A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság (SZMKT) a komáromi Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karával együttműködve hagyományteremtő szándékkal rendezi meg június 14-én és 15-én a Szlovákiai Magyar Közgazdászok I. Találkozóját.
Az Erdélyből, Vajdaságból, Felvidékről és Magyarországról érkező harminc előadó részvételével zajló kétnapos konferencia a közgazdászok szakmai egyeztetése mellett elősegíti a Kárpát-medencei közgazdászok együtt gondolkodását is ‒ vallják a szervezők.
Az első alkalommal megrendezett találkozót elsősorban a tudományos és a gyakorlati élet összekapcsolásának igénye szülte ‒ mondta el portálunknak Lelkes Gábor, az SZMKT elnöke.
„Teret szerettünk volna adni egy olyan konferenciának, ahol nem csak a tudományos előadók hallgatják meg egymás prezentációit, de a különböző gazdasági ágazatok szakemberei is megbeszélhetik tapasztalataikat, sikeresen bővíthetik kapcsolati hálójukat, hogy további együttműködést generáljanak” ‒ nyilatkozta portálunknak.
Lelkes úgy gondolja, a kétnapos konferencia lehetőséget ad arra is, hogy kötetlenebb beszélgetéseken cseréljenek eszmét a tudományos munkatársak, professzorok, kutatók és a vállalkozók.
A Kárpát-medence nyelve a magyar
A Kárpát-medence, mint gazdasági tér című konferencia célja átfogó képet adni a Kárpát-medence régióinak gazdasági helyzetéről, erőforrásairól, és e terület bekapcsolódásáról a globális folyamatokba. Ám, ahogy Lelkes Gábor is kiemelte, a Kárpát-medence, mint térségi fogalom leginkább az itt élő közel 15 millió magyar számára egyértelmű.
„A Kárpát-medence nyelve a magyar, egyben a gazdaság nyelve is a magyar és nem csupán 93 ezer négyzetkilométernyi területen. Véleményem szerint a magyar kormány egyik jó meglátása, hogy a Kárpát-medencében élő vállalkozások profitálni tudnak abból, hogy beszélik a magyar nyelvet” ‒ magyarázta. Az SZMKT elnöke szerint a kétnapos rendezvény lehetőséget nyújt arra is, hogy komoly üzleti kapcsolatok jöjjenek létre erdélyi, vajdasági, felvidéki, magyarországi vállalkozók között.
„Egy ilyen konferencia a hálózatépítésre kitűnő lehetőséget ad, hiszen adott esetben az anyanyelvemen tudnak segíteni, jobb piacismerettel tájékoztatnak. De ha egy budapesti vállalkozó el szeretne jutni a cseh piacra, akkor abban közvetítő lehet a felvidéki magyarság is, hiszen otthonosan mozog a csehországi, szlovákiai piacon. Egyértelműen több a közös, mint ami elválaszt” ‒ fogalmazta meg a térség adta előnyöket Lelkes Gábor. Hozzátette: elképzelhetőnek tatja, hogy jövőre egy gazdasági problémával küzdő régióban tartják meg a kétnapos konferenciát, bevonva a helyi vállalkozókat.
Ez a konferencia egy kicsit róla is szól
A komáromi Selye János Egyetem Konferencia-központja adott helyet a rendezvénynek, melyen elsőként Matus Tibor, az SZMKT ügyvezetője emlékezett meg a májusban elhunyt Pogány Erzsébetről, a portálunkat működtető szövetség igazgatójáról, aki a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság alapítója is volt egyben.
„Ez a konferencia egy kicsit róla is szól, az általa képviselt értékekről, térről, a Kárpát-medencéről“ ‒ fogalmazott, majd egyperces néma felállással adóztak emlékének a konferencia résztvevői.
Ezt követően Csiba Péter, a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja számolt be az egyetemen folyó, magas színvonalú magyar nyelvű közgazdászképzésről, amely az utóbbi években már az alap- és mesterképzés mellett doktoranduszképzést is nyújt. A program a plenáris nyitóelőadásokkal folytatódott.
Ennek első részében elemzések hangzottak el a Kárpát-medence régióinak gazdasági helyzetéről, a regionális különbségekről és a lehetséges kitörési pontokról. Az előadásokon egy-egy rövid ismertetővel bemutatkozott Felvidék, Erdély, Délvidék és Magyarország, melyről bővebben egy következő írásban tudósítunk.