II. Rákóczi Ferenc emléknapjára és a 130 éve született Mindszenty József bíboros-érseknek, Magyarország utolsó hercegprímásának az emlékére rendeztek ünnepséget Buda egyetlen Rákóczi szabadságharcos emlékművénél Gazdagréten, a Csíkihegyek általános iskola kertjében. Az Országgyűlés 2015-ben nyilvánította ki Nagy Fejedelmünk születésnapját, március 27-ét, II. Rákóczi Ferenc emléknapjává. 2022. március 25-én a Magyar-Osztrák-Bajor Társaság és a Hegyvidéki Trianon harangja Társaság együtt ünnepelt a „Csíki” iskola diákjaival és pedagógusaival.
Rákóczi Ferenc imája mottóként is örök érvényűen emlékeztet mindannyiunkat a sokféleképpen megosztott világunkban e könyörgés erkölcsi útmutatójával, hogy elődeink és egymás iránti tisztelettel, szeretettel, szorgalommal és összefogással tegyük szabadabbá, szabaddá önmagunkat és a körülöttünk lévő világunkat.
Az ünneplő közösség a Magyar Himnuszt a legmagyarabb hangszer kíséretével énekelhette el, amelyet Delényi Éva tárogatóművésznek köszönhettünk.
Dr. Galla János a Magyar-Osztrák-Bajor Társaság elnöke és a műsor vezetője, a diákok életkorát figyelembe véve összegzett, lélekemelő ünnepi gondolatait közkinccsé teszem:
Isten éltessen kis Herceg! Talán így köszöntötték nagy örömükben születése pillanatában szülei – Zrínyi Ilona hercegnő-fejedelemasszony és I. Rákóczi Ferenc fejedelem – fiúgyermeküket.
Nagy-nagy örömük a borsi kastélyukban érte őket, amikor új vendéggel kopogott be a gólyamadár, aki 1676. március 27-én egy csodálatos fiúcskával ajándékozta meg a sok hányattatást megélt fejedelmi házaspárt. A Nagyságos Fejedelem, a Szent Német-Római Birodalom hercege a Rákóczi hercegségben, a híres Sárospataktól „egy nyíllövésnyire” született. II. Rákóczi Ferenc felnőttként a „Vallomásában” többször ír erről a várkastélyról, ahonnét üstökösként indult el élete – nemzeti történelmünk legfényesebb csillaga -, hogy a későbbi Magyar Szent Korona Országainak, Magyarországnak és a világnak ragyogjon önfeláldozó hazaszeretete.
Milyen ősöktől származott a Nagy Magyar Szabadságharc vezére és legkiválóbb egyénisége? A Rákócziak régi, Árpád-kori nemesi magyar család. Az ükapa, I. Rákóczi Zsigmond, Erdély fejedelme. II. Rákóczi Ferenc dédszülei: I.Rákóczi György fejedelem és a kultúrát, tudományt támogató nagyszerű Lórántffy Zsuzsanna. Nagyapja, II. Rákóczi György, megütközött a törökökkel, a budai pasa hadával, de a harcban halálosan megsebesült. Nagyanyja a lengyel-magyar származású Báthory Zsófia fejedelemasszony volt. Édesapja I. Rákóczi Ferenc fejedelem, aki megmenekült a kivégzéstől, de alig élte túl a fia születését.
A másik kiváló ág a Zrínyi család. Híres felmenője volt gróf Zrínyi Miklós, Szigetvár hős védője. A nagyapát, a nagy törökverő gróf Zrínyi Péter horvát bánt és a nagyanya bátyját, gróf Frangepán Ferencet lefejeztette 1671-ben Bécsújhelyen Habsburg I. Lipót császár. Gróf Zrínyi Péterné, gróf Frangepán Anna Katalin is Habsburg börtönbe került, ahol megőrült és meghalt. A leghíresebb családtag gróf Zrínyi Miklós politikus, költő és hadvezér egy „birodalmi” vadkannak esett áldozatul.
Édesanyja testvérét, Zrínyi János grófot húsz év börtönre ítélték a Habsburgok, ahol 1703 őszén elhunyt. Zrínyi Ilona hercegnő, Munkács várának hős védője, csodálatos asszonyként vívta „Dávid és Góliát” küzdelmét, ellenállva a Habsburg megszállók támadásainak.
Munkács dicsőséges védelme során a Rákóczi-gyerekek a következő verssel köszöntötték édesanyjukat a névnapján: „Rabság bilincseit kerülő magyarság, Munkács várába szorult a szabadság.” Miután elárulták a hős védőt, a császár Bécsbe hurcoltatta Zrínyi Ilona fejedelemasszonyt, akitől örökre elszakították kisgyermekeit. „Ferkó” 1688. március 27-én, tizenkettedik születésnapján fogolyként került Bécsbe.
15 ÉVVEL KÉSŐBB: 1703-ban II. Rákóczi Ferenc Brezán várából kiáltványban szólítja harcba Magyarország minden lakosát és ekkor adományozza a „Cum Deo pro Patria et Libertate” (Istennel a Hazáért és Szabadságért) feliratú selyemzászlót. 1703. június 16-án, mindössze 27 évesen lépte át (jelképesen) a mai Kárpátalja legkeletibb átjárójánál, a Vereckei-hágónál a Rákóczi hercegség s egyben a magyar határt. Ezzel a népi kezdeményezésű felkeléssel megkezdődött a nyolc évig tartó Nagy Magyar Rákóczi Szabadságharc.
Sajnos, édesanyja nem érhette meg, amikor szeretett fia, a Szabadság Csillaga a Rákóczi hercegség területére, szabad magyar földre lépett. A Nagyságos Fejedelem nagy szeretettel emlékezett édesanyja, Zrínyi Ilona belénevelt hitére, elveire és a hazát szerető gondolataira. Nem feledte, lelke mélyén megőrizte mindazokat.
Emlékezzetek a 130 éve Csehimindszenten 1892. március 29-én született Mindszenty József bíboros-érsekre, Magyarország utolsó hercegprímására, aki sorstársam, akinek a börtön, az elnyomás, a megtorlás (mint nekem is), a menekülés, a bujdosás maradt élete végéig. „Gyújtsd fel a kölcsönös szeretet lángját, S újra és újra kérlek, Add, hogy szereteted gyarapodjék, Hogy ez az isteni láng Eméssze föl viszálykodásainkat!” „Íme az Úr szolgáló leánya: Történjék velem szavaid szerint!”
Ismét tárogatószót hallhattunk. Delényi Éva és Ambrus Károly művészek egymást felváltva játszottak kuruc nótákat a hangszereiken. Móricz Gergely kisdiák felolvasta Krúdy Gyula népszerű, mégsem eléggé ismert Rákóczi harangja című novelláját. Ezt a lelkes, kedves, hazafias történetet követte az, hogy a Gazdagrét – Csíkihegyek Általános Iskola énekkaros diákjai elénekelték Ziacsek Éva igazgató-helyettes szervezésében a Csínom Palkó, Csínom Jankó című dalt Lengyelné Zsoldos Emőke énektanár gitárkíséretével. A gyermekkórus teljes ünnepségi szereplésére a felkészítést még Szalai Ferenc tanár úr segítette. Albert Ferenc hét fejezetben megírt Rákóczi ballada című, honszerelemmel írt művéből olvasott fel.
(Simonné Schuck Mária Magdolna/Felvidék.ma)
