A politikai stratégiai és kommunikációs tanácsadással foglalkozó magyarországi Progresszív Intézet munkatársai elemezték a szeptember 10- magyar-szlovák miniszterelnöki találkozót. Úgy látják, Robert Fico (a képen) a komáromi incidens után nem mondhatott nemet a találkozóra, a témáit illetően pedig „alkalmazkodni” kényszerült Bajnai Gordonhoz.
A Progresszív Intézet elemzésé hangsúlyozta: jövőre Szlovákiában is választások lesznek, Ficónak pedig egy EU-tagország kormányfőjeként nemcsak a választóira, de a nemzetközi közösség szimpátiájára is gondolnia kell. Hozzátették: ezért a durva révkomáromi incidens után nem mondhatott nemet a találkozóra; sőt végül nemcsak a magyarországi helyszínbe, de a magyar kormányfő által követelt témákba – szlovák nyelvtörvény, Sólyom kitiltása – is belement, röviden szólva: „alkalmazkodni” kényszerült Bajnaihoz.
A két ország miniszterelnökének találkozója már igen időszerű volt, hiszen Magyarország és Szlovákia között az elmúlt években olyan pattanásig feszült viszony alakult ki, amelyben komoly szimbolikus üzenetet hordoz már egy kormányfői találkozó ténye is. A magyar fél konfliktuskerülésére, megegyezési szándékára Fico nem válaszolhatott agresszióval a végtelenségig, így elmondható, hogy most végre európai politikusként viselkedett. A Progresszív Intézet szerint Fico a magyar kormányfővel szemben tanúsított előzékenységével, a folyamatos egyeztetés és párbeszéd indítványozásával a magyarok számára eddig ismeretlen arcát mutatta a szlovák kormányfő.
A Progresszív Intézet szerint magyar szempontból mindenképpen komoly eredményként könyvelhető el, hogy Fico is aláírta: elfogadja az EBESZ kisebbségi főbiztosának ajánlásait a szlovák nyelvtörvény módosítására vonatkozóan, hiszen a főbiztos, Knut Vollebaek nem sokkal ezelőtt eléggé egyértelműen elítélte a nemzeti kisebbségek jogait korlátozó törvényt. Noha a legkényesebb kérdésben, Sólyom László kitiltásának ügyében nem meglepő módon egyik fél sem engedett, és Fico a közös sajtótájékoztatón nem mulasztotta el ismét hazugságnak minősíteni az államnyelvtörvény módosítását ért magyar vádakat, az elfogadott 11 pontos nyilatkozat hangneme és tartalma akár bizakodásra is okot adhat – tartalmazza az elemzés.
„A nyilatkozat, noha a nyelvtörvényre vonatkozó megegyezést leszámítva jórészt szimbolikus gesztusokból áll, megteremtette a szlovák-magyar kapcsolatok normalizálásához szükséges pozitív hangulatot. A kérdés csak az, hogy mindebből mit visz haza Fico” – írták.
Progresszív intézet, MTI, Felvidék Ma
