2025.09.20.

      Magazin

      Autóeladások alakulása Európában

      2025.09.19.

      Magazin

      A kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, felismerik a…

      2025.09.19.

      Magazin

      Rekordszámú kék vércse gyülekezése a Hortobágyi Nemzeti Parkban

      2025.09.18.

  • Ajánló
    • Felvidéki magyarok
      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2024/1. száma

      2024.05.16.

      Ajánló

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/4. száma

      2023.12.31.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/3. száma, fókuszban a…

      2023.11.02.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/2. száma / Omega…

      2023.05.17.

      Felvidéki magyarok

      Duray Miklósra emlékezünk – Megjelent a Felvidéki Magyarok…

      2023.01.22.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2022/4. száma

      2022.12.30.

      Ajánló

      Magyar magazin és a Porta szeptember 24-i ajánlója

      2025.09.23.

      Ajánló

      Kapu Tibor űrhajós a Kék bolygóban

      2025.09.23.

      Ajánló

      Madaras László: Avarok a törzsországban

      2025.09.22.

      Ajánló

      Kállai Ferenc 100 – emlékhétvégével tiszteleg a legendás…

      2025.09.22.

      Ajánló

      Mester Dóra: A Szeretet Szálló meséi

      2025.09.21.

      Ajánló

      A magyar dráma napját ünnepli szeptember 21-én a…

      2025.09.21.

Szerintem

Az az 1944-es év

Balassa Zoltán 2025.08.31.
Balassa Zoltán

81 évvel ezelőtt, augusztus 29-én tört ki a szlovák nemzeti felkelés. Ez ünnepnap Szlovákiában, hiszen a német megszállókkal a harcok akkor kezdődtek meg. Egy napra rá, augusztus 30-án a szlovák hadsereg egyik katonai parancsnoka, a dombóvári születésű Ján Golian alezredes 20 órakor bejelentette a szlovák nemzeti felkelés kitörését. Tehát, nem a 499 évvel ezelőtt elveszett mohácsi csatát, sem a kétszáz éve született Jókai Mór házasságának 177. évfordulóját (amit akkor botrányosnak érzett a közvélemény) nem ünnepelte ez a kis ország, hanem a félresikerült szlovák nemzeti fölkelését.

A jelző nem valami becsmérlő leminősítés kíván lenni.

A körülmények összjátéka folytán, nem sikerült az eredeti, optimális elképzelést valóra váltani és így az egész felkelés kudarcra volt ítélve. De erről 1989 előtt mélyen hallgattak.

A kommunista párt kisajátította azt, mindent a kommunisták és a partizánok, illetve a pásztorok csináltak – hibátlanul. A dicsőséges nép harcát mutatták be a „fasiszták” ellen, az, hogy a felkelést végül leverték, szinte mellékes szempontnak tűnt. Hiszen a fiúk a hegyekbe vonultak és ott folytatták győzelemmel végződő harcukat. A partizánok azután terrorizálták a lakosságot.

A kommunista narratívát szimbolizálta a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma épülete is, mely 1969-ben fogadta be az intézményt. A modern alkotás egy széles karimájú pásztorkalapot mutatott. Ezt a harcot „a nép”, a pásztorok – a kommunisták vezetésével – vívták meg. Apám mesélte, 1948-ig még arról volt szó, hogy mindent a Demokrata Párt tagjai csináltak.

1984-ben megjelent az sznf története 5 kötetben, összesen 3160 oldalon, de ez a munka kora kommunista torzításait hűen tükrözi. Ezt különböző szervezeteknek „illet” (tehát kötelező volt) megvásárolni. Így a Csemadok kassai szervezete is megvette. Kolár Péterrel együtt lapozgattuk.

Gyermekkoromban sokszor látogattam meg a régi tárlatot, mely az egykori városházán volt látható, s a felkelést mutatta be. Apámnak ott volt az irodája. Már akkor sem ment a fejembe, hogy ez a sok paraszt honnan szerzett nehéz fegyvereket, géppuskákat, gránátokat, bombákat, tankokat, páncélvonatokat, aknavetőket, repülőgépeket és mikor tanulta meg ezeket kezelni. Arról sokat prézsmitáltak nekünk, hogy a szovjetek légi úton ellátták a partizánokat minden szükséges felszereléssel és parancsnokokat is küldtek. Néhanapján az iskolába idős partizánok látogattak el, akik meséltek ezekről az időkről, de semmilyen érdekességre nem emlékszem. Osztálytársaimra sem volt ez semmilyen hatással. Lelkesedést nem mutattak ezzel kapcsolatosan. Utólag sem. Sok vicc keringett akkoriban erről.

Néha osztálykirándulásokon vettünk részt. A Beszterce környékbeli falvakban, konkrétan Mosódon a ganéjdombon német háborús sisakokat láttunk. Ma ezek kincset érnének!

Osztálytársaim egy este a tábortűzbe egy marék lőszert szórtak, amit a környéken találtak. A golyók a fejünk körül fütyültek, ropogtak, de még egy sátrat sem lyuggadtak ki. Az osztályfőnöknőnktől megkapták a magukét. Én is, mert az ő pártját fogtam, s társaimat jól letoltam.

A mai Bél Mátyás Egyetem épületei gyermekkoromban a pozsonyi Szlovák Egyetem Pedagógiai Karát képezték. Sokat jártunk oda. Az épület mögött egy nagy park volt, mely a kertmozival volt határos. Egy alkalommal az egyik fa gyökereinél rozsdás aknákat találtunk. Hogy lehet, hogy ezt senki sem vette észre két évtizedig!? Megosztoztunk rajtuk. Vagy kettőt haza vittem. Apám egyik ismerősével találkoztam hazafelé menet. Az égnek állt minden hajszála, amikor meglátott. Megkérdezte, mit viszek. Ócskavasat – mondtam. Később apám a közeli Beszterce patakba dobta ki azokat. Ott rozsdásodnak azóta is.

Gyermekkorokban a múlt még ilyen kézzelfogható módon is visszaköszönt. Két osztálytársam egy barlangban robbantani akart valamilyen háborús lőszerrel, de hála a Gondviselésnek, ez nem sikerült.

Szkeptikusan olvastam, hallgattam a sok hőstettről szóló beszámolót.

Apám elmondása szerint, egyik ismerőse a németek elől menekülve, a besztercebányai Árpád-parkon át rohanva, megbotlott és eltörte a lábát. Az egész felkelés alatt tehát lábadozott valamelyik pincében. Mégis a háború után, amikor találkozott vele, a zubbonya tele volt kitüntetésekkel.

A partizánok hőstetteire nem emlékszem, de rendszeresen tartottak nekünk előadásokat az iskolában a világháborús robbanóanyagokról. Nem álltuk meg nevetés nélkül, amikor az egyik előadó elmesélte, néhány fiatal a favágítóra tett egy aknát és fejszével próbálták azt kinyitni. A végeredményről nem kell beszámolnom, mert az tragikus volt.

A múlt tehát velünk élt anélkül, hogy ezt tudatosítottuk volna.

