Elcsendesedett a lelke több száz magyarnak, akik június 4-én népviseletben, magyar zászlókkal, összeszorult torokkal vagy már a reményt is látó hittel gyűltek össze Gombaszögön. A pálos monostorrom tövében ereklyés zászlótartót avattak, régi alapokra helyezve, új felvidéki zászlóval.
Az összejövetelt úgy időzítették, hogy pontban 16.32-kor megszólaltak a Szútorból ide mentett harangok, s közben felvonták a felvidéki zászlót.
A szútori harangok (Fotó: videókép GNYT/HE)
A szónokok leszögezték, Trianon századik évfordulója egy széttöredezett magyar közösséget talált a Felvidéken. Orosz Örs főszervező, a Sine Metu társulás elnöke úgy véli, az újrakezdéshez közös kiindulópontokra van szükség, ilyen jelkép lehet ez a szobortalapzat-állítás is.
„Ami egykor a vereség mementója volt, az most az újrakezdés pillanatában egy jövőbe mutató zászlótartóvá vált. Az eltörlésünkre való szándékot az élni akarás bizonyítékává változtattuk”– szögezte le Orosz Örs.
A gombaszögi eseményt élőben online közvetítették a Gombaszögi Nyári Tábor Facebook-oldalán. Nyitódalként a Három Királyok Trianon 100. évfordulója alkalmából készült több helyszínt, többek között Gombaszöget, Berzét, Krasznahorkát, Füleket, Komáromot, Esztergomot is felvillantó videoklippel kezdtek.
Ebben is azt üzenik, hogy itt leszünk, míg megfordul a szél.
A műsort Bokor Réka vezette, aki kifejtette, fantasztikus érzés, hogy ennyi ember szíve megdobbant a Sine Metu polgári társulás felhívására, s ilyen sokan velük tartottak a kezdeményezésben.
Bokor Réka (Fotó: videókép GNYT/HE)
Elmondta, röpke egy hónap alatt 1100 földadomány futott be irodájukba 600 településről. Mindenki földjéből beleszórtak egy keveset abba az zsákba, amit az időkapszulába tettek, az pedig az itt újraépített egykori, 1933-ban lerombolt selmecbányai honvédszobor talapzatába került. Ezt lezárva szobor helyett zászlótartó rudat emeltek rá.
„Az új emlékmű fontos szimbólum, hiszen, ahogy régen is, most is közadakozásból épült. Vállalkozók, civil szervezetek és magánszemélyek adakoztak, önzetlenül” – mondta Bokor Réka.
Az egyik támogató, Kusza Tibor, a gömöri mezőgazdászokat tömörítő Hagyomány, Történelem Gömörben Polgári Társulás képviselője kifejtette, minden erejükkel azon dolgoznak, hogy megmaradjunk magyarnak ezen a vidéken.
„Barátok, családok, szomszédok szakadtak el egymástól. Mi, akik a határon kívül rekedtünk, mégis megmaradtunk magyarnak. Ha a magyarság összefog, csodára is képes. Összefogtunk a gombaszögi ifjakkal, s itt áll előttünk ez a csoda” – mondta.
Résztvevők (Fotó: videókép GNYT/HE)
Az eltelt évek alatt viharvertté váltunk szülőföldünkön. Ebből az alagútból az egység, az egymás felé nyújtott kezek vezethetnek ki – vélik az Összefogás Mozgalom hívei.
Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke felszólalásában kitért arra, hogy sokan még ma sem tudják, hogy mit is jelent Trianon. Ma viszont már az a legfontosabb kérdés, hogy mit tudunk kezdeni ezzel az eseménnyel. „Az egyik, ha siratjuk az ujjaink közt szétmálló történelmet, a másik pedig, ami itt zajlik, ebben a völgyben, hogy építkezünk, közösséget építünk, s olyan tevékenységet folytatunk, hogy megmaradjunk, s a fiatalok se menjenek el innen” – mondta. Majd hozzátette:
„Feladatunk van, meg kell maradnunk! S nem valakivel szemben kell meghatározni magunkat, hanem összefogva, vállvetve.”
Kifejtette, az elmúlt száz év nem volt könnyű, de a következő sem lesz könnyebb. Sokat kell azért tenni, hogy utódaink is össze tudjanak itt gyűlni száz év múlva is.
Orosz Örs (Fotó: videókép GNYT/HE)
A selmecbányai szobor talapzata 12 tonnás, 32 kőtömbből áll, s 1933-tól hánykolódott a vár bejáratánál. Megmentése Orosz Örs fejében fogalmazódott meg. Úgy vélik, az értékmentés fontos szimbólum, a közösségünk megtartó ereje lehet.
Orosz Örs arra figyelmezett, hogy ami egyszer már megtörtént, annak tanulságul kell szolgálnia a későbbiekben.
