Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd vezetőit arra kértük, fejtsék ki elképzeléseiket régiófejlesztési, mezőgazdasági, önkormányzatisági, szociális, kulturális, nyelvhasználati kérdésekben. Rákérdeztünk a kettős állampolgárság engedélyezésének és a kollektív bűnösség eltörlésének ügyére is.
– Milyen eszközökkel kívánják elérni, hogy Dél- és Kelet-Szlovákia régiói a leszakadás helyett a felzárkózás útjára lépjenek?
Magyar Közösség Pártja:
– Elsőrendű célunk a munkahelyteremtés Dél- és Kelet-Szlovákiában. Ennek legfontosabb rövidtávú eszköze a hatékony vidékfejlesztés. A régióink lakosságát egykor éltető kézműves mezőgazdaság és élelmiszeripar újjáélesztése elsőrendű feladat. Ehhez kapcsolódik a termelői, értékesítési szövetségek létrehozása, hogy hazai termények, élelmiszerek kerüljenek a családi asztalra. Fontos a helyi termékek bevezetése, felkarolása, a kreatív ipar termékeinek megismertetése. E területeken sikeresek vagyunk, megvan a kellő tapasztalatunk, hagyományaink, ezekre biztonsággal építhetünk.
Régióink számára kitörési lehetőség lehet a vidéki turizmus és annak válfajai (kerékpárturizmus, borturizmus stb.) fellendítése, legalább a magyarországi vagy ausztriai szint elérése. Lehetőségeink, adottságaink ehhez megvannak, e területen azonban elsősorban akarat és elszántság, és persze ambíció kell a sikerhez.
A Nyitrára települő brit autógyár beszállító háttériparának egy részét a megye déli járásaiba kell telepíteni, ahol megvan a fogadási készség és képesség. Számos zöld és barna mezős ipari park vár a lehetőségre, kínálja szolgáltatásait.
Hosszabb távon meg kell oldanunk régióink, szülőföldünk közlekedési infrastruktúrájának nagyfokú fejlesztését, ami szorosan összefügg a munkahelyteremtéssel, hiszen a korszerű utak és vasutak a gazdaság ütőerei. Amerre haladnak, ott tapasztalható gazdasági fellendülés, ott képződnek új munkahelyek. Kezdeném az R7-es és R2-es gyorsforgalmi utakkal, hiszen ezeket politikai síkon az MKP vázolta fel még 2002-ben. Az R2-es elkerülő szakaszainak megépülése óta régióinkban szinte semmi sem történt. Folytathatnám a sort a Duna-hidakkal, az Ipoly-hidakkal, a régióinkat átszelő állami vagy megyei közutak alapos felújításával. Ezek nélkül nem valósulhat meg hatékony gazdaságfejlesztés, erőteljes munkahelyteremtés.
Most-Híd:
– A jelenlegi kormány nem foglakozik Dél-Szlovákia és a keleti országrészek problémáival. A Híd programja, a Polgári Vízió, amelyet számos témakörben a legjobbak közé választottak a független szakértők, külön szekciót szentel a régiófejlesztésnek. Szeretnénk, ha jobban működő közigazgatásunk lenne. Ha mindenhol épülnének az autóutak, amelyeket 30 percen belül el is lehetne érni minden településről. Ha a beruházások ezekben a régiókban is megjelennének. A legfontosabb a munkahelyteremtés, ezt többek között a kis- és középvállalkozók kiemelt támogatásával szeretnénk megvalósítani.
Hogyan szeretnék elérni, hogy több anyagi forrás jusson a déli régiókba? Milyen jelentőséggel bír a 2014-2020 Vidékfejlesztési Program a Felvidék számára?
Magyar Közösség Pártja:
– A Dél- és Kelet-Szlovákiai régiókban a jövőben sem számíthatunk masszív iparosítással, de a jó termőföld és a többi természeti és éghajlati adottság itt van. A MKP tudatosítja, hogy épen ezért ezekben a régiókban a mezőgazdaság, az erdő- és vízgazdálkodás, a környezet- és tájvédelem és az ezen ágazatokra építhető szolgáltatások és feldolgozóipar a legjelentősebb, sok helyen az egyetlen lehetőség a kedvezőtlen folyamatok megállítására.