Közvetlenül a háború után Bihari Ödönre – aki jó grafikus volt – Besztercebányán rámutattak, hogy magyar. Teherautóra tették és éveket töltött emiatt Szibériában. Úgy megfélemlítették, hogy gyermekeit nem tanította meg magyarul. Azok halálukig nem tudják meg, hogy szüleik magyarok voltak. Amikor Zólyomban gyermekkoromban találkoztam vele, csontsovány volt. Az akkori magyarellenes hangulatot azóta sem emlegetik.

Besztercebányán persze minden évben nagy ünnepségek zajlottak. Minket, diákokat is kivezényeltek. Egyik alkalommal osztálytársam, a lumpenproletár családból származó Viktor Zubrik – később vízvezeték szerelő lett – vekkert tett a zsebébe, és amikor a csehszlovák himnuszt játszották, csengetni kezdett. A hang a tömegben szétterjedt, nem lehetett megállapítani, pontosan annak forrását. Ő más csibészségeket is elkövetett, de ezeknek sohasem lett számára hátrányos következménye.

Valamelyik besztercebányai ünnepségen egy kitüntetésekkel dekorált férfit egy részeg alak pofonvágta a város utcáján. In vino veritas? Mindenki iszkolt a helyszínről, nehogy tanúskodnia kelljen. Ez is sommás vélemény volt!

A huszadik évfordulóra maga Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894-1971) szovjet első titkár is ellátogatott Besztercebányára. A város központi terén, az egykori IV. Béla téren zajlott az ünnepség. A gond az volt, hogy az enyhén lefelé lejtő tér felső részen egy Mária-szobor állt a várostorony előtt. Oda építették a dísztribünt, s azért a szobrot el kellett távolítani. A katolikusok háborogtak és küldöttséget kívántak indítani, hogy a szovjet pártvezetőnél tiltakozzanak. Apám csak nevetett.

Elmondta, szerencse, hogy a szobrot áthelyezték, mert akkor derült arra fény, hogy kövei elkorhadtak, s ha nem szedik szét, nemsokára összeroppant volna és elpusztul. Nem messze, egy szép helyen restaurálva állították föl, majd a rendszerváltás után visszakerült eredeti helyére.

Hruscsovra én is kíváncsi voltam és fényképezőgépemmel a tömegben sodródtam a tribün felé. Egy profi fényképész mögé sorakoztam föl, aki a körülötte álló embereket kérte, engedjék dolgozni és ne tegyenek kárt a drága optikájában. A háta mögött haladva tolakodtam közelebb. Csináltam néhány felvételt. Remélem, idővel majd előkerülnek.

Abban az időben látogatott Besztercére a kor sztárírója, Ilja Ehrenburg (1891-1967). Apám vezette körbe a városban. Franciául beszélgettek és apám utólag elismerőleg szólt róla. Pedig a szovjet világháborús sajtóban gyűlölködve ő uszított a németek ellen. Sok ember halála száradhat a lelkén.

Az ünnepségek alkalmával természetesen kénytelenek voltunk meghallgatni a kötelező „szentbeszédeket”, de ezek semmilyen hatást nem gyakoroltak rám. A szlovák hadsereg szerepét szinte elhallgatták.

De mi is történt valójában 1944 nyarán Szlovákiában? Ján Golian alezredes Besztercebányán szolgálva, egy titkos csoportot, vezérkart szervezett abból a célból, hogy náciellenes felkelést robbantsanak ki. A cél Csehszlovákia újraalakítása volt. Ez a csoport 1944 nyarán már szilárd alapokon állva, működött. Két tervet dolgoztak ki. Egy kedvezőt és egy kedvezőtlent.

Az első terv szerint, Kelet-Szlovákiában összehangoltan a Vörös Hadsereggel (VH), az ott állomásozó Kelet-szlovákiai Hadsereg megnyitja a VH előtt a Kárpátok hágóit, vagyis a Duklai- és Lupkovi-hágót, s az egy-kettőre elfoglalja/felszabadítja Szlovákiát.

A felkelés időpontját a hadi helyzet határozta volna meg. Amikor a VH közeledett volna a Kárpátokhoz, illetve elfoglalta volna Krakkót, akkor lett volna itt az ideje a cselekvésnek. Krakkó elfoglalására csak 1945. január 18-án került sor.

Azonban több körülmény sem tette lehetővé ennek a tervnek a megvalósítását. Az együttműködést a VH-val nem sikerült tető alá hozni. Sztálinnak nem fűződött semmilyen érdeke hozzá, hogy egy nemzet saját erőből szabadítsa föl magát. Felfogása szerint, ez a VH és a Szovjetunió nimbuszát csorbította volna. Nem kívántak a dicsőségben osztozni mással. De ahogy Márai megjegyezte, a szovjet katona nem hozhatott szabadságot, mert vele ő sem rendelkezett! Ennek a tervnek az volt a gyengéje, hogy a Kelet-szlovákiai Hadsereg állományából nem sikerült megfelelő parancsnokokat bevonni a szervezkedésbe.

A másik gond az volt, hogy a földalatti szlovák katonai vezetésnek az volt az érdeke, hogy Szlovákia kifelé békés, idillikus állapotokat mutasson, nehogy német beavatkozásra kerüljön sor. Azonban a partizánok, akik éppen ebben az időben kezdték éreztetni hatásukat, a kijevi központ utasításait hajtották végre és a szlovák földalatti parancsnokság kívánságaira fittyet hánytak. Feltűnési viszketegségben szenvedtek, nem bírtak tétlenkedni. Ráadásul 1944. július végén a kijevi ukrán partizánközpont kiképzett ejtőernyősöket küldött Szlovákiába azzal a céllal, hogy ott ezek a csoportok a leendő partizán-egységek vezérkarát fogják képezni. Ezzel a tervezett felkelés nem számolt, a kiküldött harcosok meg a felkelés előkészületeiről mit sem tudtak. A partizánok több helyütt kisebb összecsapásokat kezdeményeztek, fegyvert, lőszert és felszerelést zsákmányoltak, néhol értelmetlenül gyilkoltak is. A helyi német civilek közül is sokakat kivégeztek. Tehát háborús bűnöket követtek el.

A román átállás újabb lendületet adott a partizánok akcióinak. Peter Alekszejevics Velicsko partizánvezér ki kívánta robbantani a felkelést, hiába érveltek neki, hogy csak akkor kellene, ha a VH közelebb kerül a Kárpátokhoz.

Bekövetkezett az, amit a konspiráló katonák el akartak kerülni. Románia 1944. augusztus 23-án átállt a másik oldalra.

A németek, anélkül, hogy tudtak volna a felkelés előkészületeiről, meg akarták akadályozni, hogy a romániaihoz hasonló fejleményekre kerüljön sor Magyarországon és Szlovákiában, ezért a Kárpátokban szolgáló Kelet-szlovákiai hadsereget (két hadosztályt) ellenállás nélkül leszerelték, parancsnokát letartóztatták.

Ezzel a felkelés kudarcra volt ítélve. Október 28-án a maradék egységek a hegyek közé vonultak. Sokan haza mentek, mások fogságba estek. Két napra rá a győztesek Besztercebányán ünnepeltek. Jozef Tiso misézett és kitüntetéseket adott át. Az orgonán Hermann Höfle SS-tábornok játszott.

