Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke megbízta Szabó Marcelt, aki a magyar kormányt képviseli a hágai nemzetközi bíróságon, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat Szlovákiával a bősi vízerőműről.
Szlovákia készen áll a tárgyalásokra. Magyarország és Szlovákia már korábban megegyezett abban, hogy a 15 évvel ezelőtt született hágai döntés értelmezéséről kétoldalú szerződést kötnek.
Magyarország 1992-ben mondta fel az 1977-es államközi szerződést Szlovákiával a bősi-nagymarosi vízi lépcső megépítéséről. 1992-ben Csehszlovákia folytatta az építkezést az ún. C variánssal, megkezdték a meder áttöltését és a Duna elterelését. A csehszlovák lépésre adott magyar válasz ugyanezen a napon megtörtént: az Antall-kormány keresetlevelet nyújtott be a hágai Nemzetközi Bírósághoz a Duna várható egyoldalú elterelése miatt. A Duna elterelése 1992. október 25-én történt meg: a csehszlovák építők Dunacsúnnál, a Duna 1851,75 folyamkilométerénél, mintegy 40 kilométer hosszúságban csehszlovák területre terelték a Dunát.
1997. szeptember 25-én a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hirdetett a bős–nagymarosi ügyben folyó peres eljárásban. Az ítélet mindkét felet elmarasztalta különféle jogsértésekért. Az ítélet szerint Magyarország jogtalanul szüntette meg az 1977. évi vízlépcsőszerződést. Szlovákia jogtalanul helyezte üzembe a bősi erőművet. Az ítélet a végrehajtást illetően részletes iránymutatással szolgált, melyek között a környezetvédelmi szempontokra és az elszámolás (kártérítés) módozataira is kitért.
1998. szeptember 3-án a szlovák kormány új beadvánnyal fordult a hágai Nemzetközi Bírósághoz, melyben az 1997. szeptemberi ítélet értelmezését kérte.
Szabó Marcell elmondta, hogy az új szerződésnek részletegbe menően tartalmaznia kell a Duna közös szakaszának a felhasználását, úgy, hogy a környezetvédelmi szempontoknak is megfeleljenek.
Felvidék.ma