A 2014-2020 időszakra az EU mezőgazdasági politikája nagyon jelentős pénzforrást jelent, 5,2 milliárd eurót. A 3 milliárd euró feletti egyenes hektáronkénti kifizetések mellett a Vidékfejlesztési Program több mint 2 milliárd eurót tartalmaz. A program 20 intézkedése számos lehetőséget ad azon tevékenységek támogatására is, amelyek az MKP prioritásai is, tehát amelyek teljes területet lefedő, mindenütt megvalósítható, nagyszámú és helybeni munkahelyteremtést és jövedelemforrást jelentenek. Ezek a hagyományos állattenyésztés, zöldség-, gyümölcs- és más növénytermesztés, családi vállalkozások formájában is; a mezőgazdasági termékek helybeni értékesítése és ipari feldolgozása, az alternatív és megújuló energiaforrások felhasználása, főleg a mezőgazdasági, erdészeti és más hulladékok, az akác és más energianövények, valamint a napenergia, a geotermális energia kihasználása – de nem a legjobb minőségű termőföldeken.
Sajnos, a lehetőségek ellenére, az elmúlt időszakban a dél- és kelet-szlovákiai gazdák mégsem részesültek ezekből a forrásokból megfelelő módon. Sokszor a kevésbé intenzív, majdnem hogy munka nélküli termelést is támogatták, viszont a nehéz körülményekkel küzdő gazdákhoz nehezen jutott el a támogatás.
Az MKP vidékfejlesztési politikájának legfontosabb tétele, hogy ezekből a forrásokból azok a gazdák részesüljenek, akik tényleges és intenzív termelést folytatnak, dolgoznak, befektetnek és fejlesztenek, akik nehezebb természeti körülmények között is (Ipoly-mente, Gömör) az itthoni gazdálkodásból akarnak megélni.
Külön figyelmet fogunk szentelni a falvak és a földek nehezebb természeti körülmények, az ún. korlátolt természeti adottságú területek közé való besorolásának, ami a múltban több igazságtalanságot is okozott. Ezenkívül a gazdákat tanácsadói tevékenységgel is kívánjuk segíteni a projektek megvalósításához.
Az MKP vidékfejlesztési politikájának fővonala tehát e források igazságos elosztása, effektív felhasználása és szigorú felügyelete.
Most-Híd:
– Elutasítjuk azt, hogy a vidékfejlesztési pályázatok esetében más kritériumok is érvényesüljenek, mint az objektív gazdasági mutatók. Az olyan elemeknek, mint a tengerszint feletti magasság, nincs helye a pályázati elbírálásban. Ahogy a politikai kötődésnek sem. Objektív és átlátható pályázati rendszert szeretnénk.
Mit tesznek annak érdekében, hogy a természetes tájegységek és a gazdasági vonzáskörzetekre épülő regionális felosztás megmaradjon?
Magyar Közösség Pártja:
– Szlovákia jelenlegi regionális felosztása nem a természetes régiók mentén alakult ki, hanem kőkemény politikai döntés született. Ezt a tézist igazolják a szlovák szakmai dokumentumok is, hiszen már a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériumának 2007-es elemzése is leszögezi, hogy a jelenlegi kerületi önkormányzati rendszer (megyék), nem a természetes tájegységekre és vonzáskörzetekre épül. Nem létezik például Dunaszerdahely- Szakolca tengelyű gazdasági irány. Egy másik dokumentum a Szlovák Tudományos Akadémia tanulmánya, amely szerint az országban akár 22 természetes tájegységről is beszélhetünk. Szlovákia regionális felosztása nemcsak a magyarok által lakott területen nem veszi figyelembe a természetes régiókat, hanem például a Szepesség vagy Erdőhát esetében sem. Nézetünk szerint újra kell gondolni az ország regionális felosztását, és olyan régiókat kell kialakítani, amelyek figyelembe veszik a valós természetes tájegységeket és egyben gazdasági vonzáskörzetek. És hadd jegyezzem meg, aki a megyei választások éjszakáján végigkövette a stúdióbeszélgetéseket, megfigyelhette, hogy a politológusok egybehangzó véleménye szerint a politikai döntés szülte rossz regionális felosztást meg kell változtatni.