Apám mesélte, ezután a pedagógusokat arra kényszerítették, hogy igazoló bizottságok keretében, mindenki, aki utazni akart, meg kellett jelennie e bizottság előtt, amelyik megvizsgálta, szerepel-e a rendelkezésükre bocsátott listán. Ha nem, utazhatott, ha igen, feltartóztatták. Apám a listán sógora nevét találta meg, így megüzente neki, ne jusson eszébe utazni. De erről a listáról azóta sem hallottam, olvastam semmit. Apám kitalálta volna ezt a történetet? Ez aligha hihető.

A politikusok most is ünnepelgettek, élve a lehetőséggel, de ebben a történetben még mindig vannak fehér foltok, melyeket érdemes lenne feltárni.

Balassa Zoltán/Felvidék.ma

2025.08.31. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Régió

Hagyományápolás és a múlt értékeinek megőrzése Ipolynyéken

Pásztor Péter 2025.08.31.
Pásztor Péter

Augusztus utolsó hétvégéjén szervezték meg Ipolynyéken a hagyományos szüreti fesztivált. Az idei esztendőben a rendezvényfolyam keretei között tartották meg a Nyék falvak találkozóját és emlékeztek meg a Zsombó településsel kötött testvértelepülési szerződés kerek évfordulójáról is. A három nap a hagyományok ápolása, a múlt értékeinek megőrzése és az összetartozás erősítésének a jegyében telt.

Immár két évtizede, hogy életre hívták a Kárpát-medencében található Nyék falvak szövetségét. Ennek apropóján már augusztus 29-én, pénteken egy összejövetelt szerveztek Ipolynyéken. Másnap, augusztus 30-án a jubileum kapcsán ünnepi keretek között emlékjel leleplezésére került sor.

Baksa Krisztián és Gyuris Zsolt (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az eseménysorozat keretei között emlékeztek Ipolynyék és az anyaországi Zsombó település között 2015. június 4-én aláírt testvértelepülési szerződés tízedik évfordulójára.

Ehhez kapcsolódóan szintúgy egy emléktáblát avattak szombaton a község Szent István szobrának tőszomszédságában.

„Idén emlékezünk a Nyék falvak találkozója megindításának huszadik évfordulójára és Zsombó községgel való testvértelepülési kapcsolat kialakításának kerek évfordulójára is” – kezdte rövid köszöntőjét Baksa Krisztián, Ipolynyék polgármestere.

Megemlékezők a parkban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Gyuris Zsolt, Zsombó polgármestere beszédében kitért a Csongrád – Csanád vármegyei község határon túli kapcsolataira. Mint kifejtette: 2006-ban fogalmazódott meg Zsombó községben a testvértelepülések keresésének gondolata. Székelyföld és a Bánság mellett Felvidék irányában kerestek kapcsolatokat.

Rövid keresgélés után Ipolynyékkel kerültek szorosabb kapcsolatba. Tíz évvel ezelőtt aztán a nemzeti összetartozás napján vált formálissá a kapcsolat a szerződés aláírásával – fogalmazott Gyuris Zsolt.

Hrubík Béla az emlékkapu alkotója (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A testvérszerződés aláírása alkalmából Zsomdó település egy kopjafát kapott Ipolynyéktől.  Ezért cserébe a felvidéki testvértelepülésnek pedig egy apostoli keresztet adományoztak. A kettős kereszt ma is áll az ipolynyéki templom előtti téren. „A jelképeink az identitásunknak a része, amely az összetartozásunkat is erősíti” – húzta alá Zsombó első embere az emlékjelekkel kapcsolatban.

Anno az anyaországi község az apostoli kereszt mellett egy fából faragott emlékkönyvet is adományozott Ipolynyéknek. Az elmúlt évek során ez az emlékjel elkopott, a szerződés aláírásának évfordulójához igazítva Zsombó újra alkotta az emlékkönyvet. Baksa Krisztián és Gyuris Zsolt  szombaton közösen avatták fel az új emlékjelet.

Parák József felszenteli az emlékkaput (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az apostoli kereszt mellett kapott helyet a Hrubík Béla alkotta emlékkapu a nyéki falvak 20. találkozója alkalmából.

Hrubík Béla, Ipolynyék korábbi polgármestere kifejtette:

2005-ben Ipolynyék, Feketenyék, Nyékvárkony, Alsónyék, Felsőnyék, Nyékládháza, Kápolnásnyék és Kisnyék községek alakították meg Ipolynyéken a Nyék Falvak Szövetségét. A Kárpát-medencében egyedülálló kapcsolatrendszer bontakozott ki két évtizeddel ezelőtt

– húzta alá Hrubík Béla.

Az újrafaragott emlékkönyv (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A jubileum kapcsán elkészült emlékkapu a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával készült el. A tölgyfából készült emlékjel szimbólumai mind a Nyék falvakhoz kötődnek. A központi eleme egy történelmi Magyarországot ábrázoló térkép, melyen a „Hazádnak rendületlenül” mottó mellett a Nyék falvak rovásírásos megnevezése olvasható ki.

Merjük használni jelképeinket – emelte ki Hrubík Béla.

Az emlékkaput a Nyék települések jelen lévő polgármesterei közösen leplezték le.  „Jel és tanúságtétel az emlékkapu” – jegyezte meg Parák József, püspöki helynök az emlékjel megszentelése előtt.

A nyéki borok összeöntése (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Ipolynyék és más Nyék települések is jeles bortermelő vidéken helyezkednek el, így a leleplezések után a Nyék falvak borainak összeöntésére került sor a parkban.

A Nagykürtösi járás legnagyobb létszámú községe idén ünnepli első írásos említésének 890. évfordulóját.

Szombat délelőtt a kultúrház nagytermében a helyi Balassi Bálint Alapiskola tanulói, valamint a tanintézmény történelemtanára előadásban elevenítette fel a falu történelmét. A diákok kis prezentációjában hallhattunk rövid összefoglalót Ipolynyék múltjáról, kulturális életéről, a hagyományok ápolásáról. Emellett Ipolynyék 1938-as anyaországhoz való visszacsatolásáról is előadtak.

Előadások Ipolynyékről (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az iskolában Lakóhelyem Ipolynyék címmel rajzpályázatot hirdettek. A pályaművek a kultúrház nagytermének a falán voltak láthatóak. A felső tagozatos diákok projekteket és a rendezvényen elhangzott előadásokat készítették el a jeles évforduló alkalmából.

Szombat délután tartották meg a hagyományos szüreti fesztivált. A népviseletes felvonulást követően a kultúrműsorban felléptek az ipolynyéki tanintézmények tehetséges tanulói, az ipolynyéki és a tágabb régió hagyományőrző csoportjai.

A rendezvényfolyam vasárnap szentmisével ér véget.

Koszorúzás a hősök emlékművénél (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Pásztor Péter/Felvidék.ma

2025.08.31. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Ajánló

Őszi klasszikusok a Dunán – világhírű rendezők, felejthetetlen szereplők a képernyőn

Felvidék.ma 2025.08.31.
Felvidék.ma

Ősszel a közmédia több héten át kínál különleges válogatást a filmművészet ikonikus alkotásaiból, hogy a közönség újra átélhesse a mozitörténet meghatározó pillanatait – ismert rendezők, legendás színészek és elfeledett mesterművek segítségével.

