Harmadik alkalommal rendezte meg a LIMES-ANAVUM társulás a Regionális Honismereti Tanácskozást, ezúttal Muzslán, ahol szakemberek számoltak be kutatási, levéltári tevékenységükről, honismereti munkáról.
A LIMES-ANAVUM Regionális Honismereti Társulás 2010-ben szervezett első alkalommal regionális honismereti tanácskozást a Garam-menti falvak központjában Kéménden. Azzal a céllal indította útnak e sorozatot, hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akik a helytörténeti kutatás iránt érdeklődnek.
A párkányi régióban (de egyáltalán Felvidék szerte) igen kevés helytörténeti jellegű kiadvány, írás jelent meg. A magyarság létszáma viszont – mint a legutóbbi népszámlálás is bizonyítja – sajnos fogy. Nem marad sem élő, sem írott forrás a települések múltjáról, legfeljebb a múlt századok adatai lelhetőek fel a levéltárakban. Lehet, azokra meg kutatók alig akadnak majd.
Ezek a gondolatok is elhangzottak a Muzslán megtartott tanácskozás során április 20-án. A Garam-menti, majd az Ipoly-menti (legutóbb Szalkán volt) találkozó után az egykori (XIX. sz.) közigazgatási központban, Muzslán találkoztak az érdeklődők és szakemberek.
Mint kiderült, e községben Drapák Károly polgármester is foglalkozik helytörténeti kutatásokkal, ismeretekkel, nemcsak hivatásából kifolyólag, de szinte hobbijává vált a falu múltjának feltárása. Erről beszélt üdvözlő beszédében, s már azokról az eredményekről, melyek falujában (éppen az ő szorgalma által) bemutathatók. Ilyen eredmény például, hogy az egykori iskola épületére (melyet gyönyörűen felújítottak) visszakerült a Szent Korona kőszobra.
Debreczeni-Droppán Béla, a budapesti székhelyű Magyar Honismereti Szövetség elnöke ismertette a honismereti mozgalom több mint ötven éves múltját, jelenét. Előadásában főleg az ifjúsággal való kapcsolat, foglalkozás módszereiről, eredményeiről beszélt, kihangsúlyozva, hogy mennyire fontos, hogy a fiatalok is érdeklődjenek a honismeret iránt. Vetélkedők, pályázatok, akadémiák formájában igen sok fiatalt be tudnak vonni a meghirdetett rendezvények részvételébe. Fontosnak említette a fiatalok által kedvelt és leginkább használt digitális módszereket is, de az írott és nyomtatott anyag elmaradhatatlan és szükségszerű, hogy minden korosztály számára elérhető legyen.
Ezt megerősítette Dr. Novák Veronika, a vágsellyei fióklevéltár igazgatója is, aki igen hasznos tanácsokkal látta el az érdeklődőket. Ismertette a levéltári kutatás legfontosabb tudnivalóit, alapjait, s azt is, hogy az ország mely levéltáraiban, intézeteiben található forrásanyag főleg a történelem bennünket is érintő eseményeiről. Pl. a csehországi deportálások forrásanyaga megtalálható, kutatható a prágai levéltárban. Mindennemű segítséget felajánlott a vágsellyei levéltárban kutatók részére is. Fontos kutatható központ a Szlovák Nemzeti Könyvtár is Túrócszentmártonon. Mint elmondta sajnos az itt élő magyarságnak nincs nagyon utánpótlása levéltáros szakmában, jelenleg nincs az egyetemeken hallgató, vagy csak nagyon kevés, aki ez iránt a nehéz, de számunkra fontos szakma iránt érdeklődik. Céljuk, hogy segítsenek és közkinccsé tegyék a levéltárakban lévő iratanyagot.
Töll László alezredes, a Magyar Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Kabinet Katonai Hagyományőrző és Hadisírgondozó osztály vezetője így kezdte mondandóját: „Katonanemzet lévén, vérrel írott történelmünk kötelez! Bármennyire is meglepő, de a történelem folyamán nemzetünket a kard tartotta össze, s nem a kultúra! Legyünk erre büszkék, mármint a nemzeti hőseinkre! Csontokon járunk, s kötelességünk a múltnak ezen értékeit feltárni, őrizni, továbbadni.”
Számadatokkal ismertette veszteségeinket. Az I. és II. világháború magyar halottai, hadifoglyai itthon és szerte a világban (mintegy 38 országban) pihennek a földben. Ismertette az egyes országokkal tartott kapcsolatok eredményeit a magyar hadisírok gondozásával kapcsolatban.
Megtudtuk tőle azt is, hogy a közeli Bart községben lesz egy magyar gyűjtőtemető. Felhívta a figyelmet, hogy őrizzük, védjük, kutassuk emlékműveinket, hadisírjainkat, s ők minden segítséget megadnak. Legyenek zarándokhelyek ezek a közös emlékhelyek.
A tanácskozáson Juhász Gyula, a párkányi múzeum vezetője bemutatta Kőhídgyarmat község helytörténeti kiadványát. Ismertette módszereit, s beszélt arról a sok évet igénybevevő kutató munkáról, ami által ez az értékes kiadvány megjelent.
A tanácskozás befejező részében a szomszédos kistelepülés Libád község polgármestere, Gőz Imre mutatta be faluját és hívta fel a figyelmet arra az értékre, melyet a közelmúltban sikerült létrehozni: a libádi tájház a helyiek jóvoltából (és az ő szorgalmazásával) az egykori felújított parasztházban tárolja és bemutatja a falu néprajzi tárgyi eszközeit, értékeit.
Kopecsni Gábor, a Felföldi Baranta Szövetség vezetője ismertette azt a nagy jelentőségű tervezetet, mellyel ez évben indítják kutató programjaikat a Gömörben létrehozott központjukban.
Végül a muzslai alapiskolások tartottak egy rövid bemutatót, falujuk szakrális emlékeiről, mellyel a tavalyi „Szülőföldem, szeretlek” vetélkedőn szerepeltek.
Végezetül a tanácskozásról a mintegy 40-50 résztvevő nagy elismeréssel távozott, hisz oly hasznos tudnivalókat kaptak, ami segíti majd munkájukat.
Dániel Erzsébet, Felvidék.ma
További fényképek a Képgalériánkban tekinthetők meg.
Fotó: Oravecz Ferenc