A megoldási javaslatunk alaptéziseit már kidolgoztuk és be is mutattuk, hiszen a „A szlovákiai magyar közösség megmaradásának és gyarapodásának, valamint Dél-Szlovákia gazdasági felzárkóztatásának intézményi feltételei” című dokumentumunk tartalmazza a teljes elemzést, valamint megoldási javaslatainkat is.
Most-Híd:
A jelenlegi felosztás nem erre épül. A Híd víziója a szlovákiai közigazgatás újraszervezése. Természetes megyéket szeretnénk, és megerősített községeket. Ez a szlovákiai magyarság számára különösen fontos lenne.
Hogyan szeretnének segíteni a mélyszegénységben élőkön?
Magyar Közösség Pártja:
– A mélyszegénységben élők iránt a munkapiacon alacsony a kereslet, elsődlegesen annak okán, hogy nagy részüknek nincs tanult szakmája, több esetben hiányzik az alapiskolai végzettségük is. Ennélfogva elhelyezkedésük a munkapiacon szinte lehetetlen. Ennek a célcsoportnak, valamint a többszörösen hátrányos helyzetű munkanélkülieknek is ezért lakhelyükön, illetve a közelben kell munkalehetőséget biztosítani. A települési önkormányzatok, a civil szervezetek és az állam segítségével helyben kell megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a mélyszegénységben élők alapvető létszükségleteit kielégítik. A Magyar Közösség Pártja a családi gazdaságok bevezetésében látja azt a lehetőséget, amelynek köszönhetően a legrosszabb helyzetben élőknek gyors és hatékony segítséget tudunk nyújtani. Az állami földalaptól a helyi önkormányzatok igazgatásába kell juttatni azokat a szükséges földterületeket, amelyeken megteremthetők a családi gazdálkodás alapjai. Ehhez az önkormányzatok bevonásával vetőmagot, terményeket, apró baromfit és egyéb gazdasági állatokat juttatunk a gazdálkodás megkezdéséhez. A szakmai tanácsadást a civil szervezetek bevonásával kell megoldani. A rászorulók saját munkájukkal tudják megtermelni a mindennapi ellátásukhoz szükséges élelmet, a felesleg eladási árából pedig további szükségleteiket is ki tudják elégíteni. Ezen kívül az ún. aktivációs munkát is termelői irányba visszük – az anyagi szükséghelyzetben élők ne értékeljék büntetésként ezt a fajta munkavégzést. A múltban sikeresen működő közhasznú munkák intézményét ismételten bevezetjük, a többszörösen hátrányos helyzetű munkanélkülieket alkalmazó cégeknek nagyobb mértékű adó- és járulékkedvezményt biztosítunk.
A mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés és az ezekkel szorosan összefüggő feldolgozóipar újraindítása is nagyban hozzájárulhat a mélyszegénységben élők kilátástalan helyzetének megoldásához, az ingázást elkerülendő, lehetőleg lakóhelyük közelében.
Most-Híd:
– A Híd szakértők által legjobbnak nevezett mélyszegénységi programja öt területen próbál tenni a társadalmi felzárkóztatásért. Ezek közül is kiemelném a munkanélküliséget, hiszen mindennek az alapja a munka. De emellett az oktatásügyben is sokat lehetne tenni azért, hogy csökkenjenek a társadalmi különbségek. A Híd listáján szerepel a legmagasabban jegyzett roma jelölt.
– Mik az elképzeléseik a kisebbségi kultúrák támogatási rendjének a megváltoztatására?
Magyar Közösség Pártja:
– A felvidéki magyar közösség az utóbbi két évtizedben riasztó lélekszámcsökkenéssel szembesült. Ennek megállítása és visszafordítása csakis egy olyan közegben lehetséges, amelynek szerves része a közművelődés, az értékek és hagyományok őrzése, illetve az asszimiláció megfékezését szolgáló programok sora.
