A járvány időszaka az emberek egészségét és a pénztárcáját is jócskán megterheli. Az elővigyázatos embernek jó esetben van megtakarítása, de mit tegyen az, aki erre még nem gondolt? Hogyan spóroljunk és miért?
A gazdasági válság elkerülhetetlen, de a személyes válság néhány okos tanáccsal kezelhetőbbé válik. Az alábbiakban erről olvasható interjú PhD. Pongrácz Éva, közgazdásszal, a Pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem tanárával.
Miért érdemes spórolni?
Spórolni elsősorban azért fontos és érdemes, hogy felkészüljünk az esetleges váratlan kiadásokra. Gyakoribbak az előre tervezett megtakarítások, tanulmányokra, lakhatásra, fogyasztási cikkek beszerzésére, kirándulásra vagy nyugdíjasként töltött éveinkre. Nagyon fontos és célszerű tudatosítani, hogy a felelősségteljes pénzügyi döntések és fogyasztás példaként szolgálhatnak a következő generáció, a gyermekeink számára. Továbbá az is egy fontos tényező, hogy a spórolás erősíti az önfegyelmet.
Hogyan lehet takarékoskodni?
A takarékoskodás legfőképp a felelősségteljes fogyasztásban rejlik; tehát csak azokat termékeket és szolgáltatásokat vásároljuk, amelyekre valóban szükségünk van. Emellett takarékoskodhatunk az energiával, a vízzel, újrahasznosíthatunk, vagy a közösségi fogyasztást helyezhetjük előtérbe. Nyissunk megtakarítási számlát és a havi bevételünkből ide utaljuk a kívánt összeget. Vezessünk háztartási könyvet, amelyben hó végén összegezhetjük a kiadásokat. Tervezzünk és a hó végén értékeljünk.
A tartalékokkal hogyan gazdálkodjunk észszerűen?
A legfontosabb, hogy csökkentsük a kiadásainkat, mivel a bizonytalan, nem várt helyzet sokáig elhúzódhat. Összpontosítsunk az alapvető szükségleteinkre, az egyéb kiadásokat halasszuk későbbre.
Milyen az emberek hozzáállása a spórolás területén?
A háztartások felének van annyi megtakarítása, ami megközelítőleg hat hónapra elegendő. Ezzel szemben a háztartások tizedének nincs félretett pénze, vagyis hónapról hónapra élnek; továbbá ötöde csak egy hónapra elegendő megtakarítással bír. Ebből kifolyólag családok tízezreit fogja jelentősen érinteni a kialakult válság.
Pongrácz Éva (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Milyennek kellene lennie?
A havi jövedelmünk legalább 10%-át rendszeresen félre kellene tennünk, így fel tudunk készülni a váratlan helyzetekre és fokozatosan létre tudjuk hozni a szükséges biztonsági tartalékot.
Szükség esetén meddig kellene, hogy kitartson a tartalék?
A pénzügyi védőháló kialakításának alapfeltétele egy olyan biztonsági tartalék létrehozása, amely havi jövedelem háromszorosa és hatszorosa között van. Ez azt jelenti, hogy megközelítőleg három-hat hónapra szóló pénzügyi tartalékkal bírunk.
Ha a válság elhúzódik és az ember elveszíti a munkáját, milyen anyagi megoldásokat kereshet?
Elsősorban a munkanélküli segélyt igényelheti, de csak abban az esetben, ha teljesíti a legalább kétéves biztosítás fizetésének feltételét. Az anyagi szükséghelyzetben levőknek megítélhető a szociális segély. Ennek összege a család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. További segítségért a helyi önkormányzathoz fordulhatunk, egyszeri támogatást kérhetünk rendkívüli költségeinek részleges térítésére. Élhetünk a hiteltörlesztés elhalasztásának lehetőségével is. Ha a hivatalokkal, biztosítóval szemben tartozásunk van, azt mielőbb jelezzük és kérjünk halasztást vagy részletfizetést. Ha anyagi problémáink vannak és előreláthatólag nem fogjuk tudni időben fizetni a „tartozásainkat“, ne várjuk a felszólítást, kérvényezzük az alternatív megoldást.
Közgazdászként hogyan látja, vajon a járvány megváltoztathatja az emberek spórolással kapcsolatos nézeteit?
A járványhelyzet a mindennapi kiadásainkat és bevételeinket is érinti. Úgy gondolom, hogy ezentúl felelősségteljesebbek és óvatosabbak leszünk a pénzügyeink terén. A krízishelyzetekből tanulni is lehet. Ráébreszti az embert, hogy miként készüljön fel egy esetleges váratlan helyzetre. Ezentúl jobban figyelünk majd pénzügyeink és anyagi helyzetünk megtervezésére. Úgy gondolom, hogy a jövőben sokkal többet kellene beszélni a pénzügyi magatartás fontosságáról.
