Mindenkinek vannak madárénekből, trillázó szárnyas társainktól szívében-fülében őrzött kedves dallamai. Ezeket a hangképeket szeretném előhívni a mintegy 40 féle cinegeének közül egy-kettő ide másolt hangfájljával. És csivitelésükre, téli kertjeinkben röppenő, vidám énekükre hangolódva adventi örömakkordokat is visszhangoztatni Olvasóinkban. Közben pedig az is kiderül, hogyan élik túl, milyen fantasztikus, Istentől teremtett „védelmi felszereltséggel” a hideg napokat, meg az is, hogy mi mit tehetünk értük. Cinegeteológia, madárfizika, madármetafizika röviden. És madárfilozófia szépen… játékosan, mint ahogyan ők röppenek ágról ágra.
Kicsiben is óriási: teremtői gazdagság cinegéink öltözetében
Kék cinege kék fejecskével, fehér szalaggal bélelve. Kék szárnyak, zöld test. Éneklésében 2-3 bevezető hangolás után jön a trilla: tii-ti-ti-tirrr. Szénfejű cinege, barátcinege, tarajos cinege, fenyőcinege, mocsári cinege, farkos cinege, fűzfacinege, tasmán cinege, szakállas cinege… Egyik szebb, mint a másik, s némelyik oly piciny, mint egy gyermektenyér. De a lelkük, énekük, hangjuk óriási. Madártani szakértők azt írják okos könyveikben, hogy énekükkel védik a fészkük körüli területet, jelezve jelenlétüket és igyekeznek hangjukkal is elkergetni az idegen madarakat.
Hozzáteszik: a madarak nem azért énekelnek, hogy boldoggá tegyenek minket, hanem azért, hogy magukhoz vonzzák a párjukat és megvédjék területüket.
Cinege-metafizika
Bizonyára úgy van, amint a szakleírásban olvashatjuk. Viszont miért mondana ez ellent annak, hogy a hazai és külföldi szépirodalomban és teológiai ökoirodalomban megszólal valami egészen más szemlélet is. Nevezetesen: mi van (s lehet), ha a cinegék és más énekes madaraink nem csak önvédelemből, család-, és fészekvédelemből vagy szerenádként énekelnek? Hanem mondjuk a maguk módján Istennek? Ki fejtette meg a madárszív rejtélyeit? Miféle tudomány? Avagy: ki veheti eszébe, hogy a mindenség Teremtője milyen picinyke cinegehangra is képes odafülelni? Ki az közülünk, aki ismeri a cinegeszívek titkát és Isten „fülének” végtelenül kifinomult hallását?
Számomra a közel negyvenféle cinegefajta hatalmas kórust alkot kertjeinkben, erdeinkben, parkjainkban, akik valóságos közösségi együtt énekelt közimát zengenek fel az égre és az emberi fülekbe.
Azt teszik, amit mi már hovatovább elfelejtünk: reggel, napközben és este is képesek egy sajátos metanyelven énekelni. S az énekük túl a tudományos meghatározottságon nekem erről is szól. Isten őrizzen, hogy egyszer elnémuljanak. A zsoltáros évezredekkel ezelőtt ráérzett az igazságra. Istenről mondta: Ismerem a dombok összes madarát, és minden, ami a mezőn mozog, az enyém (Zsolt 50,11). Vagy: Mellettük az egek madarai laknak; énekelnek az ágak között (Zsolt 104,12). Halkan kérdezem: 100 éve ki gondolta volna, hogy mára a kvantumfizika több láthatatlan dimenzió létezéséről tud, mint a háromdimenziós látható térről. Vagy kinek juthatott eszébe 50 éve, hogy mára külön tudományág lesz a neuroteológia, ami az emberben rejlő „Isten-őssejt” után kutat, s bármi is lesz az eredmény, már az ötlet igazolja Kálvint: a vallás magvacskái – semen religionis – ott vannak minden emberben reálisan.
Téli madárórák felnőtteknek, gyermekeknek
Európában van jó néhány kezdeményezés, amely énekes útitársaink, cinege és más kerti, énekes madaraink gyakorlati védelmére jött létre. Svájci, német, osztrák kezdeményezések 10 éve már a Téli madárórák programját kínálják. Afféle téli madártérkép készítése céljából kertünkben, közeli parkjainkban előforduló szárnyas útitársainkról. Nemcsak arra ösztönöznek, hogy létesítsünk kertünkben, erkélyünkön madáretetőket, hanem hogy legalább 1 órát madármegfigyeléssel töltsünk. De nem az ablakunkból, hanem a szabadban! Akár fotózva is viselkedésüket. Hányan, milyen madárfélék fordulnak meg közelünkben, milyen madárkörnyezet vesz körül minket, milyen a viselkedésük, a hangjuk, a mozgásuk, mit gyűjtenek csőrükbe. S mi mindent tehetünk értük?
Németországban 2019-ben 138 ezren vettek részt ezen, több mint 95 ezer kertből, parkból gyűltek össze adatok. Kiderült, hogy a németek nemzeti madara nem a germán sas, hanem a házi veréb. A madárdobogón őt a széncinege követi. Miért ne lehetne akár iskolai, gyülekezeti gyermek- és ifjúsági program részévé tenni a madárórákat és madároltalmi gyakorlatokat?
A költő, aki meghallotta és leírta a cinegék üzenetét
Másik írásomban kitérek majd madárkáink alkalmazkodására a legnagyobb hideghez és egyéb körülményekhez. Felfedezzük Isten nagyszerű teremtő fantáziáját és a teremtett cinegelétet is oltalmazó madárvédelmi megoldásait. Addig hallgassunk meg néhány cinegetrillát és olvassuk el többször Sík Sándor 1940-ben írt versét. Ennek metafizikai üzenete: Egy fütty az ember élete. És: Vagyok-e Isten gyereke, Mint te kicsi testvér, cinege,cinege.
Cinege
Kertünk bokrán cinege, cinege.
Szobámba behallik éneke.Asztalom mellett olvasok,
Asztalomon könyvek, hírlapok.Értelek, pajtás, cinege, cinege!
Azt fütyörészed: „Minek-e? Minek-e?Tisztes a munkád, szereted, szereted,
Az ágyad fejénél feszület, feszület,Nem elég ennyi? Mire több? Mire több?
A többire hékám fütyülök, fütyülök!”Igazad van, pajtás, cinege, cinege,
Egy fütty az ember élete.Egy pici fütty az életem,
Elég az gondnak, hogy szép legyen!Elég az gondnak, hogy jó legyek.
Mindenkinek, amíg lehetek.Mire nekem bánnom, – igaz-e! –
Bolond-e más vagy gonosz-e?Ember öröme, panasza
Úgyis az Úristen igaza.Feneketlen a világ feneke,
Igaz-e, pajtás, cinege, cinege!Egy az igazság, kicsikém,
Egy az okosság, tudom én, tudom én:Vagyok-e Isten gyereke,
Mint te kicsi testvér, cinege, cinege.
(Békefy Lajos/Felvidék.ma)
