A szentpéteri Szent Orbán Borosgazdák Társulása és a község önkormányzata közös szervezésében hatodik alkalommal rendezték meg az Olaszrizling Nemzetközi Borfesztivált, amely keretében az öt öttagú szakmai zsűri 194 bormintát értékelt.
A kultúrházban megtartott eredményhirdetésen a községi hivatal vezetője, Terézia Horváthová köszöntötte a megjelenteket, köztük Korpás Andrást, a rendezvény fővédnökét.
Elsőként a település polgármestere Jobbágy József üdvözölte a borászokat. Elmondta, a helyi borosgazdák már több mint tíz éve rendezik meg hagyományos borversenyeiket, melyekkel méltó emléket állítanak elődeiknek. Igyekezetükkel nemcsak a faluban, de más régiókban is szép eredményeket érnek el.
Zsidek Vilmos, a társulás vezetőségi tagja és az Olaszrizling Borfesztivál egyik megálmodója beszédében ismertette a község borászatának történetét: „A település a török- és tatárjárás alatt csaknem teljesen elpusztult. Újjáépítése után a Zichy grófi család kapta meg adományként. Az első írásos emlék a helyi szőlőtermesztésről több mint háromszáz éves. Napjainkban több mint kétszáz borospince van használatban. A jó borok eljutottak a prágai Schneider Rudolf híres cégéhez, vagy a neves Royal étterembe, Budapestre is.
Balról: Lengyel László, a Szent Orbán Borosgazdák Társulásának elnöke, Zsidek Vilmos, vezetőségi tag ajándékot adnak át a fesztivál támogatóinak
Szentpéter fő szőlőfajtája az Olaszrizling, amelyet az egész Kárpát-medencében termesztenek. A szőlő minden térségben más-más karaktert mutat. A szentpéteri határban – a homokos talajon – különösen magas cukorfokot képes elérni, illatanyagában az akácvirágra emlékeztet. A szép savak és a többi ízanyag összessége, csodálatos harmóniája igazi élményt nyújt a fogyasztónak. Ezt a fajtát választotta 2002-ben zászlósborául az akkor alapított Szent Orbán Borlovagrend is. A helyi Szent Orbán Borosgazdák Társulása a megalakulás utáni évben, 2010-ben határozta el, hogy minden évben megrendezi az Olaszrizling Fesztivált.
Az idei, hatodik alkalommal megrendezett borversenyen 6 országból- Bulgária, Ausztria, Magyarország, Horvátország, Csehország és Szlovákia -194 bormintával neveztek a gazdák. Bulgáriából 3, Horvátországból, 2, Magyarországról 3, Ausztriából 12, Csehországból 15 és Szlovákiából 159.
Az idei fesztivál fővédnöke, Korpás András értékelte a nemzetközi borversenyt, miközben sok mindent elárult az olaszrizling múltjáról is: „Nyugatról jöhetett a Kárpát-medencébe, karrierjét a furmintnak köszönheti. Sokoldalúsága miatt akár a magyar chardonnay-nek is nevezhetjük, a klímaváltozás pedig sok mindent megváltoztathat vele kapcsolatban.
A fesztivál fővédnöke, Korpás András értékelte a nemzetközi borversenyt
Az talán köztudomású, hogy az olaszrizling nem egy magyar eredetű fajta. Nagy valószínűséggel Franciaországból érkezett hozzánk olasz közvetítéssel. Az olaszrizling nem jelentős Franciaországban, nálunk a filoxéra után vált népszerűvé ez a fajta, még akkor is, ha már korábban ugyancsak megtalálható volt az országban. A sikere részben annak is köszönhető volt, hogy a furmintot váltotta, hiszen nagyon hasonló a két fajta savainak a karaktere. A siker másik oka, hogy a 19. század második felében a fröccskultúra is elindult Magyarországon, a filoxéra utáni borhiánynak köszönhetően.
Az olaszrizling a karaktere, az illata, és a savak miatt egy nagyon népszerű kocsmaborrá tudott válni, a szó jó értelmében. Ez volt a fajta első felvirágzása. Az éghajlatnak és a speciális talajnak köszönhetően lényegesen jobb minőségű bort képes adni a Kárpát-medencében, mint az eredeti termőhelyén. Ez a szerencsés együttállás segítette abban, hogy egy jó váltófajta legyen. A fajta termőterülete majdnem teljes egészében kijelöli a régi királyi Magyarország határait, de legalábbis az Osztrák-Magyar Monarchia magyarországi részeit. Néhány helyen még ma is lehet találkozni azzal, hogy magyar rizlingnek hívják, míg Szerbiában grasevinának, Horvátországban italianski grasevina, vagy szláv nyelvű területeken a taljanski risling is elterjedt. Az osztrákok pedig welschrieslingnek nevezik.
