Magyarország Kassai Főkonzulátusa és a Csemadok Kassai Városi Választmánya könyvbemutatót szervezett március 26-án a Thália Színház Márai Stúdiójában. Csallóközi Zoltán: Magyarok 60 emlékműve – Szoborsorsok a Kárpát-medencében c. 160 oldalas könyvét mutatta be. A Kráter Műhely Egyesület gondozásában jelent meg 2013-ban.
A szerző a hatvanas évek végétől rendszeresen járja a Kárpát-medence határon túli településeit, saját gyönyörűségére kutatva és fényképezve a megmaradt műemlékeket. Ennek gyümölcse a könyv és a filmek.
Csallóközi Zoltán a rendszerváltás után az MDF-ben politizált, jelenleg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke. Szerzőtársával, Balogh Lászlóval filmsorozatot készített, melyből a budapesti és felvidéki részt tekinthette meg az érdeklődő közönség. Erre mindjárt a bevezetés után sor került. A szerző bevallotta, ha szobrokról van szó, nem tudja abbahagyni, Hat részes filmsorozatot készítettek, melyek valamivel rövidebbek fél óránál. A budapesti részben fel tudták használni a filmarchívum híradófelvételeit a 20-as, 30-as évek szoborleleplezésiről, a belgrádi filmarchívumból is sikerült egy részt becsempészni egy másik filmbe.
A budapesti részben láthattunk számos lerombolt szobrot. A Millenniumi Emlékműről eltűntek a Habsburg uralkodók, helyüket erdélyi fejedelmek foglalták el a második világháború után. Az eltávolított szobrok várják méltó elhelyezésüket. Eléggé elhanyagolt állapotban láthattuk őket. Megtudtuk, az ismeretlen katona sírja a Hősök Terén is többször átalakult. Prohászka Ottokár szobrát ledöntötték, most mellékalakok nélkül Székesfehérvárott áll.
A felvidéki részben elhangzott, a szobornak sorsa van. A „régi hegyek új urai” a szobrot veszélyesnek találták, mivel az emlékeztet, mellette ünnepeket lehet tartani. Az emlékezés ellenállást szülhet. A kiterjesztett szárnyú turul a múlt őre. Ezert kellett pusztulniuk. A legveszélyesebbek és leggyűlöletesebbek az ezeréves és a szabadságharc emlékművei lettek a Kossuth-szobrokkal együtt (Érsekújvár, Rozsnyó, Losonc, Dobsina). A dobsinai Rudabányára került és ott áll. A rozsnyóit háromszor kellett újra felállítani. Ma nem eredeti helyén, de áll.
Karafiáth Jenő a magyar országgyűlésben 1921-ben megrázó interpellációt nyújtott be, a Magyar Tudományos Akadémia a világ társintézményeihez fordult, hogy felhívja a figyelmet a barbár tettekre. Mindhiába.
Érdemes idézni Petrogalli Oszkár egykori képviselő szavait: „Ha a protestánsok el tudják tűrni azt, hogy templomukban a katholikus vallás igazságait hirdető szobrok, oltár megmaradjanak, ha a pápák Rómája megőrizte, megvédte a pusztulással szemben a pogány Róma műalkotásait, ha a felszabadult spanyolok nem rombolták le a kiűzött mórok emlékműveit, úgy a Csehszlovák Köztársaságnak is legyen meg az erkölcsi ereje, hogy fenntartsa és megőrizze a műemlékeket, még ha azok azt hirdetik is, hogy ez a föld egyszer Magyarországhoz tartozott.
A múltat nem lehet eltörölni azzal, hogy annak dicsőségét hirdető emlékeit eltávolítjuk, még kevésbé lehet a múlt emlékeinek ledöntött omladékaira felépíteni a jövőt.” – írta szintén 1921-ben.
De azért egyes szobrok visszakerültek helyükre, mint a rimaszombati Tompa-, vagy a révkomáromi Klapka-szobor. A Borsiban álló Rákóczi-szobor, egykor Zólyom főterét díszítette. A selmecbányai Honvéd-emlékmű helyén szocialista-realista szovjet katonaszobor áll. A film nem mondja, de szerencsére ez a szobor a vár udvarán áll, ám néhány éve megrongálták. Egy honvéd-sír emlékére Selmec környékén már csak a buszmegálló elnevezése emlékeztet: U honvédov. Szélaknán viszont a temetőben álló oszlopot szépen felújították. A selmecbányai Akadémia tudósainak mellszobrai viszont Miskolcon találhatók.
A kassai Honvéd-szobor leleplezéséről és elpusztításáról is beszámol a film. Az előadás végén következő beszélgetés során az egyik hozzászóló kijelentette, hogy 1938 után Kassa városa újraöntette a szobrot és az valahol Magyarországon várja a visszahozatalt. Azt nem árulta el, hogy hol őrzik.
Az érsekújvári új Czuczor-szobrot régi sírkőből faragták, amiről egy fejtetőre állított 1848-as évszám árulkodik a szobor alsó részén. A régi szobor állítólag egy kútba temetve várja feltámadását.
Andrássy Franciska szobra visszakerült régi helyére, Rozsnyó főterére. Majd a film az eltüntetett turul-szobrokra is kitért (Bátorkeszi, Perbete, Kürt, Hetény).
A film egy deáki gondolattal zárul. A visszakerülő, vakolat alul újra előkerülő emlékeink azt sugallják, a nemzet csak azt veszítheti el, amiről önként lemond és azzal a tanulsággal, hogy a rombolás és emlékműgyalázás még makacsabb ellenállásra ösztökélte a magyart, ahogy ezt Szilveszter Lajos fogalmazta meg.
A vetítések után fölkértem, vázoljon föl egy átlagos szoborsorsot. Ezeket az emlékműveket nagyjából 1890-1910 között állították. Főleg 1896-ban, a forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján. Jeles romantikus szobrászok, mint Fadrusz János, Stróbl Alajos, Róna József és Zala György készítették azokat. A Vasárnapi Ujság, mely a neten is megtalálható, számos szobor-leleplezésről tudósított. Főterekre, parkokba kerültek, majd jött az első világháború és Trianon. Ezután kezdték ezeket eltávolítani. Jobb esetben elraktározták őket, vagy elrejtették, elásták, egyeseket azonban megsemmisítettek. 1938 után néhányat ismét fölállítottak. Pontosan mindmáig nem tudni, hány szobor és emlékmű pusztult el.
1990 óta sok minden a helyére került. Viszont sokszor nem az eredetire, mert azt már más szobrok foglalták el. Beszámolt az aradi emlékmű sorsáról is, mely szintén nem eredeti, de méltó helyen szolgál. Jelenleg Kárpátalja a legjobb példa. Nem a vereckei honfoglalási emlékmű rongálására kell gondolni, hanem a többire, melyeket sikerült újra kihelyezni.
Magyarországon ellenben nem rombolták le az ellenséges emlékműveket. Szoborparkba kerültek a kommunista kor szobrai. Az ellenség addig ellenség, amíg fegyver van a kezében. Azután ember. Ha meghal, áldozat.
Czimbalmosné Molnár Éva főkonzul késve tudott csak megjönni az előadásra, mivel a sztregovai Madách-múzeum megnyitásán vett részt. Így az előadás végén köszöntötte Csallóközi Zoltánt, majd a szerző dedikálta művét, melyben 12 felvidéki szobor sorsát is nyomon követte. A hozott könyvek szinte minden példánya gazdára talált.
Pár szobor megtekinthető képeslapokon ITT>>>.
Balassa Zoltán, Felvidék.ma
