Budapesten megemlékezést tartottak az Országgyűlésben a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából, melyre a háron túli magyar pártok és szervezetek vezetőit is meghívták.
A június 4-i plenáris ülésen tartott megemlékezésen részt vett Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Bárdos Gyula, az MKP Országos Tanácsának elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Kunckelné F. Ildikó, a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetségének elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkár-helyettese, és Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségének elnöke.
A Magyar Szocialista Párt képviselői nem vettek részt a nemzeti összetartozás napja alkalmából szervezett megemlékezésen az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének elején. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke ezt azzal indokolta, hogy pártja elutasítja a kormány képmutatását, hazug és történelmet meghamisító politikáját, amely „a trianoni tragédiát és a Horthy-rendszer iránti nosztalgia felélesztését a nemzeti összetartozás jelszavával a nemzet megosztására használja fel”. A Fidesz közleményében erre úgy reagált: „sajnáljuk, hogy a szocialisták nem képesek a 2004-es népszavazáson választott útról letérni, amivel máig be nem gyógyuló sebeket ejtettek honfitársainkon”.
A napirend előtti felszólalások is mind a nemzeti összetartozás témáját járták körül.
Egy nemzet nagyságát nem országának területe, hanem szellemisége határozza meg – fogalmazott az Országgyűlés elnöke megemlékező beszédében. Kövér László szerint pontosan tudnunk kell, mit élt túl a nemzet a történelme során. A mai magyaroknak, akik túlélték a világháborúkkal, bolsevik forradalommal, megszállásokkal, árulásokkal, gázkamrákkal, kommunizmussal terhelt XX. századot, tudniuk kell, hogy napjainkban elsősorban a magyarság szellemi léte a tét – fogalmazott.
Rogán Antal fideszes frakcióvezető arról beszélt, hogy a határon túli magyarok ügyét a Fidesz mindig „közös dolgaink” egyik legfontosabbjának tekintette. A kormánypárti politikus élesen bírálta az MSZP-t a nemzeti összetartozás napja kapcsán tanúsított magatartása miatt. Leszögezte, a határokon belül is fontos a nemzeti összetartozás a kormánynak, ezért fontos kimondani: a kormány „mindig készen áll arra, hogy megvédje zsidó, német, cigány, szerb honfitársainkat éppen úgy, mint a határon túliakat”.
Harrach Péter (KDNP) napirend előtti felszólalásában arról beszélt: szerinte az összetartozás lényege, hogy „éljen mindnyájunkban az összetartozás tudata és az egymás iránti jó szándék” és ez nem csak a határon túl és határon belüli viszonyokról szól, hanem az itthoni kapcsolatokról is. A frakcióvezető hangsúlyozta: senkit nem lehet kizárni az összetartozásból, de bárki ki tudja magát zárni ebből a saját magatartásával.
Szabó Tímea (LMP) átpolitizált, döntően a jobboldal által kisajátított eseménynek nevezte a trianoni békeszerződés kapcsán tartott megemlékezéseket. A nemzeti összetartozás napja kapcsán az ellenzéki képviselő a szerbiai börtönben raboskodó temerini fiúk ügyéről beszélt. Szabó Tímea felszólította a kormányt, hogy a szerbiai választások után felálló új kormánnyal folytatott első tárgyalásokon határozottan képviseljék a temerini fiúk szabadulásának ügyét. Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszában leszögezte: a magyar diplomácia kiemelt ügyként kezeli a temerini fiúk sorsát és a kormány támogatja a szerb államfő előtt fekvő kegyelmi kérvényt. Hangsúlyozta ugyanakkor: a kormány elítéli az erőszakot, és „mivel a magyarverések szemmel láthatóan nem akarnak megszűnni a Vajdaságban” ezért határozottabb rendőri fellépést követel a kormány.
Szávay István (Jobbik) arról beszélt, hogy szerinte a trianoni békeszerződésben foglalt helyzet rendezéséig az tovább mérgezi majd Magyarország és szomszédai viszonyát. Hozzátette: a hétfői megemlékezéstől „szégyenletes és gyalázatos módon távolmaradó kommunisták mellett Trianonban gyökerezik” az ország minden baja. Hangsúlyozta: ez a nap a Jobbik számára nem ünnep, mert nincs mit ünnepelni. Szerinte a nemzeti összetartozásra minden nap gondolni kell, de június 4-e igenis egy gyásznap. Szávay István végül azt üzente „az elszakított magyar nemzettestvéreknek”, hogy tartsanak ki. A felszólalás végén a jobbikos képviselők két molinót tartottak fel az ülésteremben „önrendelkezést az elszakított magyaroknak” felirattal. Rétvári Bence válaszában azt mondta, hogy a kormány és a Jobbik céljai sok pontban közösek. Hozzátette: a kormány külpolitikailag legfontosabb célja a határon túli magyarok védelme, az ottani személyes és közösségi autonómiáknak a biztosítása.
{iarelatednews articleid=”34221,34227″}