„Tanulságul vonjuk le a szlovákok nemzeti léthez való jogát, kultúrájuk kibontakozását, sorsuknak önálló akarat szerinti alakítását. Ezt a szabadságot mások kárán szerezték meg. A tartozást azóta se rendeztük egymással. Szülőföldünkön négy emberöltő elteltével is a társadalom nagy része számára idegenek vagyunk” – mondta Orosz Örs.
Leszögezte: „Az adósságot nem iskolabezárásokkal, Beneš-dektrétumokkal és nyelvtörvényekkel kell törleszteni, hanem nemzeti egyenlőséggel, valódi megbékéléssel, jogaink elismerésével.”
Elmondta, építkeznünk kell, abból, ami számunkra megadatik.
Orosz Örs beszédet mond az emlékmű-avatáson (Fotó: videókép GNYT/HE)
„Nem az a mi dolgunk, hogy azon morfondírozzunk, hogy az ártó szellemek mi mindent romboltak le abból, amit évszázadok alatt összeraktunk. S nem is az, hogy erre az évfordulóra úgy tekintsünk, hogy régi rossz szokásunkhoz híven egymás húsába marjunk. A mi dolgunk, hogy összefogjunk, s mindent megtegyünk azért, hogy kibontakoztathassuk gyarapodásunk jogi, gazdasági és kulturális feltételeit.”
Hozzáfűzte, semmit sem tehetünk az előző száz év megváltoztatásáért, de nap mint nap dolgozhatunk az előttünk álló száz év megalapozásáért. Széchenyi szavait idézve, a múlt elesett, de a jövőnek még urai vagyunk.
„A Trianon utáni évek rombolással indultak, a századik év egy jelkép újjáépítésével kezdődik, és az új kezdet ígéretével folytatódik. Csak rajtunk múlik, hogy sikeres lesz-e” – szögezte le Orosz Örs.
Az avatáson a történelmi egyházakat Bartal Károly Tamás nyugalmazott jászóvári főapát és Mudi Róbert bezétei református lelkész képviselte.
Mudi Róbert igét hirdet (Fotó: videókép GNYT/HE)
Mudi Róbert Ezékiel prófétát idézve felelevenítette, amikor Isten elvitte a prófétát egy völgybe, ami tele volt csontokkal, melyek ha az Isten lelke hatalmasan működik, összeállnak testé.
„Csodálatos, amikor fájdalomból élet lesz. Száz év igazságtalanság után mi nem temetünk, hanem zászlót áldunk, és a jövőbe tekintünk. A múltunkból merítve álmodunk, s a jövőnek építünk. Jelt hagyunk magunk után, s megmutatjuk, hogy a nemzetünk életre és áldásra lett teremtve” – mondta Mudi Róbert.
Úgy véli, a felvidéki magyar jövő küszöbén állunk. Ugyanakkor a gyönyörű kultúrvölgyben, a felvidéki magyarság e lelki zarándokhelyén ma még csak csontokat, valaha hívő leszármazottak megszáradt csontjait látja, akik bár élni szeretnének, de ehhez szükségük van a lélekre.
„Kapaszkodnunk kell a hitünkbe, a zászlónkba, a nyelvünkbe, az örökségünkbe, mert egyedül az Isten igéje képes megtartani bennünket. Emberileg nézve nincs remény, hogy a csontok összeálljanak. De hitünknek kell lenni a lelki Nagy-Magyarországban, s tenni kell érte. Magyar iskolába járjanak a gyermekeink, unokáink, idehaza éljenek és dolgozzanak” – sorolta a lelkipásztor, hogy ne legyünk elszáradt csontok.
Kifejtette, a lélekért imádkozni kell, kérni kell a magyar feltámadást, hogy az életünk megújuljon, hogy szeressünk, higgyünk, imádkozzunk.
„Amikor felvonják a zászlót, először önmagunkba tekintünk, fejünket lehorgasztva. Majd pedig fölfelé, s ez a mi nemzetünk megmaradásának a záloga, hogy önmagunkba nézzünk, hogy bizony csontok vagyunk lélek nélkül, s föl kell tekintenünk arra, aki erőt ad, aki meg tudja áldani a nemzetünket” – kérte az áldást a magyar nemzetre Mudi Róbert.
Bartal Károly Tamás apát (Fotó: videókép GNYT/HE)
Majd megszólaltak a harangok, s a zászlóvivők elindultak a zászlóval a talapzat felé. Közben Bartal Károly Tamás apát hangsúlyozta, akkor vagy jó magyar, ha tudod a másik embert szeretni.
A zászlófelvonást követően az egybegyűltek elénekelték a magyar himnuszt. Ezt követően elültettek Hencz Krisztina felajánlásával egy kislevelű hársfát, melynek tövére rászórták a maradék földet, amit a felajánlásokból összegyűjtöttek, hogy táplálja a fát, s abból új élet sarjadjon.
A lélekemelő összejövetelen közreműködött a rozsnyói régió egyesült férfikórusa, az Andrássy Dénes Férfikar és a pelsőci Korona Kórus Tömöl Gabriella vezetésével. Utóbbiak sütötték az esemény alkalmából a kenyeret is a szeretetvendégségre.
