Nemzetpolitikai műhely majd kerekasztal; Répás Zsuzsanna; csapatépítés; szlovákiai magyar felsőoktatás; Mikloško és Surján; Čaplovič; színházak a végeken; a visegrádi együttműködésről Németh Zsolttal és Halzl Józseffel; szabad muzsika, kézműveskedés – a Gombaszögi Nyári Tábor 3. napján.
Barbara Tiefenbacher, bécsi szociológus volt a pénteki, július 19-i nap első vendége. Előadása a szútori és más gömöri települések magyarnyelvű romáinak nyugateurópai koldulási szokásairól szólt.
Elkezdődött a gulyásfőző verseny, zajlanak a kézműves foglalkozások, Nagyferenc Katalinnal tovább faragják a kopjafát, és a csapatjátékok is mókásra sikeredtek.
Délelőtt Elfogyunk mind egy szálig? címmel Nemzetpolitikai műhelyt tartottak a Nemzetpolitikai Kutatóintézet vezetőjével, Kántor Zoltánnal, akivel Mózes Szabolcs újságíró beszélgetett.
Eközben a kissátorban a matematikáé volt a főszerep. A vendég Keszegh István matematikatanár volt. A beszélgetést Keszegh István volt diákjai vezették. A többszörösen díjazott komáromi tanárral tanárságról, diákjairól és a régi táborokról nosztalgiáztak.
Felsőoktatási kerekasztal
A Közbeszéd sátrában a Quo vadis szlovákiai magyar felsőoktatás? azaz felsőoktatási kerekasztal volt. Bauer Győző, Dusza János akadémikusok, Juhász György rektorhelyettes és Komzsík Attila dékán voltak a téma meghívott előadói, akikkel Pathó Gábor beszélgetett.
Komzsík Attila kifejtette, hogy hajlandóak a diákok fizetni, ha tudja miért fizet. Hatalmas probléma lehet nálunk is előbb utóbb abból, ha sok lesz a diákhiteles. A legfontosabb feladatnak Komzsík azt nevezte meg, hogy olyan körülményeket tudjanak kialakítani, hogy a fiataloknak legyen hová visszajönniük, ha külföldön tanulnak.
Dusza János hozzátette, ha valaki külföldön csinál Phd-t, akkor valószínűleg kint is marad. „Mi is ezt tettük, csak a keleti irányba” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy miként lehet a professzorok mobilitását biztosítani a résztvevők így válaszoltak: Bauer szerint fontos, hogy meglegyenek a szakok garantálására a megfelelő tudományos fokozatú emberek. Ha megszűnik az a kötöttség, hogy a professzorokat a köztársasági elnök nevezi ki, az minőségcsökkenést okozhat. Hozzátette: a felsőoktatási törvényünknek abszurditásai vannak: Túlságosan a professzorokhoz kötik a szakokat.
Szóltak a szlovákiai magyar természettudományos képzés magasabb színvonalának igényéről. Bauer úgy véli Komáromban nővérképzőt kellene indítani. Juhász szerint a fizikus képzésre például nincs szüksége a szlovákiai magyar közösségnek, mert a szlovákok között is kevés a hallgató. Amíg nem teljesen fölfutott egy ilyen képzés addig veszteséges lehet ez a vállalkozás.
Bauer kijelentette: egy egységes egyetemre van szükségünk. Minden egyetemnek joga van karokat létrehozni, de a színvonalat is biztosítani kell. Fel kell használni a magyar doktori iskolák által nyújtott lehetőségeket.
Bocsánat szlovákok! – Maďari, prepáčte! František Mikloško és Surján László előadása
Surján László és František Mikloško a szlovák-magyar kapcsolatokról beszélgettek a Gombaszögi Nyári Táborban. A beszélgetést Tokár Géza vezette.
