Ördögrománt ígér a Kalligram Kiadó jóvoltából a Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba írópáros, s tartják is az ígéretüket. A Magyariné szeretőjének a főhőse a 301 éve született Hatvani István, a Magyar Faust, aki Rimaszombatban született, s Debrecenben lett híres-hírhedett.
A most megjelent regény lebilincselően izgalmas krimibe oltott áltörténelmi regény („s ha nem is lett volna igaz, abban a minutomban, hogy kimondtam, azonnal igazsággá lett”), ráadásul regény a regényben, amelyben időnként sárkányháton közlekednek a főszereplők, s amelynek egyik központi figurája a magyar irodalom első par excellence költője, Csokonai Vitéz Mihály.
Makai Sámuel leendő jogász, jelenlegi jurátus Debrecenbe utazik, hogy disszertációt írjon a város híres-hírhedett professzora, Hatvani István válópöréről, de disszertáció helyett regényírásba fog, mégpedig Csokonai Vitéz Mihály hathatós támogatásával.
A történetben nemcsak a sárkányok és az ördögök játszanak nélkülözhetetlen szerepet, de a regényen végigvonul egy krimiszál is, amely miatt most mi se lőhetjük le a poént.
Már az is ugyancsak izgalmasnak tűnik, hogy egy szerzőpáros jegyzi a regényt, ilyesmivel utoljára francia bohózatszerzők esetében találkoztunk vagy Molnár Ferenc Játék a kastélyában, ahol Turai és Gál közösen írják rendelésre írt darabjaikat.
Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba kora gyerekkoruktól kezdve együtt dolgoznak, eddigi legjelentősebb közös munkájuk a hat éve megjelent Emmuska volt, báró Orczy Emma történetéből elkövetett kackiás nemzeti vadregényük, s most még visszalépnek az időben jó száz évet,
hogy megmutassák, milyen is lehetett egy korát évtizedekkel megelőző professzor élete a begyepesedett, babonákkal apelláló világban, ahol észszerű magyarázat hiányában az ördöggel hozták félreérthetetlen helyzetbe az első magyar polihisztort, aki fizikai és kémiai kísérleteket végzett, de gyógyított is.
S mivel az embereknek akkor is voltak jóakaróik, nemcsak most, nemcsak a tudományokkal, hanem a végtelen emberi ostobasággal is meg kellett küzdeni. Ahogy nincs ez másképp mostanában sem.
Mivel válópörről van szó, Makai Sámuel hozzá is lát, hogy felgöngyölítse Hatvani István házaséletének a hiteles történetét, de váratlan bonyodalmakba ütközik. Előkerül ugyanis Szelistyei professzor úr lánya, Fruzinka, akiben lányokra nem jellemző módon tudásvágy ébred, s apja Hatvanit kéri fel oktatójául. Igen ám, de régóta tudjuk, a vén kecske is megnyalhatja még a sót, s hát meg is nyalja. A gondterhelt apa rejtélyes körülmények között elhalálozik, s kezdetét veszi a nyomozás, vajh ki is ölhette meg Fruzinka édesapját. A gyanú a professzorra terelődik, akinek bizonyítania kell az ártatlanságát…
Nem is mesélem a történetet tovább, mert azt a szerzők nem igen bocsátanák meg nekem.
„Csokonai? Ő volt az, aki kettővel járt fölöttünk a gimiben. Harmadikos volt, midőn mi elsősök, nem volt nagyképű, mint a negyedikesek, de mindent tudott. Tudta, melyek a legjobb kocsmák, hol szolgálnak ki diákokat is, tudta, kiket kell megvetni, és kiket szeretni…” – ezt a megjegyzést nem a Magyariné szeretője alkotói, hanem Háy János vetette papírra a Kik vagytok ti? című nagyon személyesre vett irodalomtörténeti munkájában, s ahogy ő „maközelbe” hozza a magyar irodalom spirituszba mártott alakjait, ugyanezt teszi Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba is.
Mintha csak két évvel ezelőtt történt volna, köztünk járnak a regény szereplői, legyenek azok valós, kitalált személyek vagy ördöggyanúsak.
Együtt szurkolunk Makai Sámuellal, hogy elkészüljön végre az ördögromán, – s ugyan lehet szeretni vagy nem annyira –, mégis kiderüljön Hatvani István professzor uram ártatlansága. Közben a szerzők nem feledkeznek meg arról sem, hogy a nyelvújítás korában járunk, mai stilisztikába öltöztetve, de számtalan akkor feltálalt vagy álfeltalált kifejezéssel gazdagítják a regényt s a nyelvünket.
Az elmúlt két évszázad alatt honi irodalmáraink számos kísérletet tettek arra, hogy Hatvanit becsempésszék a magyar irodalomba. Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Arany János, Makai Emil, Orbán János Dénes – csak párat emeljünk ki a teljesség igénye nélkül. Győreiék is próbálkoztak már vele pár évvel ezelőtt, Orbánhoz hasonlóan szintén drámában. Az nem készült el, de elkészült az ördögromán, mindannyiunk nagy-nagy élvezetére.
A kötetet a Felvidéken Rimaszombatban mutatják be november 26-án, kedden 17.00 órától a Csillagházban.