A műsorfolyam a szórakoztatás mellett értéket is közvetít:

a múlt nagy alkotásait digitálisan restaurált változatban mutatja be a közönségnek.

A Dunán induló sorozatban a Budapesti Klasszikus Film Maraton egyik frissen felújított alkotása is látható.

Agyő, kedves – szeptember 5. 20:45

Az 1946-os francia romantikus filmdrámát Raymond Bernard rendezte, Franciaország egyik leghíresebb filmsztárja, Danielle Darrieux főszereplésével.

A történet szerint a gazdag és fiatal Bruno Brétillac (Jacques Berthier) annak érdekében, hogy elkerülje az elrendezett házasságot, amelybe szülei kényszerítenék, egy gazdag örökösnővel, Chérie-vel szövetkezik: feleségül kéri, hogy teljesítse szülei kívánságát, majd azt tervezi, az esküvő után elválnak, azonban kettejük története végül egészen másképp alakul.

A film megjelenésekor nagy sikert aratott, de mára teljesen feledésbe merült. Egy kevésbé ismert gyöngyszeme a francia filmgyártásnak, zseniális párbeszédekre és jó szereposztásra épül.

Fedora – szeptember 12. 20:45

A Fedora Billy Wilder hatszoros Oscar-díjas amerikai filmrendező egyik utolsó filmje – egy idősödő filmcsillag rejtélyes visszavonulásának és titkainak története. A hollywoodi álomgyár kegyetlen kulisszái mögé enged bepillantást.

Az 1978-ban készült alkotás történetének középpontjában Barry Detweiler (William Holden) áll – egy producer, aki évekkel a közönség kedvencének eltűnése után Korfu szigetére utazik, hogy meggyőzze Fedórát, a színésznőt a visszatérésről. A gyönyörű, visszavonultan élő címszereplőt Marthe Keller alakítja – kettős szerepben –, miközben körülötte furcsa társaság formálja a valóságot.

A Fedora nem csupán egy filmsztár rejtélyes eltűnéséről szól, önreflexív allegória a hírnév múlandóságáról, az öregedéstől való rettegésről és a szórakoztatóipar kíméletlenségéről.

A nap birodalma – szeptember 26. 20:45

Steven Spielberg rendezte és Tom Stoppard írta A nap birodalma című filmet, amelyben olyan színészóriások szerepelnek mint John Malkovich vagy Miranda Richardson.

A történetben egy fiú szemén keresztül látjuk a második világháború borzalmait a japán megszállás alatt. A látványos Spielberg-filmben Christian Bale első nagy alakítását is láthatják a nézők.

Jules és Jim  – október 3. 20:45

François Truffaut, a francia újhullám rendezőjének emblematikus alkotása egy szerelmi háromszögön keresztül mesél barátságról, háborúról és szabadságról. A mesteri rendezés és Jeanne Moreau ikonikus alakítása felejthetetlen filmmé teszi az alkotást.

A közmédia őszi válogatásának néhány filmje megtekinthető a díjmentes Médiaklikk oldalon, a Médiaklikk applikációban és okostévén is. 

MTVA/Felvidék.ma

2025.08.31. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Múltidéző

Egy kis palóc falu templomáról

Pásztor Péter 2025.08.31.
Pásztor Péter

Kelenye a Nagykürtösi járás eldugott szegletében meghúzódó település igazi kis palóc község a Felvidéken. A hithű katolikus település templomának külső homlokzatán július elején ünnepélyes keretek között avatták fel Esterházy János emléktábláját.

Az egykori Hont vármegyei falu a szlovák – magyar nyelvhatáron fekszik. Északon Magasmajtény, keletről Ipolynyék, délről Ipolyszécsényke, nyugatról pedig Ipolyfödémes határolja az alig több mint 250 fős magyar települést. A szláv eredetű neve juharfáknál lakókat jelent.

A templom oltárképe (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A község központjában álló templom egyes források szerint a 17. században épült. Többször átalakították, így 1789-ben, a 19. század végén, majd 1946-ban és az ezredforduló tájékán végeztek felújítási munkálatokat.

Az egyhajós templom kör alakú szentélyében látható a Mindenszenteket ábrázoló oltárkép.

A Mindenszentek a falu védőszentje. Az oltárkép a 19. századból származik. A templomhajó sima mennyezetű, hozzáépített barokkos templomtoronnyal.

Az evangélisták barokk faszobrai a karzaton (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Az egykori barokk szószéke, mely a 18. századból való, már nem létezik. A Szentlelket jelképező galambbal együtt a szószéket is lebontották. A szószéket egykoron négy faszobor díszítette. A barokk stílusú szobrok a négy evangélistát ábrázolják, jelenleg a kórus mellvédjén láthatóak.

A templom egyik érdekessége az öltöztető Szűz Mára szobor, melyet a szentélytől bal oldalt lelünk. A helyi szokás szerint a főbb egyház ünnepeken az arra a szakrális alkalomra jellemző színvilágú öltözetet adnak a faragott faszoborra.

Húsvétkor fehér, pünkösdkor bordó, karácsonykor arany, ádvent és nagybőjt alatt lila, évközben világoskék ruhát visel.

Az oltöztető Szűz Mária (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

A szobor fején korona és fehér tüll látható, a kezében jogar van. A másik kezében tartott gyermek Jézus fején ugyancsak korona van. Búcsúkor kiviszik a templomból, minden hónap 13-án a fatimai jelenések napján imanapot tartanak.

A templomkertben álló barlang, a lourdes-i jelenést ábrázolja, Szűz Mária megjelenik Bernadettnek.

Az Esterházy János emléktábla a templom külső homlokzatán (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Félkör alakú, díszítésként virágfüzér fut a peremén. A talapzaton márványtábla, ima a születendő gyermekekért. Érdekessége, hogy a ma látható építmény helyén is a lourdes-i jelenést ábrázoló képoszlop állt, az országzászlótartó mellett. Ezt már elbontották, de 1938-ban még itt fogadták a bevonuló magyar katonákat.

A templom külső falán ünnepélyes keretek között 2025. július 6-án avatták fel a Túri Török Tibor alkotta Esterházy János emléktáblát.

A kelenyei katolikus templom (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)

Forrás:
Csáky Károly: Kelenye, egy északi palóc kisközség; Honismereti Kiskönyvtár 213. Szám; 2002
emlekhelyek.csemadok.sk
hunektar.sk

Pásztor Péter/Felvidék.ma

2025.08.31. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Ajánló

Új évaddal tér vissza a Dunára a nézők kedvence, az Ízőrzők

Felvidék.ma 2025.08.31.
Felvidék.ma

A gasztronómia mellett a magyar tájak, hagyományok és közösségek értékes pillanatait mutatja be az Ízőrzők, a Duna gasztroműsora, amely nemcsak kulináris élvezeteket, hanem kulturális értékeket is közvetít. Az augusztus 31-tól látható új epizódokban kulturális élményanyaggal és különleges magyar receptekkel várják a nézőket, betekintést nyerve Magyarország változatos tájainak életébe.