Surján László célzott rá, hogy ahogyan a Gombaszögi Tábor szervezői észrevették, valami történt a szlovák magyar párbeszédben. Surján kifejtette az együttélés felelőséggel jár; a magyar szlovák megbékélés nem történhet meg egy nap alatt. „Aki felelősen gondolkodik ma egy demokratikus állam élén, az nem teheti, hogy nem keresi a kapcsolatot a szomszédaival” – mondta. Hozzátette: kölcsönösen félünk egymástól, ezt a félelmet pedig civilként kell feloldanunk. Amíg a szlovákok a revíziótól félnek, addig megbékélésre nincs lehetőség, ezt a félelmet kell megszüntetnünk.
Surján leszögezte: a szlovák magyar megbékélés kérdést ki kell emelni a politikai keretekből. „Kulcskérdésnek tekintem, hogy mi magyarok jobban értsük a szlovák magyar együttélés múltját, hibáinkkal együtt” – mondta.
Mikloško úgy véli, a kommunista érában nem történt pozitív gesztus a magyarok felé, s úgy érzi mintha a volt kommunista államok állampolgárai csalódtak volna a demokráciában.
Mikloško feltette a kérdést, miért ne tanulhatnának a szlovákok is magyarul, pl. iskoláikban, ha akarnak? Meg kell értenünk egymás kultúráját a jelenben, de múltban is. A szlovák többség feladata, hogy a szlovákiai magyar identitás ne plusz tehert jelentsen – mondta.
Nemzetpolitikai kerekasztal Répás Zsuzsannával, Hámos Lászlóval és Kántor Zoltánnal
Répás Zsuzsanna az elmúlt évek nemzetpolitikájának ismertetésével kezdte. Szerinte a magyar politika rögzített sarokpontként értékeli, hogy a vegyes pártok zsákutcát jelentenek. Kijelentette: „Egy igazán magyar érdeket felvállaló párt van a Felvidéken.”
Hámos László Semjén Zsolt gondolatát idézte, mely szerint a magyarság akkor erős, ha 3 lábon áll – anyaország, külhon és a diaszpóra magyarsága.
Dušan Čaplovič köszöntője
Szlovákia oktatási, tudományos, kutatási- és sportminisztere is kilátogatott a táborba. Szent Istvánnak fontosnak kell lennie mint a magyaroknak, mint a szlovákoknak – mondta többek közt, ezzel a közös pontok fontosságát hangsúlyozva. Az EU fontos eszköz a béke megtartásához – jelentette ki. Az ERASMUS program fontosságát hangsúlyozza. A politikus fő feladata az állampolgárok érdekeinek szolgálása. Együttműködésre vagyunk ítélve – emelte ki.
A visegrádi együttműködés aktuális képei – Németh Zsolt, külügyi államtitkár és Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke
Németh Zsolt beszéde elején a Pro Minoritate Alapítvány társszervezői szerepét emelte ki. Örömét fejezte ki, hogy támogathatják a Gombaszögi Nyári Tábort is. Beszélt a Tusványos 24 rendezvénysorozatról, mely a jövő héten veszi kezdetét Erdélyben, Tusnádfürdőn.
Krasznahorkaváraljára a Rákóczi Szövetség sátoraljaújhelyi táborából érkezett együtt Halzl Józseffel. Itt ragadta meg az alkalmat, hogy a Rákóczi Szövetség áldásos munkáját is kiemelje.
Majd rátért előadására, mely a térségi külpolitikai kapcsolatokról és a visegrádi együttműködésről szólt.
Az előadását követően Németh Zsolt és Dušan Čaplovič együtt söröztek. A táborba látogatott Czimbalmosné Molnár Éva Magyarország kassai főkonzulasszonya és Balogh Csaba Magyarország pozsonyi nagykövete is.
Diaszpóratalálkozó
A Diaszpóratalálkozó Melecske Ákos vezeti. Puskás Tünde és Himmler György Svédországból, Tóth Tibor az USA-ból érkeztek.
