Több ezer szlovák állampolgárságú ember él Magyarországon. Nem kis részben rajtuk múlik, hogy a felvidéki magyarságnak milyen súlyú képviselete lesz a szlovákiai politikában – így látja Petheő Attila, a Magyar Koalíció Pártjának komáromi önkormányzati képviselője, parlamenti képviselő-jelölt.
A fiatal politikus, aki „civilben” a Csemadok járási elnöki tisztségét is betölti, lapunknak arról is beszélt, hogy az erős közéleti képviselet megteremtése csak az első lépcső: a célok között szerepelnie kell az önrendelkezés kivívásának is.
– Szlovákia uniós tagállam, Magyarországhoz képest impozáns gazdasági mutatókat produkált az elmúlt években, már-már „bezzeg ország”. A határok lényegében virtuálissá váltak, a jelenlegi szlovák kormányerők politikai hisztijétől eltekintve tehát akár még úgy is tűnhet, hogy nem is lehet olyan nehéz dolog a Felvidéken boldogulni.
– A rendszerváltoztatás óta eltelt időszak szlovákiai politikájának következménye, hogy magyarok ezrei inkább elhagyták szülőföldjüket, mintsem hogy ott próbáljanak meg egzisztenciát építeni. Ennek több oka is van. Egyrészt, gazdasági növekedés ide vagy oda, egyáltalán nem könnyű munkát találni, másrészt ez régi örökség, nem könnyű magyarnak lenni. Az anyaországban mindkét téren jobb a helyzet. A szlovák vezetés magyarellenességre fogékony része még örül is ennek: egyre kevesebb magyar él Felvidéken, ráadásul nagyrészt éppen az értelmiségiek hagyják el az országot. Így csökken az esélye annak, hogy igazán ütőképes magyar érdekképviselet alakuljon ki.
– Ön is Magyarországon tanult.
– De visszajöttem Szlovákiába. Hozzáteszem, rendkívül fontos volt, hogy részben Magyarországon szocializálódtam. Az anyaországban szerzett tapasztalataim sokat segítettek abban, hogy a szülőföldemen megtaláljam a lehetőségeimet; de félreértés ne essék, megértem azokat, akik úgy érzik, mégis inkább Magyarországon tudják kamatoztatni tudásukat. Nagyjából tízezer emberről beszélünk.
– Egy korábbi nyilatkozatában ezt azzal egészítette ki, hogy az „áttelepülők” ráadásul egyre jobban elfordulnak a szlovákiai magyar közélettől is.
– Ez majdhogynem természetes, ugyanakkor nagyon káros. Ismétlem: tízezer, szavazati joggal rendelkező emberről beszélünk. Nekik csak egy részük érzi fontosnak, hogy – jelen esetben – a június 12-i, most szombati parlamenti választáson részt vegyen. Pedig rengeteg múlhat azon, ha sokan időzítik úgy a családlátogatásukat, hogy legyen lehetőségük leadni a voksaikat.
– Ráadásul választék is van: nemcsak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) van a porondon, hanem a Bugár Béla nevével fémjelzett, szlovák–magyar együttműködésre építő Híd (szlovákul: Most – a szerk.) nevű szervezet is.
– Fontos látni: egyetlen komoly támogatottsággal rendelkező politikai szervezet van Szlovákiában, amely kizárólag a magyarok érdekképviseletére jött létre, ez pedig az MKP. Hogy a szlovákok és a magyarok barátságban éljenek együtt, az szükséges, hogy ezt a politika is így kezelje. Nem mi szítjuk az ellentéteket, hiszen emlékezzünk, következmények nélkül ki lehetett utasítani Szlovákiából a magyar köztársasági elnököt, Sólyom Lászlót, szét lehetett verni Dunaszerdahelyen a magyar szurkolókat, vagy éppen lehetett hozni egy minden létező európai normával szemben álló, súlyos etnikai diszkriminációt jelentő nyelvtörvényt. Én is azt szeretném, hogy Szlovákiában ne legyen „magyarkérdés”, de ehhez egyrészt az kell, hogy a magyarok erős politikai képviselethez jussanak, másrészt pedig – az előbbi feltétel teljesülése nyomán – harcolni kell az önrendelkezésért.
– Autonómiáról beszél?
– Bármilyen nevet adhatunk neki. Európában mindenesetre számos közösség élhet az önrendelkezés jogával, és ahol ez megvalósult, ott valóban partnerivé vált a többség és a kisebbség viszonya, ráadásul kézzelfogható gazdasági eredmények is születtek, az érintett térségek növekedésnek indultak. Megmaradásunk zálogaként tekintek erre.
– Egyelőre semmi esély nem látszik arra, hogy Szlovákiában bármilyen fajta önrendelkezést kivívjanak a magyarok.
– Egyelőre. Ismétlem, először meg kell mutatnunk az erőnket, ezután kell megalkotnunk hosszú távú magyar stratégiánkat. Éppen ezért van szükség arra, hogy a Magyarországon élő, magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok is hazajöjjenek szavazni, és azt a politikai erőt támogassák, amely kizárólag a magyar érdekek képviseletét tartja célkitűzésének.
Megjelent a Magyar Nemzet Online honlapján.