A vasárnap 13:25-kor kezdődő új évad első részében Sáregresre látogat az Ízőrzők. Oda, ahol Csók István festőművész született, a Rétszilasi-tavak pedig varázslatos kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak a természet szerelmeseinek. A réti hangulatot az Aranyponty Halászati Múzeum és Lévai Ferenc bemutatóival színesíti, aki saját keze munkáival, glutén- és tartósítószer-mentes bonbonjaival hódít. Sáregrest is megismerhetik, amelynek különleges ételei között szerepel a keszegleves lebbencstésztával, a harcsa rétimajor módra, bivalypörkölt juhtúrós burgonyával, libacomb sült almával és zöldségekkel, valamint aranygaluska vaníliasodóval.

A második részben Somberekre utazhat a néző. A Baranya vármegyében, Mohács közelében található, soknemzetiségű településen a Hagyományok Háza ad otthont a helyi kulturális örökségnek. A község sokszínűségét a különböző népcsoportok népviseletei és zenekarai, így a Sombereki Német Hagyományőrző Egyesület táncosai, a Scomberger Dorfmusikanten fúvószenekar és a Székely Pávakör mutatják be. A gasztronómiában is harmonikusan keverednek a különböző hagyományok: reszelt tésztaleves, paprikakraut mit Knedl, tejfölös csirke máléval vagy sült kacsa knédlivel mind-mind gazdagítják Somberek ízvilágát.

A sorozat további részeiben Kelebia, Bács-Kiskun vármegye határ menti kis községében a harcsa, erdei gombák, szürkemarha, cseresznye és eper felhasználásával készült ínycsiklandó ételek mutatják be a táj jellegzetességeit. Készül majd kakukkfüves vadraguleves, spárgás-erdei gombás rizottó, kacsamell vörösboros cseresznyével vagy szürkemarharagu. Az Ízőrzők aktuális évadában ellátogatnak Jakabszállásra, Nyárlőrincre, Verpelétre, Mezőszentgyörgyre és Somogyszentpálra is.

Az Ízőrzők epizódjai megtekinthetők a Mediaklikken is.

MTVA/Felvidék.ma

2025.08.31. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Ajánló

Ízelítő a Remény katolikus hetilap 35. számából

Bertha Éva 2025.08.31.
Bertha Éva

Az évközi idő 22. vasárnapi, augusztus utolsó napjának dátumával megjelenő szám vezércikkének szerzője a lap felelős szerkesztője, Jakubecz Márta, aki az alázat erényével foglalkozik írásában, megállapítva: „Ez az erény nem érdem, hanem Isten ajándéka, ami – ha megfelelően »bontjuk ki« – fokozatosan valóban alapmagatartásunkká válhat…”

A kezdődő tanévvel kapcsolatos gondolatait osztja meg Molnár Tamás a Vasárnapról vasárnapra című rovatban, hangsúlyozva többek között: nemcsak az iskolában tanulunk, hanem a családban, egymástól is.

Több augusztusi ünnepről szóló beszámolót is olvashatnak a legújabb Reményben: így a nyitrai Nagyboldogasszony-főbúcsúról, a pozsonyi Szent István-ünnepről, egy budapesti zarándoklatról, valamint a füleki Szűz Mária mennybevétele templom és kolostor 300. évfordulójának megünnepléséről.

A hónap utolsó számában ismét jelentkezik Napraforgó címmel a (nem csak) fiataloknak ajánlott rovat, amelyben a pozbai ifjúsági zarándoklatról és a Kaptár Band Junior gombaszögi fellépéséről is találnak beszámolót.

A lapban olvasható interjúban Ráhel nővér, a Szent Ferenc Kisnővérei rend egyik magyarországi házának házfelelőse vall hivatásáról, a szerzetesi élet szépségéről és nehézségeiről.

Sok más érdekes, lelket gazdagító írás mellett ezúttal is talál az olvasó receptet, keresztrejtvényt és lelki programokra szóló meghívót a Reményben.

Bertha Éva/Felvidék.ma

2025.08.31. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Képriport

Üdvözlet a teszéri kilátóról!

Pásztor Péter 2025.08.31.
Pásztor Péter

A nyár második felében adták át a Gyűgy fürdővároshoz közeli Teszér település új kilátóját. A falu határában álló faszerkezetű létesítményből csodálatos kilátás nyílik a tágabb környékre.

Mint már beszámoltunk róla, az új turisztikai attrakció a szlovák kormányfő tartalékalapjából származó több mint 78 ezer eurós támogatásból épült fel.

Az idén nyáron kialakított létesítmény magába foglal egy tizenkét méter magas kilátót a hozzákapcsolódó fedett pihenőhellyel. A turisztikai célponthoz tartozik továbbá egy tábortűzgyújtásra alkalmas rész, valamint egy kis kápolna Szűz Mária szobrával.

A kilátó legmagasabb szintjén információs táblákat helyeztek el a látottakról szóló alapinformációkkal. Innen remek a kilátás a Börzsönyre, a közeli Szitnya hegyre, ugyanakkor a nemzetközileg is ismert fürdőváros gyógyszállói is jól láthatóak.

A lenti nagy információs tábla a honti régió településeit és azok látványosságait sorolja fel. Érdekesség, hogy a magyarok által is lakott települések megnevezése magyar nyelven is olvasható, itt találjuk Palást, Ipolyság, Felsőszemeréd, Ipolyszakállos, Garamsalló megnevezéseket.

A falu központjából gyalogszerrel kevesebb mint félórányi távra leljük az erdős rész és a mezőgazdasági terület határán felépült létesítményt. Gyalogosan, kerékpárral is könnyedén megközelíthető.

Teszéren járva érdemes a kilátó mellett megtekinteni a teszéri szurdokot és a sziklaüreget. Erről itt írtunk.

A fotók segítségével sétáljuk körbe a teszéri kilátó környékét.

A szerző felvételei.





Pásztor Péter/Felvidék.ma

2025.08.31. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Itt és Most

Szövetség a magyar közösségért – indul a 2025–26-os tanév

Pósa Homoly Erzsó 2025.08.30.
Pósa Homoly Erzsó

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége 25. országos tanévnyitóját idén a gömöri Bátkában tartották, a helyi református templom és az iskola biztosította a méltó ünnepi keretet.

Az eseményen kiemelték az iskola és a magyar közösség szerepét, a pedagógusok, szülők és diákok elkötelezett munkáját, valamint az oktatási rendszer előtt álló kihívásokat.

A hangsúly a magyar iskolák fenntartásán, a nemzeti identitás erősítésén és a tudás értékén volt, mely a jövő nemzedék alapját jelenti.

Lelki üzenetek a pedagógusoknak és diákoknak

Boros István bátkai református lelkipásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy a pedagógusok nem csupán tanítanak, hanem életformáló szerepet töltenek be. Az Úrban bízva a pedagógusok és diákok ereje megújul, és munkájuk nemcsak feladat, hanem áldás.

Lorenz Reinhard Brecher római katolikus plébános a „tiszta lap” szimbólumát emelte ki: minden tanév új lehetőséget jelent, amelyhez Isten áldást és erőt ad. A legnagyobb előrelépésre nem a tudományban, hanem a szeretetben és a békében van szükség, ezért a mindennapokban fontos az Istenre való figyelés.

Lóczy Tibor evangélikus lelkipásztor hangsúlyozta, hogy a pedagógusok feladata a tudás átadása mellett a diákok helyes útra vezetése szeretettel és kitartással. A jó cselekedetek és a hivatás iránti elköteleződés példát mutat másoknak.

