Szőgyén és Tata 29 éve ápol testvértelepülési kapcsolatot, mely a felvidéki kitelepítésekben gyökeredzik. Azóta számos közös, minden korosztályt megszólító rendezvényre került sor, nemzeti, keresztény és történelmi témákban, közösségek, intézmények együttműködésével Tatán és Szőgyénben.
Idén is közösen emlékeztek a kitelepítettek emléknapja alkalmából azon a kétnapos rendezvénysorozaton, melyre Tata Város Önkormányzata meghívására érkeztek a testvérvárosba.
Tatán a rendezvény április 10-én, az esti órákban vette kezdetét, amikor a Magyary Zoltán Tudásközpont és Könyvtárban Michl József tatai és Méri Szabolcs, szőgyéni polgármesterek üdvözölték a vendégeket, majd Méri Bulcsú szőgyéni fiatal történelemkutató mutatta be a „Südwind” hadművelet című könyvét és azt a kutatást, mellyel létrejött a kiadvány.
A Südwind volt a német hadsereg utolsó győztes ütközete, ami a Garam hídfő megtartásáért zajlott négy napon át, és Szőgyént, valamint a környező helységeket érintette. A szerző beszélgetőtársa Stegmayer Máté, a Tatai Helytörténeti Egyesület elnöke, történeti muzeológus volt.
Majd a Güntner Arénában folytatódott a rendezvény, amikor a Magyarock Dalszínháza a Fehérlaposok című rockoperával állított emléket azoknak, akik a második világháború után, a felvidéki kitelepítések tragikus körülményei között, a szenvedésekkel teli helyzetben is igyekeztek megőrizni magyarságukat.
A Tatai Helytörténeti Egyesület szervezésében április 11-én a délelőtti órákban tematikus sétára került sor. A téma az 1940-1950-es évek Tata arculatának felidézése volt, régi fényképekkel szemléltetve azt, mi fogadta az otthonukból kitelepített felvidékieket.
Stegmayer Máté, a helytörténeti egyesület elnöke vezetésével szemlélték meg a helyszíneket.
Ezt követően közös megemlékezésre került sor a Mindszenty téren elhelyezett Szőgyéni Keresztnél, melynek pontos mása Szőgyénben van, s mindkét kereszt Smidt Róbert szőgyéni fafaragó alkotása. Együtt emlékezett a két önkormányzat és ünnepi beszédet mondott Michl József tatai, és Méri Szabolcs szőgyéni polgármester. Az emlékezésen szőgyéniek és tataiak közreműködtek. Erről ITT számoltunk be.
Délután folyamán a Magyary Házban a Tatai Helytörténeti Egyesület és a Szőgyén Öröksége Társulás együttműködési megállapodásának ünnepélyes aláírására került sor, melyet Leboc Szabolcs és Stegmayer Máté írt alá.
A testvérszervezeti együttműködés megállapodása így szól:
„A Szőgyén Öröksége Társulás és a Tatai Helytörténeti Egyesület jó kapcsolatuk és együttműködésük további erősítésére a mai napon testvérszervezeti együttműködési megállapodást kötnek, és ezzel vállalják, hogy kölcsönös látogatások és közös programok szervezésével elősegítik közös kulturális értékeik megismerését és hagyományaik ápolását.”

Tatai Helytörténeti Egyesület és Szőgyén Öröksége Társulás együttműködési szerződés aláírása (Fotó: Berényi Kornélia)
Leboc Szabolcs, a szőgyéni társulás elnöke ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta:
„A Tatai Helytörténeti Egyesület és a Szőgyén Öröksége Társulás együttműködése természetes folytatása annak a munkának, amelyet eddig is végeztünk. Legyen szó a tehetséggondozó táborokról, a közös útikönyvekről vagy az éppen folyamatban lévő, határokon átnyúló, hatalmas kézzel horgolt nemzeti színű zászlóról, mindig bebizonyosodott: ha összeadjuk tudásunkat, abból maradandó érték születik. Ezzel a megállapodással újabb kapcsolati keretet adunk a jövőbeli közös rendezvényeknek, kutatásoknak és a két közösség közötti tudásmegosztásnak. Célunk, hogy a Duna két oldalán élő magyarok ne csak ismerjék, hanem értsék is egymás múltját, és közösen építsék a magyar jövő keresztény örökségét” – hangsúlyozta az elnök.
A rendezvényen a szőgyéni Csongrády Lajos Alapiskola Kiszenekara és a Kenderes énekegyüttes szerepelt. Hegedűn kísért Alt István tanár és Alt Gergő.
A kétnapos rendezvény vetítettképes előadással zárult, melyet Svajcer Edina, a Szőgyéni Tájház és Régészeti Múzeum vezetője tartott a település 870 éves első írásos emléke kapcsán, valamint Laczkó Gábor helytörténész, fényképgyűjtő, Templomsorsok címen mutatta be a szőgyéni templomok évszázados múltját a Magyary Házban.
Az új kapcsolat megerősítésével a trianoni szétszakítottság fájó nemzeti igazságtalanságának sebeit begyógyító Tata-Szőgyén testvérkapcsolat erősebbé vált.
A tatai egyesület és a szőgyéni társulás közös megállapodása értelmében a helytörténeti értékek megőrzése, a nemzeti-keresztény kultúra és a magyar történelem közös ápolása és annak tovább örökítése erős alapokra épülő rendezvényeket biztosíthat a jövőben.
A felvidéki Szőgyénben az 1997. május 9-én megkötött testvértelepülési megállapodás az akkori önkormányzatok közt – Nágel Dezső szőgyéni és Kerti Katalin tatai polgármesterek aláírásával – gazdag és nemes együvétartozást indított el az anyaország és a Felvidék között.
A felvidéki gyökerekkel rendelkező Osgyáni Zsuzsanna, a tatai önkormányzat külkapcsolatokért felelős munkatársa, szívén viseli az elszakított testvértelepülésekkel történő kapcsolatok megerősítését. Az elmúlt évtizedek alatt gyakorta együtt emlékezett az erdélyi Szováta, a vajdasági Magyarkanizsa és a felvidéki Szőgyén a közös testvérvárosban, Tatán.
Továbbra is bizakodjunk Babits Mihállyal:
„Él a nagy Isten és semmise megy kárba,
Magyarok sem lettünk pusztulni hiába,
hanem példát adni valamennyi népnek,
mily görbék s biztosak pályái az égnek.”
Berényi Kornélia/Felvidék.ma








