Rudolf Schuster, kétszeres kassai főpolgármester és államfő pénteken, augusztus utolsó napján fogadta a városi üzemek egykori vezetőit, akikkel együtt hozták rendbe a történelmi városmagot. Tizenheten jöttek el az elnöki könyvtárba, amely az egykori Abaúj-Torna vármegyeházában található, ahol ma a Kelet-szlovákiai Képtár székel.
Egy kupica szilvapálinkával fogadta vendégeit azzal, hogy ha kívülről melegük van, legyen belülről is! Az épület ódon falai azonban kellemesen hűs atmoszférát biztosítottak. Miután mindenkit öleléssel fogadott, elmondta: nem tudjuk a napot és órát, amikor el kell mennünk. Ezért kell találkoznunk a sok harc után. Azután legújabb könyvére terelte a szót, amelynek címe *Moje milované Košice* (Az én szeretett Kassám).
Elmondta, hogy Kassán született, de gyermekkorát Mecenzéfen töltötte. Építészeti szakközépiskolát végzett Kassán, majd építészmérnöki diplomát szerzett, és 1962-ben tért vissza szülővárosába. A Kelet-szlovákiai Vasműben helyezkedett el. 1974-ben a város nemzeti bizottságában dolgozott különböző tisztségekben. 1983 és 1986 között először lett a város főpolgármestere, másodszor 1994 és 1999 között. 1999 és 2004 között államfőként szolgált, majd visszatért Kassára. Életének nagyobb része ehhez a városhoz kötődik, hiszen 1974-től 1989-ig itt élt és dolgozott. Ebben az időszakban csendesen kellett meggátolni, hogy a várost úgy alakítsák, nehogy az Óvárost egy panelgyűrű fogja körül.
Egy kupica pálinka (Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Majd később elmondta, hogyan sikerült a történelmi városmag rendbehozatala. A terv az volt, hogy a Fő utcát tíz évre teljesen lezárják, és az épületeket fokozatosan helyreállítják. Akkor azonban a városközpontban az üzleteket is be kellett volna zárni, a lakótelepek üzleteiben pedig nem lehetett minden árut beszerezni. Ezt a tervet el kellett vetni. Megkezdték a házak helyreállítását, de ez eleinte csak az épületek külsejét érintette, ezért az a vád érte, hogy Potyemkin-falvakat épít.
1974-ben sokan ellenségesen viszonyultak a Kelet-szlovákiai Vasműhöz. Sokan attól tartottak, hogy Kassából egy második Ostrava lesz, ahol magas a bűnözés és a környezetszennyezés. Őt büntetésből akkor helyezték a városba. Mivel korábban a vasgyárban dolgozott, igyekezett biztosítani, hogy a városvezetők ne csak a gyár árnyoldalait lássák. A város központjában, a Felszabadulás téren mérték a porszemcsék mennyiségét. Kiderült, hogy négyzetméterenként évente 450 tonnát mértek. Ez háromszor több volt, mint az engedélyezett érték. Ehhez a magnezitüzem is hozzájárult.
Azután a város vízellátásáról beszélt. A cirókaófalui víztározó mentette meg annak idején az egész régió vízellátását. Majd a tervezett csendespataki víztározóra is kitért, amelynek megvalósításáról ma ismét szó esik.
Az elnök elképzeléseiről beszél (Balassa Zoltán/Felvidék.ma)
Beszélt a kassai gyermekvasútról, a szemétégetőről és sok egyéb ügyről is. Eldöntötte, hogy említett kötetében mindezekre kitér, mert mindenről írni akar. Beszámol róluk. Ez persze vaskosabbá teszi a kötetét, de ez úgysem kerül forgalomba. 1989 előtt ugyan írt krimiket, és azok a boltokban megvásárolhatók voltak, de a rendszerváltás óta könyveit nem árulja. Azok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba. Egyszer „rajtakapták”, hogy egy boltban árulták a könyveit. Ezt számon kérték rajta. Azután kiderült, hogy egy nyomdász szerzett néhány példányt a könyvéből, és azokat árultatta. Több forgatókönyvet írt, filmezett és fényképezett, de ő önmagát építészmérnöknek tartja, nem írónak, filmesnek, sem fényképésznek.
Balassa Zoltán/Felvidék.ma
