A Hírsaroknak nyilatkozó külügyi szakértő szerint az a nyelvtörvény, mely büntethetővé teszi, ha valaki anyanyelvét használja, ellentétes a kisebbségek védelmének elvével.
Nyelvtörvény sok helyen van Európában – kezdi Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa.
A különbség azonban például a francia és a szeptembertől hatályos szlovák rendelkezés között az, hogy előbbi az angol nyelv túlzott nemzetközi térnyerésétől szeretné megóvni az állam nyelvét (hasonló, a magyar nyelv védelmét szolgáló törvényt egyébként Magyarország is hozott 2001-ben, itt is az volt a fő cél, hogy az üzletekben, reklámokban ne váljon egyeduralkodóvá az angol kifejezések használata), északi szomszédunk pedig leginkább a Szlovákiában élő kisebbségek (köztük a magyarok)anyanyelvhasználatának korlátozására törekszik.
Régi törekvés
Hamberger Judit arra emlékeztet: a szlovák jobboldal, jellemzően a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), illetve annak kulturális szervezete, a Matica Slovenská már az önálló szlovák nemzeti állam megalakulása óta szeretné a nyelv védelmét, illetve a kisebbségi nyelvhasználat visszaszorítását törvénybe foglalni.
Nyelvtörvény 1.
1990 végén meg is született az első ilyen szabályozás, akkor azt írták elő, hogy a kisebbségek azokon a településeken használhatják a hivatalos érintkezésben saját nyelvüket, ahol arányuk meghaladja a 10 százalékot.
Nyelvtörvény 2. – szigorítás
1994-nen a hatalomra került Mečiar-kormány már szigorítani kívánt a szabályozáson, és megalkotta az úgynevezett „kivétel nélküli” nyelvtörvény koncepcióját. Ekkor történt, hogy uniós nyomásra a csatlakozásra törekvő Szlovákiának és Magyarországnak meg kellett kötnie a kétoldalú alapszerződést. Ennek támogatását a szlovák törvényhozásban a SNE a szigorú, „kivétel nélküli” nyelvtörvény elfogadásához kötötte.
Ebben, az 1995-ben meghozott szabályozásban már szerepelt, hogy büntethető az, aki a hivatalos kommunikációban nem szlovákul szólal meg, függetlenül attól, hogy az adott területen mekkora a kisebbség aránya. Ez a kitétel viszont alkotmányellenesnek bizonyult, a büntetés lehetőségét a szlovák Alkotmánybíróság határozata után eltörölték.
Nyelvtörvény 3. – engedmény
Újabb fejezetet az ügyben az hozott, amikor megkezdődött Szlovákia uniós csatlakozási folyamata. A tárgyalások megkezdésének feltétele egy kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása volt. Ez 1999-ben született meg és lehetőséget adott arra, hogy ott, ahol a lakosság több mint 20 százaléka valamelyik kisebbséghez tartozik, használhassák saját anyanyelvüket hivatalos helyeken, például az orvossal való beszélgetésben.
És nyelvtörvény 4. – szigorítás ismét
A törvény június végén elfogadott módosítása most a büntetés egyszer már alkotmányellenesnek kimondott lehetőségét hozza vissza a szabályozásba.
Lesz-e elég képviselő?
Hamberger Judit ezért úgy véli: lehetséges, hogy az Alkotmánybíróság most is az alapszabállyal ellentétesnek ítéli ezt meg, azonban egyelőre az sem biztos, hogy a testület elé kerülhet a kérdés. Ahhoz ugyanis, hogy a szlovák Ab napirendjére vegyen egy problémát, legalább 30 képviselőnek kell ezt kérnie, a magyar anyanyelvű honatyák pedig ennél kevesebben vannak.
Szlovák anyanyelvű ellenzéki társaikat kell meggyőzniük, hogy támogassák beadványukat, erre pedig jó esély van, mert a törvénymódosítás elfogadását csak 79 képviselő támogatta a 136-ból.
Ha sikerül is viszont a kérdést az Alkotmánybíróság elé vinni, az eljárás valószínűleg nem ér véget szeptember elsejéig, a szigorú nyelvtörvény hatályba lépéséig.
Az európai képviselők felszólalása nem elég
Ezért is várnak többen az Európai Uniótól valamilyen fellépést, vagy állásfoglalást az ügyben. Fóris György, a szervezet tevékenységét figyelemmel kísérő Bruxinfo munkatársa azonban a Hírsaroknak azt mondta el: uniós szinten az ilyen konfliktusokat a két országra tartozó ügyként kezelik, amíg feketén-fehéren be nem bizonyosodik, hogy jogsértésről van szó.
Most sok múlhat a tagországok külügyminisztereinek jövő hétfői találkozóján, itt a magyar tárcavezető, Balázs Péter esetleg felvetheti a kérdést, amely esetleg formálisan is a Bizottság valamelyik intézményének napirendjére kerülhet.
Fóris György ugyanakkor azt is megjegyezte: az Európai Parlament elmúlt heti alakuló ülésén, ha nem is direkt módon, de szinte minden magyar képviselő szóba hozta az új szlovák nyelvtörvényt, ez azonban gyakorlatilag semmire sem kötelezi a testületet, mint ahogyan az sem, hogy nemrégiben Michael Gahler, német kereszténydemokrata képviselő, az EP külügyi bizottságának leköszönő alelnöke is élesen bírálta a szlovák szabályozást.
Félelmet keltő szabályozás
Gyors és egyértelmű európai fellépés tehát nem várható a szigorítással szemben, amely Hamberger Judit szerint egyértelműen diszkriminatív és a magyar kisebbség jogait korlátozza.
A törvényben a kutató szerint az a legrosszabb, hogy félelmet, bizonytalanságot vált ki. Úgy véli: a magyar anyanyelvű vásárló valószínűleg ez után is magyarul beszél majd a magyar anyanyelvű eladóval azokon a településeken is, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20 százalékot, de kommunikációt beárnyékolja majd a félelem a büntetéstől, illetve attól, hogy valaki feljelenti majd őket. Úgy fogalmaz: „ezt nem lehet Európában”
Felvidék Ma, Hírsarok
