A fiatalok többsége Szlovákiában nem érzi úgy, hogy szerves része lenne az országnak, az állami intézményekben nem bíznak és frusztráltak – derül ki a Szlovákiai Ifjúsági Tanács (RmS) által a V4-es országokban végzett reprezentatív felmérésből.
Az idei nyár elején a két hétig tartó felmérés keretében a 15-24 éves korosztályhoz tartozó 714 fiatal válaszolt a kérdésekre. A válaszadók a kérdőíveket online panelen keresztül kapták meg és töltötték ki.
A vártnál lesújtóbb eredmények születtek
„Annak ellenére, hogy sejtettük egy bizonyos mértékű frusztráció létezését, az eredmény mégis meglepő volt számunkra. Amit megállapítottunk, az kimondottan aggasztó, végzetes frusztráció és bizalmatlanság a legfontosabb állami intézményekkel szemben, így például a parlament, a kormány, a bíróságok irányában, kivétel nélkül az összes vizsgált régióban. Szlovákia a V4-es országok között a legutolsó helyen végzett” – nyilatkozta Katarína Čavojská, az RmS munkatársa.
Fatális politikai frusztráció és bizalmatlanság
Hozzátette, hogy a fiatalok kritikusan tekintenek az országaikban kialakult helyzetre, úgy érzik, kizárták őket, ezáltal nem lehetnek részesei az őket érintő döntéseknek. „Erre a riasztó fatális politikai frusztrációra és bizalmatlanságra egyedüli megoldás a fiatalok politikai döntésekbe történő rendszeres bevonása lehetne, s ez jelenthet kiutat ebből a siralmas helyzetből. Az iskolákban zajló viták nem elégségesek, mélyebben kell az okokat keresni, magában a rendszerben” – fogalmazott Čavojská.
Hatalmas gond, hogy a fiatalok nem érzik azt, hogy az állam elfogadná és támogatná őket. „Nem érzékelik, hogy bárki is érdeklődne sorsuk iránt, nem tapasztalják azt sem, hogy a politikusokat érdekelnék a problémáik, s azt sem érzik, hogy lenne bármiféle hatalmuk változtatni az ország sorsán és jövőjén” – érzékeltette a gondot Čavojská, hozzátéve, további nagy probléma, hogy az élet jövőbeli kilátásai sem javulnak.
A fiatalok harmada külföldön kíván letelepedni
A felmérésből az is kiderült, hogy a szlovákiai fiatalok egyharmada külföldön kíván tartósan letelepedni. Több mint 80 százalékuk nem bízik a kormányban és a parlamentben, 67 százalékuk a bíróságokban sem. A válaszadók 43 százaléka véli úgy, hogy semmiféle hatással sem bír az állam és intézményei működésére. A fiatalok csupán a politikai rendszeren kívül tevékenykedő polgári mozgalmakban látnak értelmet, a megkérdezettek 69 százaléka egyedül az ifjúsági és diákmozgalmakban bízik. Ami a közéletet illeti, az utóbbi évben nyilvános gyűlésen vagy tüntetésen csupán a fiatalok 8 százaléka vett részt.
Az eddig alkalmazott megoldások nem hoztak változást
„Tekintettel a súlyos megállapításokra, a helyzet lehetséges megoldásáról szakemberekkel is tárgyalni fogunk. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tavalyi választások után alkalmazott megoldások nem hoztak változást, a hangulat ugyanolyan, mint 2016-ban. Ez a szélsőségek táptalaja és a radikalizálódás veszélye továbbra is létezik, és egyre erősebb. Tervezzük a szakemberekkel folytatott konzultációkat, és a közeljövőben a témában érintett fiatalokkal is beszélgetni fogunk” – zárta le Čavojská.
A „Politikai részvétel a visegrádi országokban”címmel megrendezett közvélemény-kutatás a Nemzetközi Visegrádi Alap pénzügyi támogatásával valósult meg. A projekt célja aktuális információkat nyerni azzal kapcsolatban, hogy a politika mely kiválasztott területeibe kapcsolódnak be a fiatalok. A Szlovákiai Ifjúsági Tanács jelenleg 22 tag- és megfigyelő szervezetet képvisel, melyekben több mint 55 ezer fiatal csoportosul.
(TASR/Felvidék.ma)