Fejlesztési irányok és támogatás a magyar oktatásban

Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke ismertette a 2025–26-os tanév fő fejlesztési irányait: a pedagógusok jogi helyzetének erősítését, a kötelező óvodai nevelés három éves korra csökkentését, az alap- és középiskolák hálózatának optimalizálását, a digitális fejlesztések és a mesterséges intelligencia integrálását a tanításba.

A tanév során korszerű, a tanulók igényeihez és a nemzeti identitáshoz illeszkedő tankönyvpolitika lép életbe, valamint az érettségi vizsgarendszer reformja is megtörténik.

Kiemelt figyelmet kap a sajátos nevelési igényű gyermekek támogatása, a tantermi és infrastrukturális fejlesztések, valamint a szakképzési és felsőoktatási törvények előkészítése. A pedagógusok és diákok szakmai fejlődését képzések, ösztöndíjak, táborok és elismerések segítik, erősítve a közösségi identitást és a minőségi oktatást.

A pedagógusi hivatás és az identitás megőrzése

Maruzsa Zoltán, Magyarország köznevelésért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a magyar iskolák a tudás átadásán túl az identitás és a kultúra hagyományos értékeinek közvetítését is szolgálják. A pedagógusok feladata, hogy a diákok a jövő tehetségeivé, művészeivé, tudósaivá és közösségformálóivá váljanak. Bejelentette a Pedagógus Igazolvány határon túli kiterjesztését, amely a szakmai elismerést és a közösségi támogatást erősíti.

Szilágyi Péter, a Nemzetpolitikai Államtitkárság helyettes államtitkára a szülők szerepét emelte ki az identitás megerősítésében, Petőcz Kálmán, a pozsonyi Oktatási Minisztérium főosztályvezetője pedig az eddigi erőfeszítéseket méltatta, és bizakodott a folytatásban.

Gubík László, a Magyar Szövetség országos elnöke a közösségi munka, az együttműködés és a személyes kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte az anyanyelvi oktatás fenntarthatóságát, az iskolaközpontok létrehozását, és a tehetségek felismerésének és támogatásának szükségességét. Zárásként jó tanévet, bátorságot és sikeres munkát kívánt, megerősítve, hogy a magyar jövő megőrzése érdekében minden érintettnek – pedagógusoknak, szülőknek, intézményeknek és közösségeknek – össze kell fognia.

Útravaló a pályakezdő pedagógusoknak és üzenet az iskoláknak

Hajnovič Gabriella Brunszvik Teréz-díjas óvodapedagógus arra hívta fel a fiatal pedagógusokat, hogy a hivatás egyszerre óriási öröm és nagy felelősség. A pedagógus feladata a gyerekek egyediségének, értékének és személyiségének felismerése. Merjenek hibázni, újrakezdeni, kíváncsian és teljes elköteleződéssel dolgozni. A figyelem, a jelenlét és a valódi odafordulás teszi értékessé a pedagógiai munkát, és minden apró siker – egy gyermek mosolya vagy egy felfedezés – megerősíti a pedagógust.

Tomolya Róbert, a füleki gimnázium tanára rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia és az adatok használata lehetőséget ad, de nem helyettesítheti a pedagógus szerepét. Az oktatás célja a kérdezés, az együttműködés és a felelős döntéshozatal megtanítása. Minden diákban ott rejlik a tehetség, és a pedagógus feladata, hogy ezt megtalálja és támogassa. A siker kulcsa a minőségi oktatás, a közösségi együttműködés és a folyamatos fejlődés iránti elköteleződés.

Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma

2025.08.30. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
KépriportMúltidéző

IV. Béla király nyomában – III. rész: Trogir (képekkel)

Bartalos Nikolas 2025.08.30.
Bartalos Nikolas

Dalmáciai sorozatunk záró részében Split és Klissza vára után Trogir (magyar történeti nevén Trau) városát mutatjuk be, amely nemcsak az Adria egyik gyöngyszeme, hanem a magyar középkor kiemelkedő jelentőségű helyszíne is volt.

A tatárjárás idején, 1242 tavaszán IV. Béla király és családja itt talált végső menedéket a mongol seregek elől. A szárazföldtől egy keskeny tengerárokkal elválasztott, erődített település védelmét a Subics nemzetség egyik tagja, Stjepko irányította, aki a király oldalán szembeszállt a Kadán kán vezette tatár csapatok követeléseivel. A trauiak nemcsak megtagadták az uralkodó kiadását, hanem hajókat is biztosítottak számára, amelyekkel a közeli szigetekre menekíthette családját és kincstárát.

IV. Béla hűségükért gazdag adományokkal jutalmazta a várost, ami nemcsak Trau felemelkedését, hanem a dalmát városok közötti erőviszonyok átrendeződését is magával hozta.

A település később is megőrizte a Szent Korona iránti hűségét, még a velencei uralom idején sem szakadtak meg magyar kapcsolatai.

Trogir óvárosa ma is őrzi középkori arculatát, amelynek ékköve a Szent Lőrinc-katedrális. Építését a XIII. század elején kezdték meg, részben Árpád-házi adományokból, és portálját Radovan mester 1240-ben faragta ki. A templom később reneszánsz kápolnával bővült, amelyet a híres firenzei szobrász, Niccolò Fiorentino és tanítványa, Giovanni Dalmata díszített – utóbbi Mátyás király udvarában is maradandót alkotott.

A város 1997 óta az UNESCO világörökség része, és méltán számít a dalmát partvidék egyik legértékesebb történelmi városának.

Trau, Spalató és Klissza szerepe vitathatatlan a tatárjárás eseményei során. A városok később is bizonyították a Szent Korona iránti hűségüket és ragaszkodásukat.

Bartalos Nikolas felvételei










Bartalos Nikolas/Felvidék.ma

2025.08.30. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Szerintem

Szótár

Aich Péter 2025.08.30.
Aich Péter

Gyönyörűséges a magyar nyelv, gazdag, mindent a legkülönbözőbb módon ki lehet vele fejezni, akár ugyanannak a színét és ellenkezőjét is. De épp ezért fölöttébb csínján, értőn kell a nyelvi eszközökkel bánni.

Úgy tűnik azonban, nem mindenki tudja ezt. Mintha mindennek csak a fonákját ismernék. Többnyire a politikához hozzászólók a vétkesek ebben. Ez egy olyan új divat, hogy „válogatott” – fenyegetéssel, zsarolással megspékelt – szótárt használnak. Az utóbbi években ugyanis egyre silányabb a nyilvánosan megszólalók kifejezéseinek az eszköztára. A különböző kommenteket jobb nem olvasni, mert a guta kerülgeti az embert, annyi a primitív zagyvaság bennük.

Ennek sajnos politikai háttere van, a világ ugyanis – minden jel erre mutat – tényleg ketté kíván válni, s ez a szóhasználatban, a viselkedés színvonalában és etikájában is megnyilvánul. Persze mindig a másik a hibás. Amikor Jézus elé vezették a vétkes nőt, hogy ítélkezzen róla, Jézus azt mondta: „Aki közületek nem bűnös, az vesse rá az első követ.” (Jn 8.7)

És mi történt? A vádolók eloldalogtak. Ami fölér a beismeréssel. Ma még véletlenül sem történik ilyen.

