37
A Duna-medence országainak (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, Montenegro, Moldovai Köztársaság, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) vízügyi miniszterei és az Európai Bizottság a Dunavédelmi Nemzetközi Bizottság által Bécsben rendezett tegnapi találkozón jóváhagyták a Duna Deklarációt.
A Duna-medence országainak (Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Németország, Magyarország, Montenegro, Moldovai Köztársaság, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) vízügyi miniszterei és az Európai Bizottság a Dunavédelmi Nemzetközi Bizottság által Bécsben rendezett tegnapi találkozón jóváhagyták a Duna Deklarációt.
“A Duna mindannyiunk folyója, ezért az érte való felelősséget is közösen kell viselnünk – mondta Mitja Bricelj, az ICPDR elnöke. “Ez a találkozó azért jött létre, hogy biztosítsuk a Duna-medence erőforrásainak környezetvédelmi szempontból fenntartható kezelését.
A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv meghatározza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a 2015-ös évre végre kell hajtani a Duna és mellékfolyói környezetvédelmi állapotának javítása érdekében. Ezek közé tartozik a települési és mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentése, a folyó mesterséges, ember általi módosítása miatt felmerülő negatív hatások kiküszöbölése, a foszfátmentes mosószerek bevezetése és a vizes élőhelyek és a folyó kapcsolatának helyreállítása. A terv tartalmazza az Európai Unió Víz Keretirányelve kulcsfontosságú követelményeit.
“A világ ‘legnemzetközibb’ vízgyűjtője vízminőségének javítását célzó koordinált intézkedésekről szóló megállapodás létrejötte rendkívül figyelemre méltó eredmény – fejtette ki Philip Weller, az ICPDR főtitkára.
Elfogadásra került a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó 17 rész-vízgyűjtő árvízvédelmi cselekvési terve is. A rész-vízgyűjtőkre vonatkozó tervek, melyek kidolgozására az ICPDR Árvízvédelmi Cselekvési Programjának keretében került sor, több száz konkrét intézkedést fogalmaznak meg, köztük a vizes élőhelyek, vízvisszatartó területek helyreállítását, a gátak megerősítését és felújítását, és az árvízi riasztó- és előrejelző rendszerek fejlesztését. A Duna-menti országok ezeket az intézkedéseket az árvízek, mint például a 2002., 2005. és 2006. évi árvízek okozta károk mérséklése céljából hajtják végre.
“Tevékenységünk sikerét azokon az eredményeken lehet majd lemérni, amelyeket a 80 millió embernek otthont adó Duna-medence lakosai helyzetének javítása terén elérünk – zárta szavait Bricelj úr. “A Duna és mellékfolyói, például a Száva és a Tisza biztosítják az emberek és a természet számára az életet jelentő vizet. A vizeink védelmét szolgáló intézkedések most már kidolgozásra kerültek – a következő lépés ezeknek az intézkedéseknek a közös végrehajtása lesz.
Fényképek letölthetők az alábbi internetes címen: http://pressefotos.at/m.php?g=1&dir=201002&u=52&a=event&e=20100216_i
További információk: Jasmine Bachmann, ICPDR Titkárság, mobil: (+43-676) 845-200-220, jasmine.bachmann@unvienna.org, www.icpdr.org
A Duna Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv meghatározza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a 2015-ös évre végre kell hajtani a Duna és mellékfolyói környezetvédelmi állapotának javítása érdekében. Ezek közé tartozik a települési és mezőgazdasági eredetű szennyezés csökkentése, a folyó mesterséges, ember általi módosítása miatt felmerülő negatív hatások kiküszöbölése, a foszfátmentes mosószerek bevezetése és a vizes élőhelyek és a folyó kapcsolatának helyreállítása. A terv tartalmazza az Európai Unió Víz Keretirányelve kulcsfontosságú követelményeit.
“A világ ‘legnemzetközibb’ vízgyűjtője vízminőségének javítását célzó koordinált intézkedésekről szóló megállapodás létrejötte rendkívül figyelemre méltó eredmény – fejtette ki Philip Weller, az ICPDR főtitkára.
Elfogadásra került a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó 17 rész-vízgyűjtő árvízvédelmi cselekvési terve is. A rész-vízgyűjtőkre vonatkozó tervek, melyek kidolgozására az ICPDR Árvízvédelmi Cselekvési Programjának keretében került sor, több száz konkrét intézkedést fogalmaznak meg, köztük a vizes élőhelyek, vízvisszatartó területek helyreállítását, a gátak megerősítését és felújítását, és az árvízi riasztó- és előrejelző rendszerek fejlesztését. A Duna-menti országok ezeket az intézkedéseket az árvízek, mint például a 2002., 2005. és 2006. évi árvízek okozta károk mérséklése céljából hajtják végre.
“Tevékenységünk sikerét azokon az eredményeken lehet majd lemérni, amelyeket a 80 millió embernek otthont adó Duna-medence lakosai helyzetének javítása terén elérünk – zárta szavait Bricelj úr. “A Duna és mellékfolyói, például a Száva és a Tisza biztosítják az emberek és a természet számára az életet jelentő vizet. A vizeink védelmét szolgáló intézkedések most már kidolgozásra kerültek – a következő lépés ezeknek az intézkedéseknek a közös végrehajtása lesz.
Fényképek letölthetők az alábbi internetes címen: http://pressefotos.at/m.php?g=1&dir=201002&u=52&a=event&e=20100216_i
További információk: Jasmine Bachmann, ICPDR Titkárság, mobil: (+43-676) 845-200-220, jasmine.bachmann@unvienna.org, www.icpdr.org
mti
