Mint korábban írtuk, a ma nyilvánosságra hozott 2021-es népszámlálási adatok alapján a nemzetiségre vonatkozó kérdésre 422 ezer fő válaszolta, hogy magyar. Az újdonságként bevezetett második nemzetiségnél további 34 ezren jelölték meg magukat magyarként. Milyen vonzata van ennek az eredménynek a kisebbségi jogok érvényesítésében – erről kérdeztük a kisebbségi kormánybiztost, Bukovszky Lászlót.
Leszögezte, az eredmény nem befolyásolja a kisebbségi oktatást, ahogy a kisebbségi kultúra támogatását szintén nem, mert az ezekről szóló törvényben (a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról) „még egy fél szóval sincs említve bármiféle népszámlálási adat”. A kormánybiztos úgy vélekedett, az eredmény nem ír felül semmit, mert nemcsak a magyar kisebbség, hanem a 13 elismert kisebbségből öt kivételével mindegyik arányszáma csökkent (az ukránok, lengyelek, oroszok, bolgárok és a szerbek mutatnak némi növekedést). „A többi kisebbség esetében az első kérdésre adott válasz mindenki esetében csökkenést mutat. Ugyanez érvényes az anyanyelvre leadott válaszok esetében is – csak a bolgár kisebbségnél látható enyhe növekedés, az összes többi nemzetiség esetében csökkent”.
Az elmúlt húsz évhez képest a mostani jó eredmény
„Ha figyelembe veszem a demográfusok előrejelzését, akik úgy fogalmaztak, hogy legjobb esetben a szlovákiai magyarságon belül egy 30 ezer főnyi fogyás lesz. Most, a két kérdéssel, illetve a két adat összeadásával tulajdonképpen az előző népszámláláshoz képest mínusz kétezer főt tudunk felmutatni, ami a húsz évhez képest nagyon jó eredmény”. Hangsúlyozta, az eredmények kiértékelése rendkívül összetett, sok mindent figyelembe kell venni. A kormánybiztos szerint a ma ismertetett számok leképezik, hogy milyen a szlovákiai magyarság nemzeti öntudata. „Az, hogy 11 százaléka azt mondja, hogy én szlovák vagyok, de magyar – ezen én nem csodálkozom”.
Segített a második nemzetiségre vonatkozó kérdés – nem szabad lemondani egy magyarról sem
„A második kérdés nem arról szólt, hogy gyengítsük a kisebbségi identitást, hanem arról, hogy akinek már van egy eldöntött identitása, arról kiderüljön, milyen egyéb kisebbségi identitás húzódik meg mögötte. Szerinte a magyarok közössége beletörődött a virtuálisan meghúzott etnikai határba és az északabbra elnyúló területekről már lemondott. Bukovszky úgy véli, nem kéne lemondani a Túrócszentmártoni járás 1100 magyarjáról sem. „Vegyük például Pozsony megyét, amire azt mondjuk, hogy az már semmi, ott nincsenek már magyarok. Pedig Pozsony megyében a magyarok aránya nagyobb (20 657 fő, ami 2,87%), mint Eperjes megyében a ruszinoké (19 601 fő, azaz 2,42%) ami tulajdonképpen a ruszinok bölcsője. És erre az alig 20 ezer emberre képesek a ruszinok építeni egy identitást, egy megmaradási stratégiát az ott élő ruszinoknak” – emelte ki.
Kétezerrel vagy harmincezerrel vagyunk-e kevesebben? Össze lehet-e adni a számokat?
Arra a kérdésünkre, hogy össze lehet-e adni a két eredményt, tehát a magát magyarnak valló 422 ezer főt a második identitásként a magyart megjelölő 34 ezer fővel, Bukovszky határozottan igennel válaszolt. „Tudniillik épp arról van szó, hogy igenis össze akarjuk adni” – példaként pedig a nemzetközi gyakorlatból Csehországot említi, ahol hasonló módon számolják a német nemzetiség arányát. A kisebbségi kormánybiztos továbbá azzal érvelt, hogy az összes nagyobb lélekszámú nemzeti közösség létszáma csökken. „Elképzelhetetlen, hogy ezek a kisebbségek ne adják össze ezeket a két kérdésre leadott számokat” – mondta, rámutatva, hogy ez lényegében minden Szlovákiában élő nemzeti közösség érdeke. „Már előzőleg is minden kisebbség úgy nyilatkozott, hogy azokat a számokat kell alapul venni, amelyek a kisebbségek számára előnyösebbek”. Bukovszky ezért nem tart attól, hogy bármi változott volna ezen a téren, vagy más álláspontot képviselnének a nemzeti kisebbségek képviselői. „Mint mondtam, csupán öt kisebbség esetében mutatható ki enyhe növekedés, a többi mind csökkent. Ha viszont összeadjuk a két kérdésre adott választ, akkor csak két kisebbség esetében mutatható ki valamiféle fogyás: a magyar (kétezer fő) és a morva kisebbség esetében. A többi 11 kisebbség esetében, ha a két szám összeadásával számolunk, növekedés van” – húzta alá.