Mert a szálkát mások szemében észrevesszük, a gerendát saját szemünkben nem.

Részrehajlónak tűnik, de sajnos az az igazság, hogy a hagyományokat tisztelő nemzeti tábornál a racionális érvek a döntők, míg a másik oldalon (a neoliberálissá vált néhai jobboldaltól a kommunistákig) sokkal inkább rafinált és megtévesztő jogi csűrést-csavarást látunk, sőt: a tények teljes mellőzését, saját használatra való átértelmezését.

S mindez olyan, fiataloknak nem ajánlható eszközökkel, hogy a jólnevelt emberfia csak értetlenül szembesül ezzel, s teszi föl magának a kérdést: mindez vajon honnan ered. Mi történt, hogy olyan ez a „csevegés”, mintha a józan észt és a jó ízlést kitiltották volna a közösségi kommunikációból. Meg az elemi udvariasságot, az empátiát is – az emberségről nem is beszélve.

Az a helyzet, hogy a globalista szemlélet végképp nem riad vissza a trágár szóhasználattól, vulgáris „bizonyítékát” saját nézetként prezentálja a szólásszabadság nevében. Hasonló eszköz a tudatos hazugság, az alaptalan hergelés, a fenyegetés.

Olyan ez, mint egy ragályos betegség, s ez a durva, modortalan hangnem az élet más területeit is elfoglalta már: intelligens, művelt emberek nyilatkoznak ilyen hangnemben – s megáll az ember esze: hogy létezik az ilyen?

Vajon megbolondultak? Vagy elfelejtették a gyerekszobájukat, netán nem is volt? A kellemetlen tények elhallgatása, a szleng, az alvilági nyelv, a vulgarizmusok begyűrűztek mindennapi szóhasználatunkba, sőt a művészetbe is, mintha bárki azzal akarná bizonyítani, mennyire rátermett, közvetlen, „népies”, meg ki tudja, milyen nagyszerű. Amikor az egyik a másikon túltenni igyekszik, valós érvek híján azzal a „bizonyítékkal” él, hogy fokozza a kifejezés súlyát: ha te engem értetlennek tartasz, akkor én téged idiótának. Az efféle dühös csapkodást, válogatott kifejezések fokozását pedig folytathatnánk, ennek nincs vége: minden mega, kontra, plusz, szuper, olyan fokozott, mint a mosópor, amely évente rendre fehérebbre mossa a törülközőt.

Miféle tendencia ez? Ezzel akarnak kitűnni? Elfelejtettünk volna választékosan, kultiváltan beszélni?

Hiszen értelmes vita csak akkor alakulhat ki, ha más véleményt tényként elfogadunk, s logikus érvekkel válaszolunk, a hazudozás, félremagyarázás, lehülyézés ugyanis nem vita.

Vagy tényleg vannak, akik ezt nem tudják, s kizárólag alpári kocsmaszinten képesek kommunikálni? Ráadásul sokan úgy tesznek, mintha ez volna a természetes, miközben útszéli kifejezések használatával nyilvánvaló tényeket tagadnak, s szemenszedett valótlanságokat terjesztenek.

A baj tetézése pedig az, hogy a kulturált cselekvés ellen is vétenek. Egy normális országban (azelőtt?) egy politikus (bármilyen szinten), ha olyat tesz, ami egy normális közösségben elfogadhatatlan (hazugság, csalás stb.), akkor lemond. Ma? Még dicsekszenek is botrányos viselkedésükkel. Vagy letagadják, elmismásolják, sőt érdemdúsnak tartják azt. Ilyen például más országok belügyeibe való beavatkozás, ha saját érdekük érvényesítése a tét. Ettől függően bármi lehet a jogállamiság példaképe, vagy akár annak sárba tiprása.

Virágzik a kettős mérce, a valóságot elferdítve és bunkó módon. S ha másképp nem megy, a megfelelő hasznos hülyék segítségével akár a halálos fenyegetést, sőt a merényletet is bevetik. Mert ez egy ilyen stílus, ilyen modor. Bevetik bárhol, leginkább ott, ahol nem lehet, nem zavartatják magukat emiatt. Van újság, amely azon vidul, hogy az ukrán drónok az orosz kőolajvezetéket károsították, s hogy emiatt állítólag az oroszok helyenként már jegyre vásárolják a benzint – az viszont nem jelenik meg zavaró tényezőként, hogy nem csak Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát támadták ezzel. S mindez lehetőleg válogatott vulgarizmussal van tele, hogy a kocsmaszinten fölhergelt tömeg által kétes népszerűségre tegyenek szert.

Ha pedig a nép nem akar hinni ennek, az van, amit Brecht mondott:

Ha a nép csalódást okozott a kormányának, le kell váltani a népet.

S ez nem vicc, nem csupán a már ellenőrizhetetlen bevándorlásról van szó, megalapozott ugyanis a gyanú, hogy a hangoskodó kiabálókat hátulról irányítják, a hasznos hülyék gyakran talán nem is tudják (vagy képtelenek fölfogni), milyen háttérhatalomnak szolgálnak a „természetesen nem létező” kormányosok érdekében.

Ezekről mondja Arany János:

„Mely ideálként leng vala / Ifjú lelkem elébe; / Majd vértanúként meghala: / A szent hazának képe: / Ti vagytok-é, kik most szavaztok, / Szatócsok és részeg parasztok, / S megvesztek általa!?!”

Pirruszi – és időleges – dicsőség körvonalazódik, pedig nem ez lehet a jövő. Egy köztársaság dolga az, hogy a köz javát védje, támogassa, egységes akarattal, igyekezettel. És kultivált szótárral, vulgarizmusok, s egyéb nyomdafestéket nem tűrő kifejezések és tettek nélkül.

Aich Péter/Felvidék.ma

2025.08.30. 0 comment
0 FacebookTwitterPinterestEmail
Newer Posts
Korábbi hír

Legfrissebb hírek

  • Magyar iskolakezdők köszöntése

    2025.09.23.
  • Parkfest Zselízen: 2. év – kétezer mosoly a kastélyparkban

    2025.09.23.
  • Rendhagyó kiállítás a Párkányi Múzeumban

    2025.09.23.
  • A balkáni dallamok és a folklór találkozása Kassán

    2025.09.23.
  • Patthelyzet Krasznahorkán: az MBM-Group érvénytelennek tartja a szerződésbontást

    2025.09.23.

Az első szlovákiai magyar hírportál
  • Írj nekünk
  • Impresszum
  • Bannerek
  • Hírlevél
  • Facebook
  • RSS
Copyright © 2025 FELVIDÉK.ma. Minden jog fenntartva. - A hírportál működtetője: Szövetség a Közös Célokért - Združenie za spoločné ciele, Május 1. tér 10-12, 815 57 Bratislava - Pozsony.

Kapcsolat: info@felvidek.ma

Felvidék.ma
  • Itt és Most
    • Itt és Most

      Holnap is folytatódik Černák feltételes szabadlábra helyezésének elbírálása

      2025.09.23.

      Itt és Most

      Tíz éve indult a duális képzés Szlovákiában

      2025.09.23.

