„Magyarország folyamatos erősödésével lehet számolni a következő öt évben” – jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács VI. ülésén, Budapesten. A magyar miniszterelnök a Várkert Bazárban tartott tanácskozáson kifejtette, hogy Magyarország sikerei – az anyaország erősödése, a friss jelentések szerint öt százalék alá csökkent munkanélküliség – egy a korábbi elképzeléseiket felülmúló határozottabb diaszpóra-politika számára is alapot biztosítanak.
Az elmúlt időszak magyar gazdasági, társadalmi eredményeiről szólva Orbán Viktor kijelentette: a brexit és az amerikai elnökválasztás eredménye – ami egy új korszakot nyithat -, alátámasztják azt a magyar értelmezést, hogy „nem egyszerűen csak egymás után telnek a napjaink, hanem egy a világ korábbi formájától távolodó időszak közepette éljük az életünket”.
A brexit válasz volt a „demokráciakérdésre”, arra, hogy sikerül-e ismét közös nevezőre hozni a népakaratot és a politikai elit döntéseit. Ehhez hasonló politikai változással járhat a közelgő olasz népszavazás, az osztrák elnökválasztás és a holland parlamenti választás is.
A bevándorlás kérdését érintve a magyar miniszterelnök kijelentette, hogy „nem egy egyszerű migránsrohamról beszélhetünk, hanem olyan világjelenséggel állunk szemben, amely hosszú évekig jelen lesz”. És bár formálisan külön államként lettünk az Európai Unió tagjai, de jelentőségünket az európai államszövetségben, valamint a NATO-ban is növeli, hogy Csehországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal együtt Közép-Európa részei vagyunk.
Orbán Viktor (fotó: MTI)
Az Európai Unió bővítéséről szólva Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország a sikeres szomszédokban érdekelt, és bár tőlünk nyugatra az Európai Unió tagállamaiban bizonyos „bővítési fáradtság” jeleit tapasztaljuk, nem annyira Törökország, hanem sokkal inkább déli szomszédaink: Szerbia, Montenegró és Macedónia felvétele az unióba – szerinte – nemcsak magyar nemzeti, hanem összeurópai érdek. Újabb és újabb erőforrásokra van ugyanis szükség Európában, és újabb bővítés nélkül az unió nem tudja magát megújítani. Orbán Viktor úgy látja, hogy Európa fejlődése ma jelentős részben a visegrádi államok gazdasági eredményeinek köszönhető. A kezdeti nehézségek ellenére perspektivikusan a bővítés biztosíthatja Európa dinamikus fejlődését a továbbiakban is.
Ezzel összefüggésben a magyar miniszterelnök elemi érdeknek nevezte, hogy a V4-ek minden tagjának pozíciója megerősödjön, hiszen velük olyan közösséget alkotunk, amelyben bizalom, dinamika és erő van, és amely Európa gazdasági növekedésének a javát adja, amivel Magyarország gazdasági sikereinek a külső környezete is létrejött.
Előadása végén Orbán Viktor arra kérte a Magyar Diaszpóra Tanács tagjait, hogy támogassák, védjék az anyaországot, és tervezzenek bátran, mert az ehhez szükséges anyagi erőforrásokat a kormány évről évre biztosítani tudja. A magyar miniszterelnök kérte a Diaszpóra Tanács tagjaitól továbbá azt is, hogy minden évben tűzzenek ki valamilyen egyetemesebb célt is maguk elé, és – az anyaország mellett – erősítsék kapcsolatukat a Kárpát-medence többi magyar közösségével is.
A Magyar Diaszpóra Tanács küldöttei (fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
A Magyar Diaszpóra Tanács ülése ezt követően zárt ülésen folytatódott és délben Semjén Zsolt, majd Potápi Árpád János tartott sajtótájékoztatót, ahol újságírói kérdésekre is válaszoltak. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy a honosítás kezdete óta összesen 920 ezerrel bővült a magyar állampolgárok száma.
A diaszpórában ezek közül összesen 100 ezren vannak, ahol a kérelmezőnek az állampolgárságát elég megállapítani, hiszen döntő többségükben korábban valamennyien magyar állampolgárok voltak.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár arról számolt be, hogy negyven ország diaszpóragyakorlatát tekintették át, kiemelve abból a leghasználhatóbb elemeket. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak ezek közül az olyan klasszikus diaszpórára összpontosító államokra, mint Izrael és Örményország, valamint a Magyarországgal szomszédos országok diaszpóragyakorlatát is tüzetesen áttekintették. Szó volt arról a diaszpórastratégiáról is, melyet várhatóan tanácskozáson fogadnak majd el, amelynek része lesz a diaszpóraközpont létrehozása, a magyar nyelv tanításának és a gazdasági-diplomáciai kapcsolatoknak az erősítése.
Semjén Zsolt kitért a Kőrösi Csoma Sándor-programra, amelynek célja a diaszpóra magyarságának segítése. A program keretében immár 100 ösztöndíjast küldenek ki, akik többek között magyar nyelvet, néptáncot tanítanak. A cél a gyökerében emigráns közösségekből olyan magyar szervezetek létrehozása, amely minden magyar otthona lehet – mutatott rá a kormányfőhelyettes.
Semjén Zsolt, Orbán Viktor, Potápi Árpád (fotó: MTI)
Beszélt a Mikes-programról is, amelynek lényege a hagyatékok összegyűjtése. Ezek közül a rendkívüli értékek gyűjteményekbe kerülnek, a többit kárpátaljai iskoláknak küldik el. Szintén a magyarság értékeinek számbavételét célozza a Julianus-program – jelezte, majd felhívta a figyelmet a nemzeti regiszterre is, ahol magyar és angol nyelven lehet tájékozódni.
Semjén Zsolt megemlítette, hogy a mostani kormány családtagként tekint a diaszpóra tagjaira és számára minden magyar egyaránt fontos felekezettől, világnézettől függetlenül. Újságírói kérdésre válaszolva a miniszterelnök-helyettes azt is elmondta, hogy a külföldi magyar szervezetek esetleges vitáiban sem a magyar állam, sem pedig a kormány nem kíván igazságot tenni.
Potápi Árpád és Semjén Zsolt (fotó: Gecse Géza/Felvidék.ma)
Potápi Árpád János azt emelte ki, hogy míg az immár hatodik alkalommal összeülő Diaszpóra Tanács 2011-ben még csupán 49 szervezetet fogott munkára, addig a mostani ülésen 76 tömörülés képviselői vannak jelen. A testület négy kontinentális és egy interkontinentális szekciót működtet, s közreműködnek tevékenységében az egyházak és a cserkészek is. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár azt is reméli, hogy a jövőben tovább bővül a részt vevő tagszervezetek, illetve képviselők száma.
Potápi Árpád János kitért arra is, hogy a következő években szeretnék a diaszpóra magyarságát ezer szállal kötni Magyarországhoz, amihez persze erős anyaországra van szükség, olyanra, melyre nemcsak a Kárpát-medencében, hanem a diaszpórában élők is felnéznek.
A munka most szekciókban folytatódik és késő délután várhatóan a tanácskozás résztvevői zárónyilatkozatot fogadnak el. Holnap, vagyis csütörtökön a Várkert Bazárban a Magyar Állandó Értekezlet ülésezik, amelyről szintén beszámolunk.
