Európában egyedülálló építkezés valósulhatott meg az elmúlt 12 évben: óvodák, iskolák, kulturális intézmények, sportlétesítmények, templomok, egyházi közösségi terek épültek vagy újultak meg a Kárpát-medencében – mondta Potápi Árpád János államtitkár hétfőn, a Jövőt építünk pályázat eredményhirdetésén, a Várkert Bazárban.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Kárpát-medencében 2010 óta a magyar kormány támogatásával épült, mintaértékű bölcsődei, óvodai létesítmények, épületek építészeit elismerő pályázat díjkiosztóján hozzátette: ezekben az új vagy megújult épületekben a hagyomány találkozik a 21. századi technológiával és elvárásokkal.
Mint mondta, ilyen mértékű megújulásra csak a 19. század végén, a 20. század elején volt példa.
„Nem elégszünk meg mással”, csak a múlt iránti hűséggel a jelenben, a jövőért vállalt felelősséggel és igényességgel – mondta, kiemelve, a felújított vagy új épületek a magyar minőséget tükrözik.
Potápi Árpád János úgy fogalmazott: „legyünk büszkék arra, hogy ma már van magyar minőség. A magyar minőség iránti büszkeség kimondása egyben az őseink igényessége iránti tisztelet kimondása is.”
Emlékeztetett, 2022 a cselekvő nemzet éve. „Cselekvő nemzet tagjai vagyunk: az elmúlt 12 évben megerősítettük a magyar intézményeket, kisgyermekektől az idősekig gondoskodunk a közösségeinkről, megtartóvá tettük szülőföldünket” – tette hozzá, kiemelve,
nincs a Kárpát-medencében olyan település, ahová az elmúlt 12 évben ne jutottak volna el a kormány támogatásai.
Az államtitkár köszönetet mondott a bölcsődéket, óvodákat tervező építészeknek, akik kiemelkedő munkájukkal a jövő nemzedékének teszik otthonossá és komfortosabbá az épületeket, töltik meg a nemzeti összetartozást, múltat, jelent és jövőt is magában hordozó üzenetekkel.
Mint mondta, a Kárpát-medencei bölcsőde- és óvodafejlesztési programban mintegy 900 óvoda, bölcsőde épült, újult meg a külhonban. A programban nyújtott támogatásoknak köszönhetően több régióban, a Felvidéken és Kárpátalján nőtt a magyar óvodai oktatásban részt vevő gyerekek száma, a külhoni magyar régióban több mint 100 ezer kisgyermeket bízhatnak jól képzett pedagógusokra a szüleik – sorolta.
„Őseink igényessége kötelez bennünket” a jelenben is arra, „ne engedjünk” a bomlasztásnak, az egymás ellen fordítóknak, a családellenes és nemzetellenes ideológiáknak – mondta, hozzátéve, az eredményeket „csak együtt tudjuk megvédeni”. Az államtitkár azt kérte, legyen mindenki cselekvő április 3-án is, a magyar nemzetért, „a gyermekeinkért, unokáinkért”.
A pályázat ötletadója, Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége arról beszélt,
körülbelül háromezer gyermekintézmény épült az elmúlt években nemcsak állami, de egyházi vagy céges adományokból. Megjegyezte, sok magyar család, magyarul beszélő kisgyermek lelt ezekben második otthonára, tanult, játszott, írt anyanyelvi környezetben.
Kiemelte a kora gyermekkori fejlesztés fontosságát, az első ezer nap jelentőségét. Mint mondta, a bölcsődék és óvodák nem csupán épületek, tégla és habarcs, beton és cserép, hanem közösségek, a magyar családok megmaradásának zálogai is.
Lévai Anikó szólt arról is, ösztökélni szeretné, hogy sok hasonló gyermekintézmény épüljön, hogy ha sikerül elérni, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, akkor az édesanyának ne kelljen választania a gyermek és a munka között. Az országnak családokra, a családoknak gyerekekre, a gyerekeknek pedig óvodára van szükségük – mondta.
Kiemelte azokat az óvónőket, dadusokat, asszisztenseket, konyhásnéniket és takarítónőket, akik az épületek falai közé életet visznek, mert mind részesei az első néhány évnek, ami meghatározó lesz a gyermekek életében.
A nemzetpolitikai államtitkárság februárban hirdette meg a Jövőt építünk felhívást, amelyre magyarországi és külhoni építészek jelentkezhettek. A pályázat célja az volt, hogy díjazzák és megismertessék a közvéleménnyel. A bírálóbizottság hat díjat és 22 fődíjat ítélt oda. A nyertes pályázatokat ötszázezer és kétmillió forint közötti összegben pénzjutalomban részesítették.
(MTI/Felvidék.ma)