Meggyőződésünk, hogy a közügyeket csakis a saját igényeit és szükségleteit ismerő közösség intézheti hatékonyan. A Magyar Közösség Pártja ezért rendkívül fontosnak tartja a kisebbségi kultúrák támogatási rendjének megváltoztatását, az állami költségvetésből százalékarányosan finanszírozott nemzetiségi önigazgatási rendszer kialakítását. Csak egy önálló struktúra garantálhatja, hogy azok az intézmények, szervezetek, civil kezdeményezések és hivatásos vagy amatőr csoportok kapjanak tevékenységükhöz megfelelő anyagi támogatást, amelyek közösségünk életében játszott szerepük, a magyarság érdekében végzett aktivitásaik és a regionális művelődési igények alapján leginkább érdemesek rá. Olyan támogatási rendszert kell kialakítani, amely egyszerre ösztönzi az épített, tárgyi és szellemi örökség megőrzését és a minőségi kultúra művelését. Az önigazgatás jog- és intézményrendszere azonban nem jelentené a kisebbségi magyar kultúra önmagába zárkózását, hiszen a szlovákiai társadalomban fontos közvetítő szerepünk van, amelyet főképp a kulturális értékek megismertetése és az előítéletek ledöntése érdekében minél hatékonyabban kell ellátnunk. Támogatjuk a különböző kultúrák békés egymás mellett élésének eszméjét, amely elősegítheti sajátosságaink tiszteletben tartását.
Javasoljuk, hogy az anyagi támogatás terén kiemelt figyelmet kapjon a hazai magyar könyvkiadás és elsősorban a politikamentes lapok megjelentetése, valamint az internetes alternatív hírforrások és szakmai portálok működtetése. A nyomtatott és elektronikus sajtónak a tájékoztatáson túl központi szerepet kell vállalnia a nemzeti és regionális értékápolásban is.
Nyomatékosan hangsúlyozzuk a magyar nyelvű színházak és társulatok támogatásának fontosságát, hogy előadásaikat minél szélesebb körben, a peremvidékeken és a szórványközösségek előtt is be tudják mutatni.
Lényegesnek tartjuk a magyarság tárgyi kultúráját és művészetét bemutató múzeumok és galériák fenntartását, a meglévő gyűjtemények szakszerű megőrzését és gyarapítását, valamint e tevékenységek állami költségvetésből történő finanszírozását.
Elengedhetetlennek véljük a magyar vonatkozású emlékművek felújítását, helyreállítását és magyar nyelvű feliratozását. Az értékmentés érdekében javasoljuk egy átfogó jegyzék összeállítását és megjelentetését, hogy a kulturális örökség menedzselése beépülhessen az idegenforgalomban érintett gazdasági szereplők, főképp helyi vállalkozók fejlesztési terveibe.
Kezdeményezzük a városi és falusi művelődési házak tevékenységének fellendítését, a könyvtárak magyar állományának gyarapítását, magyar nyelvű filmek vetítését.
Fontosnak tartjuk a kortárs művészet és kultúra támogatását és széles körű bemutatását. A fiatal alkotók számára saját pályázati rendszer kialakítását szorgalmazzuk, amelyben a legtehetségesebbeket ösztöndíj segítheti értékteremtő munkájukban.
Most-Híd:
– Ősszel beterjesztettük a parlamentbe a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvénytervezetünket. Ez egy ún. Kisebbségi Kulturális Alap felállításával számol, amely kulturális autonómiát jelentene a szlovákiai kisebbségek számára. Kormányra kerülve ennek elfogadása pártunk egyik prioritása.
– Mit szeretnének annak érdekében tenni, hogy jobban érvényesüljön a magyar nyelvhasználat?
Magyar Közösség Pártja:
– Ha hivatalos érintkezés és a gazdasági élet területein belátható időn belül nem erősödik meg a magyar nyelv használata, akkor még inkább felgyorsul a magyar nyelv magánéletbe való visszahúzódása, „konyhanyelvesedése”. Mindez azzal jár majd, hogy a magyar nyelv értéke a szlovákiai magyarok szemében egyre alacsonyabb lesz, egyre kevésbé lesz „praktikus nyelv”, amelyet érdemes megtanulni, használni. Ezt a folyamatot teljesen megfordítani csak úgy lehet, hogy a magyar nyelv Dél-Szlovákiában a szlovák nyelvvel azonos státuszt kap, azaz a szlovák mellett másik hivatalos nyelvvé válik. Ehhez törvényt kell elfogadni, amit igazán hatékonyan csak parlamenti párt tud kezdeményezni és támogatást szervezni mögé. A fenti folyamatot persze lehet némileg lassítani is, amihez elég lenne, ha a meglévő nyelvhasználati jogainkat a gyakorlatban érvényesíteni tudnánk. Ez utóbbi legfőbb akadálya, hogy az állami szervek tudatosan elszabotálják az e téren meglévő kötelességeiket. További lehetőség a téma parlamenti politizálásban való hangsúlyos megjelenítése. Ha parlamenti párttá válunk, kitartóan szembesítjük majd az új kormányt az e téren meglévő feladataival.
