Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése nagy többséggel elfogadta Nagy József szlovákiai EP-képviselő jelentését az Európai Unióban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmének minimumszabályairól.
„Több mint 2/3-os többséggel, az Európai Parlament 72%-a megszavazta az Európai Kisebbségi Jogminimumot! Kevés híján 500 képviselő, 350 millió EU-polgár képviseletében felszólítja az Európai Bizottságot, hogy mielőbb tegye meg a lépéseket” – közölte Nagy József a facebook oldalán.
A jelentés elfogadása kapcsán Bocskor Andrea és Gál Kinga Fideszes EP-képviselők elmondták: Az EU-nak hangsúlyosabban kell foglalkoznia a területén élő nemzeti, regionális és nyelvi kisebbségekkel. Bár a kisebbségi jogokat az EU Alapjogi Chartája és számos nemzetközi dokumentum garantálja, továbbra sincs egységes kisebbségvédelme annak a több mint 50 millió állampolgárnak, akik az őshonos nemzeti kisebbségekhez tartoznak. Ezen az EU-nak mindenképpen változtatnia kell.
Bocskor Andrea, a jelentéshez készített CULT (Kulturális és Oktatási Bizottság) vélemény előadója a tegnap esti plenáris vita során elmondta, nagyon örült annak, hogy az anyanyelven történő oktatás témaköre hangsúlyosan bekerült a jelentésbe.
„Az anyanyelvű oktatás elengedhetetlen a nyelvi jogok érvényesítéséhez”
„Ezért ösztönözni kell a tagállamokat, hogy a regionális és etnikai kisebbségek megfelelő lehetőséget kapjanak anyanyelvük elsajátítására, illetve az oktatás minden szintjén anyanyelvükön tanulhassanak. Az oktatáshoz való jog minden ember alapjoga, az anyanyelven történő oktatás kulcsszerepet játszik az identitás fejlődésében, hozzájárul a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzéséhez” – mondta Bocskor Andrea.
Gál Kinga szerint is a hagyományos nyelvi és nemzeti közösségekhez tartozó egyének védelemre szorulnak Európa-szerte.
„A tagállamok között nagy eltérések vannak a kisebbségek jogainak elismerése és biztosítása tekintetében. Sajnos, megszerzett jogokat is gyakran elvesznek vagy szelektíven alkalmaznak. Biztosítani kell tehát a hagyományos nemzeti kisebbségek számára a név- és nyelvhasználat jogát egyéni és közösségi szinten egyaránt, az élet minden területén. Továbbá az anyanyelvi oktatást megfelelő tankönyvekkel és tantervekkel, valamint a többségi, hivatalos nyelv idegennyelvként való elsajátítását” – mondta Gál Kinga.
Rámutatott: „Elengedhetetlen a pénzügyi támogatásokhoz való hozzáférés e közösségek számára, hiszen kimutatható, hogy e támogatások hiánya az egyébként is hátrányosabb helyzetű, kisebbségek lakta régiók leszakadásához vezet. Mindezért valóban itt az ideje, hogy az uniós döntéshozók lépéseket tegyenek a nemzeti közösségek jogainak rögzítésében, figyelembe véve a már létező pozitív példákat” – mondta a jelentés elfogadása kapcsán Gál Kinga.
A jelentés felhívja a Bizottságot, hogy dolgozza ki a kisebbségek védelmére vonatkozó uniós minimumszabályok közös keretét, továbbá ajánlja, hogy ez a keret tartalmazzon rendszeres jelentéstétellel járó részcélokat. A parlamenti állásfoglalás szövegébe végre bekerült, hogy az Európai Parlament felhívja az Európai Bizottságot, hogy a szubszidiaritás elvével összhangban nyújtson be jogalkotási javaslatot vagy bizottsági ajánlást a kisebbségi jogok védelmére és előmozdítására. Továbbá a kisebbségi jogok védelmével foglalkozó különböző érdekeltek bevonásával készítsen iránymutatásokat, melyek tükrözik a tagállami bevált gyakorlatokat.
(EPP/Felvidék.ma)