Az olaszrizling második felvirágzása az ’50-es, ’60-as, ’70-es években a nagyüzemű telepítések idején történt. Nagyon divatos volt akkoriban, amit a stabil termésbiztonságának, a bő termésének és a jó házasíthatóságnak köszönhetett. Ráadásul fröccsként is remekül hasznosítható volt a fenti okok miatt. Ennek a második virágzásnak az ültetvényeit egyes helyeken még fel lehet fedezni, de sokat közülük a ’90-es évek eleji telepítési hullámban lecseréltek.
Zsidek Vilmos és az aranyérmes borászok egy csoportja
Az olaszrizling azonban továbbra is népszerű maradt, és szívesen ültették a fajtát, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy egyáltalán nincs lecsengőben, sőt inkább új reneszánszát éli. Most az lehet a cél, hogy megmutassuk: a fajta képes és alkalmas minőségi és komoly borokat adni, amellett, hogy nem veszhet el a minőségi fröccsboros arca sem. A legjobb minőség eléréséhez az is kell, hogy magnéziumban gazdag legyen a talaj, ugyanis a fajta érzékeny a különböző ásványi anyagok meglétére. Ha a talaj ásványi anyagokban, főleg magnéziumban hiányos, akkor az észrevehető a borban is.
A fajta jó cukorgyűjtő, ezért lehet belőle desszertbort is készíteni, akár késői szüretelésűt, avagy jégbort is. Jó példa erre Ausztriában a Fertő-tó vidékén a trockenbeerenauslese, amely majdnem aszús szintig is képes elmenni. Ahány ház, annyi szokás, ahány terület, annyi olaszrizling, talán az egyik legváltozatosabb fajta.
Egy ilyen rendezvény, mint az Olaszrizling Fesztivál mindenképpen segítheti a fajta népszerűségét és népszerűsítését. „Az Olaszrizling folyékony napsugár, kedvesség, simogató, örök szerelem – amely melegít, de soha nem éget meg. Olyan, mint a jó feleség, vagy mint a kenyér, amit nem lehet megunni. Szelíd, napfényes mező, örök nyugalom – amit életem végéig élvezni akarok. Az Olaszrizling ízig-vérig a miénk, legyünk rá büszkék és igyuk rendszeresen, ahogy Márai Sándor is tette:
„A rizlingben ritkán csalódik a magyar. Szerte a hazában sok komisz lőrét mérnek, de az olasznak nevezett magyar rizlingben van valamilyen otthonos bizalmasság: az ember úgy issza, mint mikor rokonokkal beszél… De a rizling az volt Magyarországon, amit a franciák általános szóval, a műfaj közelebbi megjelölése nélkül, fehérbornak neveztek. Az a bizonyos pohár bor, melyet kéretlenül odaállítanak az ember elé a vendéglőben, az a bor, mely olyan, mint a kenyér, a nemzet testének eledele, valami általános és megbízható.
Mikor a rizlinggel is baj lesz Magyarországon, én már nem akarok élni.
A szakmai zsűri 100 pontos rendszerben bírálta a négy kategóriába besorolt borokat. 75 pont felett a bor bronz-, 82 felett ezüst-, 88 felett aranyérmet kapott. Nagy Aranyérmet kapott az a bor, amely elérte a 93 pontszámot.”
Ezt követte az ünnepélyes eredményhirdetés. A zsűri a 194 borminta közül 16-ot aranyéremmel, 82-at ezüst-, 81-et bronzéremmel, 14-et oklevéllel minősített. A
Champion -díjat ezúttal a Nyitrai járás Tajná Pincészete és az Érsekújvári járásban lévő Szentmihályúr ( Michal nad Žitavou) község Ampeja Pincészete nyerte.
Az egyes kategóriák győztesei: a szentpéteri Agroekospol Kft, az ausztria Bauer Pincészet és a zselízi Palík Pincészet. Aranyérmet kapott a szentpéteri Ondrej Bohus, Lengyel László, a kürti Kasnyik László, a bátorkeszi Bernáth Sándor, az ebedi Benefi Pincészet is.
Minden adott volt Szentpéteren a jókedvhez. Szó szerint…
Mivel a bor nem szól másról, mint a jókedvről, a derűről, a vigasságról és a szórakozásról, Szentpéteren ehhez minden adott volt. A rendezvény résztvevői az est folyamán sokszor koccintottak az Isten és a bor tiszteletére. Bízva abban, hogy Szent Orbán, a szőlészek és borászok védőszentje védelmezni fogja a szőlőtermesztőket minden természeti csapástól, és így még több és jobb bort fognak tudni termelni a jövőben.
(A szerző felvételei)
