A Nemzetpolitikai Kutatóintézet, a FUEN és a Rákóczi Szövetség március 19-én a Duna palotában tartott sajtótájékoztatót a finiséhez érkezett Minority SafePack jelenlegi állásáról. Az előadók között a fenti szervezetek vezetőin kívül ott voltak a magyarországi német és szlovák önkormányzat elnökei is.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója vezette a tájékoztatót, bevezető gondolataiból kölcsönöztük tudósításunk címét, mert hangsúlyozta, hogy bár sokan magyar ügynek vélik ezt a polgári kezdeményezést, holott össznemzeti ügy, ugyanolyan fontos a magyarországi szlovákok és németek számára, sőt, valamennyi európai nemzeti kisebbség számára. Bár a kisebbségi jogok kiszélesítésében számos jelentés került az elmúlt években az európai fórumok elé, az eddigieknél sokkal nagyobb súlyú lehet a Minority SafePack.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár beszámolója elején köszöntötte a jelenlévő Szili Katalin miniszterelnöki megbízottat a kérdés szakértőjeként, hiszen évek óta a Kárpát-medencei autonómiák lehetőségeivel foglalkozik. Az államtitkár itt megjegyezte, hogy nem szereti a kisebbségek kifejezést, mert az már más jelentéstartalmakat kapott az európai politikai publicisztikában, ezért inkább nemzeti közösségeket szeret említeni. Ezeknek a történetét tekintette át röviden, megállapítva, hogy a legtöbb európai nemzetiség eltűnt, felszámolódott az elmúlt századokban. Közép-Európában őrizték meg legtovább, bár a 20. században itt is erőszakos változások zajlottak le. Jelenleg 60-70 millió embert érintene a kisebbségvédelmi kezdeményezés sikere. A munkába való bekapcsolódásunkkor sajnos az első hónapokat hagytuk elveszni, de azután már teljes erővel folyt és folyik azóta is az aláírások gyűjtése. Mindent meg kell tennünk, hogy több legyen a szükséges egymilliónál, hiszen gondolnunk kell a hibás adatokra is. Öröm, hogy a hazai nemzetiségek is a kezdeményezés mellé álltak, hiszen kis közösségekben élnek az ország különböző területein, ezért fennmaradásuk érdeke is a siker.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke szerint a Minority SafePack jobb helyzetben van, mint a korábbi beszámolók, 16 országra fókuszáltak, néhány országból – noha régóta fennálló nemzetiségi problémáik ismertek ‒ például Belgiumból, az Egyesült Királyságból, vagy Ciprusról kevés aláírás érkezett, viszont hét országban már csak minimális aláírás hiányzik. Jól teljesített Magyarország, Románia, Szlovákia, Lettország, Spanyolország, Horvátország és Dániából is várhatóan befut a szükséges mennyiség. Győzteshez szívesen csatlakoznak, jegyezte meg, nemrég kapcsolódott be Litvánia és Svédország is. Felgyorsult az aláírások száma is: tízezer érkezett csak az utóbbi három napban. Így kellett volna tavaly az áprilisi kezdéstől fogva. Mindenesetre sikerült valamelyest felrázni a nyugat-európai kisebbségi közösségeket is, amelyek el is kényelmesedtek a jólétben, meg nem is tudták, miként fogjanak hozzá. Nemcsak magyar ügy ez, hanem európai – mondta a FUEN elnöke is. A magyarországi nemzetiségek sem azért vesznek részt benne, mert rosszul érzik magukat, hanem mert tudják, hogy európai fontosságú, és ha elbukna, akkor tíz évig aligha mernénk európai fórum elé állni.
Balról – Kántor Zoltán, Potápi Árpád János, Csáky Csongor, Hollerné Racskó Erzsébet és Heinek Ottó (Fotó: Cservenka Judit/Felvidék.ma)
Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnöke azt fejtette ki, hogy két fontos ügy és ok vezette őket a csatlakozásnál: az egyik az, hogy az Európai Uniónak nincs kisebbségi standardja. Másrészt azt is reméli, hogy alakulnak olyan támogatáspolitikák, amelyek kifejezetten a nemzeti kisebbségeket célozzák meg. A kampányt kezdetektől összeköti a nemzetiségi regisztrációval, hogy legyen saját képviselőjük a parlamentben.
Hollerné Racskó Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke szerint az a felfokozott hangulat, amely megelőzi az országgyűlési választásokat, lendületet adott a Minority SafePack kezdeményezésnek is. Ő személy szerint együtt vett részt Heinek Ottóval már az ügy kolozsvári indulásánál. A többi nemzetiséget is kérték, hogy támogassák, jóllehet a FUEN-nek csak a németek és a szlovákok a tagjai. Gyűjtött aláírásokat a nemzetiségi ifjúsági táborban is, bár a szlovák közösség fiataljait főként elektronikus úton vonták be. Örül, hogy egyre többen megértik, ez valamennyi európai őshonos nemzeti kisebbség ügye.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára elmondta, hogy amióta a múlt év novemberében a Máért zárónyilatkozatban határozott a részvételről, azóta kerestek a Minority SafePack-nek magyar nevet. Úgy véli, hogy szerencsés változat a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés. A Rákóczi Szövetség azonnal megszólította a pártokat, a civilszervezeteket, egyházakat, a hallgatói önkormányzatokat és a médiát. Ma már a közvélemény előtt nem ismeretlen a fogalom, jelenleg 140 ezer elektronikus és 150 ezer papíralapú aláírás van a szövetség birtokában, 100-120 ezret ígért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, néhány tízezret a vajdasági magyarok. Most azt kérik a közösségektől, hogy ahol összegyűltek az aláírások, például könyvtárakban, polgármesteri hivatalokban, plébániákon, mielőbb küldjék el a Rákóczi Szövetségnek, és még ezen a hétvégén mozgósítsák a tartalékokat.
Kántor Zoltán kérdésére, hogy mi történik április 3. után, Vincze Loránt, a FUEN elnöke azt válaszolta, hogy 3-án este leállnak a szerverek, majd országonként egy-egy helyen összegyűjtik a papíralapú aláírásokat és ünnepélyesen átadják a nemzeti hatóságoknak. Azoknak három hónap áll a rendelkezésükre, hogy átvizsgálják, és igazolják érvényességüket. Ezután lehet elvinni Brüsszelbe, ahol ismét három hónapon belül kell napirendre tűzniük. Közben a FUEN szakértői előkészítik a jogszabálytervezetet, amelyet az Európai Bizottsághoz terjesztenek be.
Hollerné Racskó Erzsébet és Heinek Ottó köszönetet mondott a FUEN-nek, Csáky Csongor pedig mindenkinek, aki segített a gyűjtésben, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak pedig a támogatásért.
