A Szózat eléneklésével vette kezdetét a Szent István-napi ünnep Komáromban, Szent István lovasszobra előtt. Azután Ponty Tamás színész szavalta el Ábrányi Emil Él a magyar című versét a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület, valamint a Palatinus Polgári Társulás szervezte eseményen.
Első királyunk érdemei méltatása mellett arról is beszélt Keszegh Margit, a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület elnöke, hogy 2007-ig csak lélekben ünnepelhették államalkotó királyunk ünnepét a Duna-parti városban. Akkor hagyományt teremtettek, nem kis mértékben dr. Szénássy Zoltán, azóta elhunyt volt középiskolai tanárnak, az Egyesület tiszteletbeli elnökének köszönhetően. A szónok idézett is, a mostani szobor helyén álló emlékoszlop előtt, 2007-ben elmondott ünnepi beszédéből. 2009-ben azután felavatták Szent István lovas szobrát, azóta minden évben ott zajlanak az augusztus huszadikai ünnepségek.
„Hittel, alázattal és kitartással lehet a közösséget szolgálni, és mindig a jó utat kell választani” – utalt Szent István üzenetére Keszegh Margit. Koltay Gábor film- és színházi rendező, író, Érdemes Művész is azzal kezdte ünnepi beszédét, hogy István az a király, akiről úgy gondoljuk, hogy elraktároztuk a történelmi tudatunkban, a helyére került. De vajon eleget tudunk róla? Kérdezte Dél-Komárom díszpolgára. „István király életműve, hogy mi, itt a Kárpát-medence közepén magyarként létezünk, hogy magyarok tudtunk maradni. A szent király erős nemzetet teremtett, az emberek lelkében gyökerező nemzettudat több történelmi sorsfordulón is átsegítette a magyarokat. „Ezért fontos, hogy a Duna két oldalán őszintén beszéljünk a történelemről, Szent István életművéről, annak politikai és szellemi jelentőségéről, és ne okozzon feszültséget az István-szobor” – mondta Koltay Gábor.
Beszéde után Ft. Elek László esperesplébános, valamint Nt. Nagy Zsolt lelkipásztor megszentelték, megáldották a Kárpát-medence kenyerét, amit immár hatodik éve sütnek magyarországi és határon túli pékmesterek, minden évben ugyanaz az öt személy Szolnokon. A Felvidéket Földes István pékmester képviseli. A magyarországi Lipótból hozzák a lisztet, a kárpátaljai Beregszászból a vizet, az erdélyi Sepsiszentgyörgyből a sót, a Vajdasági Zentából a kovászt, Komáromból pedig a burgonyát a kétszáz kilogrammos óriási pityókás cipóhoz. A szervezők minden résztvevő városba küldenek egy-egy hatvan kilogrammos kenyeret, melyet a megszentelés és áldás után szétosztanak az ünnepség résztvevőinek a komáromi F&K pékség munkatársai. A komáromi Szent István-napi ünnep negyedik alkalommal csatlakozott a Szolnoki Művésztelepen zajló kenyérsütéshez.
„Államalapító Szent István királyunk jelképes jelenléte városunkban, a felvidéki magyarság fővárosában erősíti nemzeti hovatartozásunkat és üzen a jövő nemzedékeknek” – mondta befejezésül az ünnepség mintegy kétszáz résztvevőjének Keszegh Margit. Ezután Stubendek László polgármester, Keszegh Béla alpolgármester, Dél-Komárom küldöttsége, a város polgári társulásai és civilszervezetei megkoszorúzták Szent István lovas szobrát. Ezt követően a Concordia vegyes karral együtt mindenki elénekelte a Himnuszt. Este hat órakor istentisztelet kezdődött a Szent András templomban. A szentmisét Ft. Elek László esperesplébános celebrálta, igét hirdetett Nt. Nagy Zsolt lelkipásztor.
Fotó: Szalai Erika
[pe2-gallery album=”http://picasaweb.google.com/data/feed/base/user/108427883720896117453/albumid/6320976025395690561?alt=rss&hl=en_US&kind=photo” ]