Puskás Tünde egyetemi tanár, svéd nyelvpolitikával foglalkozik. Tóth Tibor egy delawere-i demográfiai intézetben dolgozik. Puskás Tünde gondolkozott a hazatérésen, de nőként nem futna be olyan karriert Szlovákiában, mint amit Svédországban tud – véli.
Tóth Tibor elmondta, mindig az volt az álma, hogy az USA-ban tanuljon. Fia beszél magyarul, gondolkodnak a hazatérésen. Szerinte az egyetemi kultúrában nem gond, ha valaki nem beszéli 100%-osan a helyi nyelvet. Puskás Tünde hozzáteszi Svédországban elfogadott dolog, ha az egyetemen nem mindenki tud rendesen svédül.
Himmler György arról beszélt, hogy Svédországban is találkozni sztereotípiákkal, miszerint a svédek ridegek, sőt, rasszisták. Tapasztalt olyat is, hogy a külvárosok másodgenerációs bevándorló fiatalsága néha-napján felgyújt egy-egy autót.
A „Mit ér az ember, ha nő” c. beszélgetés
Hodossy Katalin szerint káros a nemi szerepek rávetítése az egyes szakmákra. Megjegyezte, tapasztalható, hogy egy ideje folyik a pozitíiv diszkrimináció.
Szapu Marianna úgy véli az esélyegyenlőséggel nincs minden teljesen rendben. Szerinte a nemi elvárások a férfiakat is gúzsba kötik. Az esélyegyenlőség értük is van. Úgy gondolja, ki kell próbálni a svéd nemtelen neutrális modellt is. A nők esetében sokkal magasabb az elszegényesedés rizikója. A feminizmus annak a felismerése, hogy a nemek közti egyenlőtlenség a társadalmi igazságtalanság egyik formája – fejtette ki.
Bolemant Lilla szerint a férfiakat azért részesítik előnyben a munkhahelyeken, mert nem esnek ki gyerekvállalás miatt. A történelmi háttére próbált rávilágítani. Szerinte mindenkinek kijár a választási lehetőség.
Elmondták, a Kerekasztal Esélyegyenlőségi Bizottsága segélyvonalat indít, ahol a bántalmazottak anyanyelvükön kérhetnek támogatást. Bolemant Lilla férfiakat is vár a Kerekasztal Esélyegyenlőségi Bizottságába. „A cél helyességét nekik is fel kell ismerni” – nyilatkozta.
Magyarok a világ nyolcezresein
Filmvetítéssel vette kezdetét a beszélgetés Kollár Lajossal, a tragikus kimenetelű Kancsendzönga expedíció vezetőjével. Kollár Lajos a Magyarok a világ nyolcezresein expedíciók szülőatyja, melyre 13 magyar hegymászót szervezett be. Elmondása szerint 12 nyolcezres hegymászást hajtottak végre. Kollár Lajosék nem használnak sherpákat és oxigénpalackokat. Balesetveszélyes, de sportszerűen csak így lehet szerinte. A Kancsendzönga expedíció egyik tagja, Kiss Péter a Himalája előtt csak 5 ezer méteren járt, de kivételesen beszervezték. Az expedíció szlovák tagja elmondta, hogy a Kancsendzönga a második legnehezebb megmászható csúcs. 2003 óta minden évben tartanak expedíciót, Kelet-Európában erre iszonyatosan nehéz pénzt szerezni – árulta el Kollár.
Este Undermind, Intim Torna Illegál, Jóvilágvan koncerteken szórakozhatnak a táborozók.
A július 19-i, pénteki nap részletes programja Eseménynaptárunkban ITT>>> érhető el.
Folyamatosan frissülő Képgalériánk a pénteki napról ITT>>> tekinthető meg.
A www.gombaszog.sk nyomán Felvidék.ma
{iarelatednews articleid=”40751,40741,40523″}