Most-Híd:
– A Híd hosszú távú elképzelése az, hogy a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvvé váljon Dél-Szlovákiában. Rövid távon pedig a kétnyelvűség kiterjesztéséért dolgozunk az élet számos szférájában.
– Terveik között szerepel-e a kollektív bűnösség elvére épülő rendeletek kiiktatása a szlovák jogrendből, illetve a kettős állampolgárság intézményének a lehetővé tétele és miért?
Magyar Közösség Pártja:
– Igen, a kollektív bűnösségre épülő jogszabályok maradványai máig részei a szlovákiai jogrendnek és bírói gyakorlatnak. Civilizált európai ember számára elfogadhatatlan, hogy Szlovákiában a hivatalos politika továbbra is védi ezeket a legalapvetőbb emberi jogokkal ennyire szembenálló jogszabályokat. A szlovákiai német áldozatokkal szembeni – legalább erkölcsi – kiengesztelés már megtörtént. Nekünk erkölcsi kötelességünk ezt a témát napirenden tartani és szembesíteni vele a mindenkori szlovák politikai elitet. Az e téren politikai és jogi eszközökkel megvalósított eddigi törekvések nem hoztak áttörést, miközben az ügy rendezése igazából „csak” annyira a mi ügyünk, hogy képviselni tartozunk az áldozatok és leszármazottaik konkrét érdekeit. Az ügy rendezése igazából Szlovákia, mint állam érdeke, hiszen annak rendezése nélkül az állam erkölcsi talapzata kérdőjeleződik meg.
A kettős állampolgárság témája lassan öt éve megoldatlan. A 2010-es szlovákiai törvényszigorítás a szlovák törvényhozás egyik legálszentebb terméke. A törvényszigorítás egy olyan magyarországi törvényre adott válaszként született, amely törvény pont ugyanazt a könnyítést vezette be a határon túli magyarok számára, mint amilyet Szlovákia előzőleg nyolc évig alkalmazott a határon túli szlovákok esetében. E törvényszigorítás eredményeképpen például a mostani parlamenti választáson nem vehetnek részt azok a szlovákiai magyarok, akik születésüktől itt élnek, de elveszítették szlovák állampolgárságukat, viszont akár tízezernél is több olyan határon túli szlovák dönthet a mindennapi életünkről, akik szlovák állampolgárságot szereztek, de soha életükben még csak nem is jártak Szlovákiában. Mindezt az ellentmondást csak megerősíti egy tavaly kiadott belügyminisztériumi rendelet. Ami a lehetőségeket illeti, látni kell, hogy hazai vagy nemzetközi jogi fórumokon nagyon nehéz, szinte lehetetlen megoldani ezt az ügyet. Az ügy álszentessége és nyílt magyarellenessége miatt azonban megérdemli, hogy nemzetközi figyelmet kapjon a politikai fórumokon. Ez utóbbiban eddig sem tétlenkedtünk. A megoldás kulcsa a szlovákiai belpolitikában van, így amint lehetőségünk adódik rá, parlamenti pártként mindent megteszünk a 2010 előtti állapotok visszaállítása érdekében.
Most-Híd:
– Semelyik európai jogrendben nincsen helye a kollektív bűnösség elvének. Igaz ez a régi és az új kisebbségekre egyaránt. A több szakértő által legjobbnak ítélt jogállamiságról szóló programunk lehetővé tenné azt, hogy soha többet ne fordulhasson elő, hogy valakit a származása okán negatívan különböztessenek meg. A kettős állampolgársági ún. ellentörvényt abszurd és káros intézkedésnek tartjuk, és kormányra kerülve kezdeményezni fogjuk eltörlését.
Felvidék.ma
