A titok irodalmi megjelenésének számtalan formája lehetséges. Elvileg bármilyen műfajhoz tartozó alkotás témájául választhat titko(ka)t, illetve élhet az elrejtés, az elhallgatás, a halogatás, az elterelés, a berekesztés, az utalás, a kétértelműség és a váratlan fordulat adta lehetőségekkel.
A kötet szerzője olyan regényeket és elbeszéléseket vizsgál, amelyek tematizálják és narrativizálják a titkot, amelyekben a különböző rejtélyek szövegalakító erőre tesznek szert. Egyaránt érdekli a titok természete és annak elbeszélési módozatai. A titokzatosságot mint stíluseffektust vagy esztétikai hatásmozzanatot értelmezi, melyet a szöveg különböző szintjein érvényesített eljárások hoznak létre vagy képeznek meg a befogadóban. A jelenséget nyelvészeti, retorikai, szemiotikai, prózapoétikai és hermeneutikai szempontok figyelembevételével igyekszik körbejárni. Külön fejezetekben foglalkozik a titok és értelmezés, illetve az elhallgatás kapcsolatával, a helyek és a szereplők titokzatosságával, majd magyar, cseh, olasz és angol szerzők műveit elemezve mutat rá ezek elbeszélésalakító és olvasásformáló hatására. A kötetet olvasva kirajzolódnak előttünk a titok lélektani, jogi, politikai, vallási, etikai és nem utolsósorban narratív vonatkozásai.
Kalligram
