A dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeumban február 14-én nyitották meg Gerstner István 80. nem megélt születésnapja alkalmából a művész emlékkiállítását. A megnyitón jelen volt a festő özvegye és fia.
Gerstner István 1939-ben született Esztergomban. A művész serdülőkorát a Helembán élő Steinacher-Bánsághi Vincze műtermében töltötte, aki maga is főleg tájképeket festett, és nagy hatással volt tanítványára. A nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett diplomát képzőművészeti szakon, majd Prágában folytatta tanulmányait. A cseh fővárosban rendezte meg 1970-ben az első önálló kiállítását.
Ezt követően Moszkvában tanult tovább, ahol művészet-elméleti doktorátust szerzett. Alkotásai megtalálhatók a Szlovák Nemzeti Galérián kívül a Pozsonyi Városi Galériában, valamint a tárlatait megrendező regionális galériákban, központi és állami intézményekben egyaránt. Gerstner István képei így eljutottak Szlovákia számos városán kívül Prágába, Bécsbe, Budapestre, Svájcba és az Egyesült Államokba is.
Tanulmányi éveit leszámítva élete végéig Párkányban élt. Kimagasló és meghatározó alakja a felvidéki magyar festőművészetnek. A művésztől három éve búcsúztunk el, aki ránk hagyta csodaszép tájképeit és festői látásmódját.
Gerstner István fia és özvegye (Fotó: Sziklai Krisztina/Felvidék.ma)
A kiállítás megnyitón dr. Gaál Ida művészettörténész méltatta a festőt. „Ami közel állt Gerstner festői egyéniségéhez, az a francia impresszionista és posztimpresszionista festészet. Mindez segítette kialakítani Gerstner István egyéni stílusát olyanná, amilyennek mi is ismerhetjük, és amelyik lehetővé tette számára, hogy ne a természet hű mását próbálja meg megörökíteni, elveszve a részletekbe, hanem szuggesztív módon közvetítse a természettel kapcsolatos saját élményeit, érzéseit, magának a tájnak a hangulatát. Gerstner István egész művészi pályafutása alatt hű maradt a realista ábrázolásmódhoz és a tájképfestészethez. Nem fedezett fel új kifejezésmódot, technikát, stílust, és nem csapódott hozzá semmilyen divatos irányzathoz csak azért, hogy modern vagy menő legyen.”
Gerstner István kiállított képei között megtaláljuk Esztergom különböző arcát, a bazilikát, a Duna különböző partjait különböző évszakokban. Ahogy végig sétálunk a képek mellett egy kicsit magunk is úgy láthatjuk a tájakat, ahogy egykor Gerstner István látta.
