Bár a bősi vízerőmű megépítése ellen annak idején sokan tiltakoztak, hiszen óriási környezeti és természeti károkat okozott, mára úgy tűnik, profitálhat is belőle az érintett régió. Elsősorban az idegenforgalom, azon belül is a kerékpárturizmus lendülhet fel, nyilatkozata a TASR-nek Peter Klučka nemzeti kerékpárturizmus-koordinátor.
Szerinte a regionális fejlesztések és az intenzívebb nemzetközi határ menti együttműködés a Duna mentén nagyban hozzájárulhatnak az érintett régiók felvirágzásához. Különös módon kiemelte az EuroVelo6 nemzetközi kerékpárúthoz való csatlakozást, mely az atlanti térséget köti össze a Fekete-tengerrel. Ezzel új távlatok nyílnak meg a Duna mentén lévő régiók számára. Szükséges azonban, hogy az illetékesek mindenben támogassák a kis- és középvállalkozásokat, főleg a szállásadókat, az étkeztetést és a kerékpárszervizt biztosító kis cégeket, melyek elengedhetetlenek azok számára, akik hódolnak a kerékpárturizmusnak és két keréken szeretnek utaznak.
A koordinátor örül az eddigi lépéseknek, amelyeket ennek érdekében már megtettek a nemzetközi bicikliút szlovákiai és a vízerőmű mellett haladó szakasza közelében lévő önkormányzatok, de szerinte ezek messze elmaradnak azoktól, melyeket a szomszédos és délebbre fekvő államokban – Magyarországon, Szerbiában, de akár Bulgáriában és Romániában is – tapasztalt.
A megkérdezett szerint – aki maga is gyakran kerekezik a vízerőmű melletti bicikliúton – lényeges lesz az állam hozzáállása. Nagyobb propagálásra és anyagi támogatásra lesz szükség, hogy a kerékpárturizmus európai szintre fejlődhessen nálunk. A vízerőmű menti 66 kilométeres kerékpárútról szólva elmondta, leginkább a pozsonyi hajógyártól a Gútorig tartó szakaszát kedveli, mert ez kevésbé zsúfolt, mint a ligetfalui út.
A koordinátor szavaihoz talán csak annyit fűzhetnénk hozzá, hogy a Csallóköz turizmusának egy komoly szegmense lehet a kerékpárturizmus, s remélhetőleg Bős és a környékbeli magyar települések önkormányzatai is felismerik az ebben rejlő lehetőségeket.
