Jelentős nemzetközi találkozókra kerül sor a héten: a hét elején az éghajlatváltozás nemzetközi kezelésével kapcsolatban egyeztetnek az ENSZ tagállamai, a hét második felében pedig a világ 20 legnagyobb gazdaságát tömörítő G20 országai vitáznak a globális válsággal kapcsolatos teendőkről.
Csúcstalálkozók
A hét egyik legjelentősebb eseménye kétségkívül a hétvégi (2009. szeptember 24.-25.) pittsburghi G20-csúcs, ahol a világ 20 legnagyobb gazdaságának képviselői egyeztetnek a gazdasági válságra adandó/adott válaszokról, valamint a válság utáni teendőkről. A múlt héten az unió tagállamainak vezetői egy informális csúcs keretében tárgyaltak elképzeléseikről. A tagállamok többsége még korainak tartja a rendkívüli válságkezelő rendelkezések feloldását, ugyanakkor egyeztetést kezdeményez a válság utáni teendőkkel kapcsolatban. A találkozón döntés születhet a banki bónuszok ügyében is, melyet az unió vezetői jobban szabályoznának.
A hét elején (2009. szeptember 22.) az ENSZ égisze alatt is fontos nemzetközi találkozóra kerül sor, a világ országainak vezetői New Yorkban találkoznak egy informális találkozó keretében. A találkozó célja, hogy közelebb hozza az álláspontokat a decemberben megrendezésre kerülő koppenhágai klímacsúcs előtt, ahol a Kiotói Jegyzőkönyvet felváltó nemzetközi megállapodásról döntenek majd a résztvevők.
Az unió vezetői ambiciózusabb kötelezettségvállalásra igyekeznek sarkalni az országok vezetőit – az unió 20 százalékos kibocsátás-csökkentési célkitűzéseit kész 30 százalékra növelni, amennyiben mások is hajlandók hasonló vállalást tenni. A tárgyalások kimenetele nagyban függ attól, hogy a fejlődő országok milyen módon tudnak bekapcsolódni a klímavédelmi küzdelembe, illetve milyen mérvű – pénzügyi – támogatást kaphatnak ilyen irányú erőfeszítéseik támogatására a fejlett országoktól.
Európai Bizottság
Az Európai Bizottság szerdán (2009. szeptember 23.) ismerteti jogszabály-tervezetét az európai pénzügyi intézmények és piacok felügyeletével kapcsolatban. A tervezet alapját a Jacques de Larosière nevével fémjelzett csoport konkrét javaslatokat tartalmazó jelentése adja.
A javaslat egyik kulcseleme az Európai Rendszerkockázati Tanács (ESRC) létrehozása, mely a pénzügyi rendszer egészét felügyelné, és az elképzelések szerint idejében figyelmeztetni tudná tagállamokat a pénzpiacok stabilitását veszélyeztető fenyegetésekre. A Bizottság emellett javasolja a Pénzpiaci Felügyeletek Európai Rendszerének (ESFS) felállítását, amely egyes pénzügyi intézmények felügyeletét látná el. Az ESFS keretében a tagállamok pénzügyi felügyeletei működnének együtt az újonnan létrehozandó Európai Felügyelő Hatósággal (ESA), ez utóbbi a ma is létező három tanácsadó bizottság helyébe lépne.
A Bizottság emellett a héten ismerteti a 2008-as költségvetésről szóló pénzügyi jelentését, melyben számot ad a közös költségvetés elköltéséről, valamint az egyes tagállamok hozzájárulásairól.
Tanács
A tagállamok igazságügyi miniszterei elsősorban menekültügyi kérdésekről tárgyalnak hét eleji (2009. szeptember 21.) találkozójukon. A szaktárcák vezetői többek között arról a javaslatról is egyeztetnek, melynek értelmében a tagállamok igyekeznének jobban együttműködni az unió területére érkező menekültek befogadása kapcsán. Az elképzelések elsődleges célja az, hogy a tagállamok kiegyenlítettebben viseljék az unió területére érkező menedékkérőkhöz kapcsolódó terheket, melyek jelenleg aránytalanul nagyobb kihívások elé állítják a mediterrán országokat (mint a legális és illegális bevándorlók első célállomásait).
Németország választ
Az unió legnépesebb tagállamában, Németországban általános választásra kerül sor a hét végén (2009. szeptember 27.). A legutóbbi közvélemény-kutatási adatok alapján továbbra is Angela Merkel kancellár pártja, a kereszténydemokraták rendelkeznek a legtöbb biztos szavazóval (36 százalék körüli a támogatottságuk), míg a nagykoalíció másik pártjának, a szociáldemokratáknak megközelítőleg 25 százalékos a támogatottsága.
EUvonal, Felvidék Ma
