A számítógépes rendszerek elleni támadások kivédését – angol kifejezéssel a „cyber defence” témakörét – a NATO-országok védelmi miniszterei szerint az észak-atlanti szervezet kollektív védelmi erőfeszítéseinek a szerves részévé kell tenni.
A szövetséghez tartozó államok védelmi tárcairányítói június 4-én, kedden kezdtek kétnapos tanácskozást Brüsszelben, és az első napon a NATO történetében most először önálló ülést szenteltek a számítógépes védelem ügyének. Elfogadták azt a jelentést, amelynek fő megállapítása, hogy ezzel az újszerű fenyegetéssel szemben közös erőfeszítéseket kell tenniük a NATO-országoknak.
Az MTI-nek nyilatkozva Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára – kiemelte: immár nem csupán „megjelenőben levő”, hanem valós, létező fenyegetésnek kell tekinteni a kibernetikai támadások eshetőségét. Mint mondta, az ülésen ő maga is amellett érvelt, hogy a számítógépes rendszerek védelmét be kell illeszteni a NATO általános kollektív védelmi tevékenységének keretei közé.
Az első ülésnapon szintén tárgyaltak a NATO védelmi képességeinek kérdésköréről – azon belül egyebek közt arról, hogy a 2008 óta lecsökkentett védelmi költségvetések, takarékossági intézkedések mellett is gondoskodni kell a megfelelő kapacitásokról.
Az „okos védelem” („smart defence”) koncepciójának jegyében célszerű több tagállamnak egymással összefogva biztosítania bizonyos képességeket. Erre jó példa a pápai légi bázisra telepített, stratégiai légi szállítási képességet megtestesítő három C-17-es szállító repülőgép, amely 12 ország közös szolgálatában áll. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár július elején ellátogat Pápára – erősítette meg Vargha Tamás, aki a nap folyamán rövid külön megbeszélést folytatott erről Rasmussennel.
Ami a védelmi költségvetések nagyságát illeti, a keddi ülésen általános volt az a nézet, hogy a szintet most már legalább tartani kell – közölte a magyar államtitkár. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy Magyarország azt vállalta: 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben szinten tartja, majd 2016-tól növelni fogja katonai költségvetését. Megjegyezte, hogy a kitűzött viszonyítási alaphoz, a 2012-es védelmi költségvetéshez képest idén így is végrehajtanak egy 7 milliárd forintos bővítést.
Chuck Hagel amerikai védelmi miniszter mindazonáltal a tanácskozáson ezúttal is kitért arra, hogy Washington – amely rendre jóval nagyobb arányban költ katonai célokra, mint a többi szövetséges, ám most ő maga is csökkenteni kénytelen a védelmi kiadásait – szívesen venné, ha más NATO-országok nagyobb áldozatokat vállalnának.
Vargha Tamás kedden a NATO központjában közös megbeszélést tartott a Visegrádi Csoporthoz tartozó másik három ország – Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia – védelmi tárcájának irányítójával is. Az államtitkár az MTI-nek nyilatkozva megállapította: a V4-ek csoportját mind a NATO-ban, mind az EU-ban egyre inkább partnerként kezelik, az országcsoport egyre fajsúlyosabb szerepet játszik.
A V4-ek soros elnökségét az elmúlt egy évben ellátó Lengyelország július elején adja át a stafétabotot Magyarországnak. Vargha államtitkár az ülésen köszönetet mondott Lengyelországnak az elnökség ellátásáért. Hangsúlyozta, hogy a visegrádiakra fontos feladatok várnak a közös álláspontok kidolgozása, illetve a közös képességek fejlesztése terén. A V4-ek 2016-ban közös harccsoportot kívánnak létrehozni – erősítette meg a korábban már kinyilvánított szándékot.
Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”29619,35950,35069″}
