Az Európai Parlament hagyományos és nyelvi kisebbségekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja legutóbbi ülésén az Ukrajnában élő magyar kisebbség helyzetét tárgyalta, melyen a résztvevő EP-képviselők megdöbbenve fogadták a kárpátaljai magyarokat ért újabb jogszűkítésekről, atrocitásokról szóló beszámolókat.
Az ülés kapcsán a képviselők aggályaiknak hangot adva levélben fordultak Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez.
A levélre érkezett válaszból kiderül, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a helyzetet és az EU-Ukrajna bilaterális kapcsolatokban szót emel a kárpátaljai magyarok védelmében.
A kisebbségi munkacsoport március 25-i ülésén tárgyalta a kárpátaljai magyarok aktuális helyzetét, az őket ért jogszűkítéseket, atrocitásokat, az ellenük és képviselőik ellen irányuló negatív médiapropagandát, politikai nyomásgyakorlást, szélsőjobboldali nacionalisták általi fenyegetettségeket, megfélemlítéseket, különös tekintettel egy európai parlamenti képviselőt érintően.
A munkacsoport társelnökének kezdeményezésére számos képviselő levelet intézett az EU külügyi főképviselőjéhez, melyben felhívták a figyelmet az aggasztó helyzetre, és számon kérték a főképviselőn, hogy milyen lépéseket tesz a kárpátaljai magyarság védelmében.
Josep Borrell hivatalos válaszában megerősítette, hogy az EU élénk figyelemmel kíséri az ukrajnai fejleményeket, beleértve a kisebbségek helyzetét is.
Az emberi jogok, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása alapvető uniós érték.
A nemzeti kisebbségek által már gyakorolt jogokat az ENSZ és az Európa Tanács egyezményei és a kapcsolódó jegyzőkönyvek védik, és ezeket biztosítani szükséges.
Továbbá kifejezte azt, hogy az Európai Unió az Ukrajnával folytatott különféle kétoldalú kapcsolatai során következetesen hangsúlyozza ezt az üzenetet, és a jövőben is ezt fogja tenni, beleértve Ukrajna arra való ösztönzését is, hogy az késedelem nélkül, a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban, készítse el a kisebbségekről szóló törvényt.
A főképviselő levelében kitért az EU-Ukrajna Társulási Tanács február 11-ei ülésére, melynek során Ukrajna megerősítette, hogy továbbra is elkötelezett az emberi jogok védelme mellett, ideértve a nemzeti kisebbségeket érintő jogokat is.
Ukrajna továbbá elkötelezte magát minden olyan információcsere és intézkedés mellett, amely hozzájárulhat az aggályok eloszlatásához.
Az Európai Bizottság alelnöke elfogadhatatlannak ítélte, hogy több ezer ember személyes adatai kerültek – hozzájárulásuk nélkül – nyilvánosságra a Mirotvorec weboldalon. Jelezte, hogy már számos alkalommal felvetették ezt a kérdést az ukrán kollégáknak és továbbra is sürgetni fogják az ukrán hatóságokat, hogy biztosítsák e tartalom eltávolítását.
Levelében Josep Borrell kifejezte, bízik abban, hogy Magyarország és Ukrajna konstruktív módon, a közös értékekre és elvekre támaszkodva megoldja a fennálló kétoldalú nézeteltéréseket.
Bocskor Andrea a levél tartalmára reagálva elmondta:
„Reménykeltő, hogy az Európai Bizottság ismételten megerősítette kiállását a kisebbségi jogok mellett, így a kárpátaljai magyarok mellett is, továbbá elítéli a szélsőséges megmozdulásokat Ukrajnában, mint ahogy már tette ezt a személyemet érintő mirotvoreces listázással kapcsolatban is. De sajnos érdemi változás nem történt. Remélem, hogy az ígéreteket hamarosan tettek követik az ukrán hatóságok részéről, az EU és a Velencei Bizottság elvárásaival összhangban olyan nemzeti kisebbségekről szóló törvény készül el, mely a kisebbségi érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetve nem fog visszalépést jelenteni a korábbi törvényhez képest. Továbbá remélem, hogy felhagynak a kárpátaljai magyarok vegzálásával, kriminalizálásával, és egyenlő jogokkal rendelkező állampolgárokként nyugodtan élhetnek szülőföldjükön”.
Gál Kinga, a kisebbségi munkacsoport fideszes társelnöke üdvözölte, hogy a főképviselő válasza végre eltér az Európai Bizottságtól megszokott semmitmondó, kitérő válaszoktól.
„A bizottság most végre elismerte, hogy tud a kárpátaljai magyarságot érintő jogsértésekről, valamint az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogait sértő rendelkezésekről és törvénytervezetekről. A főképviselő válaszában megerősítette, hogy az ENSZ és az Európa Tanács által előírt normákat és garanciákat következetesen számon kéri az EU–Ukrajna közötti kapcsolatok és tárgyalások során. Remélem, hogy ez így is lesz és nem csupán üres ígéret marad. Mi mindent megteszünk azért, hogy a kárpátaljai magyarság aggasztó helyzetét napirenden tartsuk, és folyamatos tájékoztatást adjunk a sajnos továbbra is aggasztó fejleményekről – ezzel is nyomást gyakorolva az ukrán hatóságokra” – tette hozzá Gál Kinga.
(Bocskor Andrea és Gál Kinga sajtóközleménye/Felvidék.ma)