      Itt és Most

      Üzletbezárás ünnepnapokon és fizetésbefagyasztás a parlamentben

      2025.09.23.

      Itt és Most

      Kevesebb adóbevételekből származó pénze lesz Nyitra megyének

      2025.09.22.

      Itt és Most

      A születéskor várható átlagos uniós élettartam 81,7 év,…

      2025.09.22.

      Itt és Most

      Kiss Beáta a Csemadok országos elnöke

      2025.09.20.

      Itt és Most

      Vita a konszolidációról: Šutaj Eštok szükségesnek tartja, Karas…

      2025.09.20.

  • Művelő
    • Művelő

      Rendhagyó kiállítás a Párkányi Múzeumban

      2025.09.23.

      Művelő

      Első Párkányi Kórustalálkozó

      2025.09.23.

      Művelő

      Modern oktatási és sportlétesítmények a nagyszombati szakközépiskolában

      2025.09.23.

      Művelő

      A Hagyományok Háza Hálózat A népmese napjára készül

      2025.09.23.

      Művelő

      Jubileumi koncert Rimaszombatban

      2025.09.23.

      Művelő

      Széchenyi István szellemi öröksége előtt tisztelegtek születésének 234….

      2025.09.22.

      Művelő

      Író-olvasó találkozó a Selye János Gimnáziumban Tóth Lászlóval

      2025.09.22.

  • Hitélet
    • Hitélet

      Kassa-Ért hét év után harmadszor

      2025.09.22.

      Hitélet

      Fogolykiváltó Boldogasszony emléknapja őseink hitében gyökeredzik

      2025.09.21.

      Hitélet

      A szelíd boldogság himnusza a digitális kőkorszakban

      2025.09.21.

      Hitélet

      Ízelítő a Remény katolikus hetilap 38. számából

      2025.09.21.

      Hitélet

      A Pátria Rádió katolikus vallási műsorának szeptember 21-ei…

      2025.09.20.

      Hitélet

      A múlt és jelen találkozása Nemesradnóton

      2025.09.16.

      Hitélet

      Magyar nyelvű szentmise a pozbai Fájdalmas Szűzanya-kegyhelyen

      2025.09.16.

  • Régió
    • Régió

      Magyar iskolakezdők köszöntése

      2025.09.23.

      Régió

      Parkfest Zselízen: 2. év – kétezer mosoly a…

      2025.09.23.

      Régió

      A balkáni dallamok és a folklór találkozása Kassán

      2025.09.23.

      Régió

      Patthelyzet Krasznahorkán: az MBM-Group érvénytelennek tartja a szerződésbontást

      2025.09.23.

      Régió

      Történelmi időutazás Rákóczival Kassa belvárosában

      2025.09.23.

      Régió

      Új hídépítési projekt: megkezdődött a Királyréven átívelő 62…

      2025.09.23.

      Régió

      Losoncon felújítják a tűzoltószertárt, a városi múzeum pedig…

      2025.09.23.

  • Kitekintő
    • Kitekintő

      „A magyar kormány Brüsszellel szembemenve továbbra is megvédi…

      2025.09.23.

      Kitekintő

      „Ötvenezer álláshely jön létre az új gyáraknak köszönhetően…

      2025.09.23.

      Kitekintő

      Európában egyedülálló adóforradalom zajlik Magyarországon

      2025.09.23.

      Kitekintő

      Orbán Viktor: Magyarország nem akarja, hogy az Európai…

      2025.09.22.

      Kitekintő

      Felvidékiek utaztak a svájci magyarokhoz

      2025.09.22.

      Kitekintő

      Kreml: az európaiak mindent elkövetnek a háború folytatása…

      2025.09.22.

      Kitekintő

      Netanjahu: „nem fog létrejönni palesztin állam”

      2025.09.22.

  • Szerintem
    • Szerintem

      Ukrajnát az EU-ba: ha nincs egyhangúság, akkor jöhetnek…

      2025.09.23.

      Szerintem

      Az igazi fordítópont: Jézussal a nemzetért, a jövőért

      2025.09.23.

      Szerintem

      Nem értem…

      2025.09.21.

      Szerintem

      Történelem

      2025.09.17.

      Szerintem

      A gyűlölet új arca: az online tér veszélyei

      2025.09.16.

      Szerintem

      Bácskossuthfalván tett látogatáson a Napsugár Református Óvodában

      2025.09.14.

      Szerintem

      Rudolf Huliak Kočner, Káčer, Klus és Slota nyomába…

      2025.09.12.

  • Múltidéző
    • Múltidéző

      Benyovszky Móric emlékezete – évfordulók és megemlékezések

      2025.09.23.

      Múltidéző

      Barsbaracska és a Braille-írás

      2025.09.21.

      Múltidéző

      Felbontották az államalapító csehszlovák elnök utolsó szavait tartalmazó…

      2025.09.19.

      Múltidéző

      A ma eseményei holnapra történelemmé lesznek

      2025.09.19.

      Múltidéző

      Esterházy János a mi tükrünk

      2025.09.18.

      Múltidéző

      Negyven bécsi corvina elektronikus másolatával gazdagodott az OSZK…

      2025.09.18.

      Múltidéző

      Hogyan lehet megszólítani a temetőket?

      2025.09.17.

  • Magazin
    • Magazin

      Sikeresen távolítottak el a komáromi kórház sebészeti osztályán…

      2025.09.23.

      Magazin

      Az olvasók szeretnék, ha az élelmiszerboltban is lehetne…

      2025.09.22.

      Magazin

      Az Európai Mobilitás Hetének kicsúcsosodása a hétfői autómentes…

      2025.09.22.

      Magazin

      Több ezer gyerekkel együtt ünnepelte egyéves születésnapját a…

      2025.09.20.

      Magazin

      Autóeladások alakulása Európában

      2025.09.19.

      Magazin

      A kutyák nemcsak tárgynevek megtanulására képesek, felismerik a…

      2025.09.19.

      Magazin

      Rekordszámú kék vércse gyülekezése a Hortobágyi Nemzeti Parkban

      2025.09.18.

  • Ajánló
    • Felvidéki magyarok
      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2024/1. száma

      2024.05.16.

      Ajánló

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/4. száma

      2023.12.31.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/3. száma, fókuszban a…

      2023.11.02.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2023/2. száma / Omega…

      2023.05.17.

      Felvidéki magyarok

      Duray Miklósra emlékezünk – Megjelent a Felvidéki Magyarok…

      2023.01.22.

      Felvidéki magyarok

      Megjelent a Felvidéki Magyarok 2022/4. száma

      2022.12.30.

      Ajánló

      Magyar magazin és a Porta szeptember 24-i ajánlója

      2025.09.23.

      Ajánló

      Kapu Tibor űrhajós a Kék bolygóban

      2025.09.23.

      Ajánló

      Madaras László: Avarok a törzsországban

      2025.09.22.

      Ajánló

      Kállai Ferenc 100 – emlékhétvégével tiszteleg a legendás…

      2025.09.22.

      Ajánló

      Mester Dóra: A Szeretet Szálló meséi

      2025.09.21.

      Ajánló

      A magyar dráma napját ünnepli szeptember 21-én a…

      2025.09.21.