Bukovszky vezeti azt a munkacsoportot, amely értelmezési keretet ad a számoknak
Bukovszky Lászlót a kisebbségi bizottság – a kormány által elfogadott Kisebbségi Akcióterv alapján – még decemberben megbízta azzal, hogy dolgozzák ki az úgynevezett interpretációs elveket a népszámlálás eredményeihez. „Ennek alapján felkértem a 13 kisebbség képviselőit, jelöljenek ebbe a munkacsoportba szakembert, valamint felkértem a Statisztikai Hivatalt és azt a három minisztériumot, amelyek érintettek a kisebbségi jogok érvényesítésében, tehát az oktatásügyi, a kulturális és a belügyminisztériumot, hogy hozzunk létre egy interpretációs végzést, aminek alapján tulajdonképpen ezek a számok érvényesítve lesznek” – mondta, hozzátéve, hogy február végi határidővel végzik el a munkát. A kormánybiztos kiemelte, a két kérdésre adott válaszok száma az előző népszámlálásokhoz képest reálisabb képet mutat a kisebbségekről. „Be tudtuk sorolni azokat is, akiknek kettős identitásuk van és kisebbséghez tartozónak vallják magukat, építsünk erre” – jegyezte meg.
Nem lesz olyan település, amelyik elveszítené jogát a nemzeti kisebbség nyelvének használatára
A kisebbségi kormánybiztos hangsúlyozta, ezek a számok kézzelfoghatóan jelenleg nem befolyásolnak semmit. Hogy fennállhat-e az a veszély, hogy a nemzetiségi arányok települési lebontásban 15 százalék alá csökkennek, s ezáltal akár el is veszíthetik a magyarok az anyanyelv hivatalos használatának jogát, Bukovszky elképzelhetetlennek tartja. „Ebben az esetben még pontos számot nem tudok mondani. A mostani népszámlálás eredményei alapján kell majd módosítani az év második felében ezt a kormányrendeletet, amelynek alapján 20 százalékról a 15 százalékos küszöbre térünk át. Ha áttérünk 15 százalékra, akkor nem esik ki egyetlen szlovákiai magyar településünk sem – az eddigi ismereteink szerint. A törvény ugyanis azt mondja, hogy a települések akkor veszítik el jogukat a nemzeti kisebbség nyelvének használatára, ha egymást követő három népszámlálás eredményei alapján az adott településén állandó lakhellyel rendelkező, nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárai egyszer sem alkotják a község lakosságának 15 százalékát – magyarázta. „Magyarul, ha lenne olyan település, amelyik most nem éri el a 15 százalékot, még azok sem eshetnek ki” – nyomatékosította, hozzátéve, a számok alapján jogaink nem csorbulhatnak.
A kisebbségi kormánybiztos szerint jogos felvetés, hogy csökkentsék a parlamenti bejutás 5 százalékos küszöbét a nemzetiségek esetében
Kérdésünkre, hogy az őshonos közösségek számbeli fogyása miatt indokoltnak tartja-e, hogy csökkentsék a nemzetiségeket képviselő politikai formációk számára a parlamenti küszöb csökkentését, Bukovszky úgy válaszolt, hogy a mostani helyzet alapján igen. „A mostani helyzetet értékelve igen, jogos felvetésnek tartom, amennyiben kisebbségi kérdésként a kisebbségek bevonásával kezelik” – fogalmazott. Mint mondta, nyitott a témára és hajlandó a kisebbségi bizottság elé tárni. „Persze csak ha korrekt felvetésről van szó és adott hozzá a koalíción belüli politikai támogatás” – tette hozzá. Véleménye szerint a parlamenti képviselet kérdését komplex módon kell kezelni, és nem szabad úgy tűnnie, hogy csak egy kisebbséget preferál. „A jelenlegi 5 százalékos küszöb megléphetetlen a romák, vagy a ruszinok számára. Érdemes lenne tehát átgondolni” – vélekedett a kisebbségi kormánybiztos.
(Szalai Erika/Felvidék.ma)
