Az íjászatot legtöbben a napjainkban reneszánszát élő sportággal és a versenyekkel azonosítják, mások számára történelmünk régi századait idézi. A történelmi íjászat mindkettő: látványos sport és vonzó hagyományőrző tevékenység. Határon túli versenyeik és találkozóik során a nemes versengés mellett a külhoni civil szervezetekkel és hagyományőrzőkkel való kapcsolatfelvétel, a szakmai és baráti kapcsolatok ápolása és a magyar történelem emlékeivel való ismerkedés is fontos mozzanat.
Ezen az úton járva fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte a Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub a marcelházi kultúrházban. A rendezvényen Bogár Valéria, a klub elnöke köszöntötte a község polgármesterét, Varga Ervint, valamint az egyes íjászklubok, szervezetek képviselőit.
„Egyesületünk a helyi civil élet egyik meghatározó szervezete: számtalan alkalommal veszünk részt a helyi rendezvényeken, tartunk bemutatókat. Csapatunk törekszik a hagyományőrzés, valamint a szabadidős sportolás területén is megállni a helyét. Igyekszünk ápolni hagyományainkat is, így örömmel fogadunk bármilyen, bemutatóra szóló felkérést. A minőség biztosítéka, hogy a különféle megmérettetéseken jó eredménnyel szerepel az íjászklub, s magunk is szervezünk versenyeket. Célunk továbbra is, hogy szervezzük, fellendítsük környezetünk hagyományőrző életét. Várunk magunk közé mindenkit, akit érdekel az íjászat, kedvet érez az íjfeszítéshez, akár hagyományőrző, akár szabadidős céllal“ – mondta bevezetőjében az íjászklub elnöke.
A község polgármestere ünnepi köszöntőjében kiemelte: „Megtiszteltetés számunkra, hogy jubileumot ünnepelhetünk – a Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub megalakulásának két évtizedes évfordulóját. Hogy mi most itt lehetünk, az is azt bizonyítja, hogy a Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub nagyon sok komoly eredményt ért el, nemcsak a rendezésben, hanem a versenyzésben is a világ számos területén – s történelmi tevékenységükkel őrzik és továbbviszik az őseink által fontosnak tartott értékeket, öregbítve ezzel községünk hírnevét. Azt, hiszem egy település jövője és színvonala azon múlik, hogy az emberek mennyire aktívak, nemcsak a saját egyesületükben, hanem a falu életében is. Bátran kijelenthetem, hogy a Fekete Sólyom Történelmi Íjászklub tevékenysége azt bizonyítja, hogy kitartó munkát végeznek. Tudják, hogy erősnek kell lennünk – és nem csak egyesületi formában –
és akkor leszünk igazán erősek, ha meg tudjuk mutatni, hogy kik vagyunk, hogy felvidéki magyarok vagyunk, hogy büszkék vagyunk a magyarságunkra és büszkék vagyunk a múltunkra, és ezeket a hagyományokat ápoljuk, mert ápolnunk kell és tovább kell adnunk a jövő nemzedékének.
Hiszen különösen fontos, hogy az ősök útját követve községünkben is jelen legyenek a hagyományok, hogy magyar hagyományainkat közösen megéljük, hogy együtt érezzük az ősi gyökereink értékeit. Marcelháza Község Önkormányzata nevében kívánom Önöknek, hogy a jövőben is számos lehetőség nyíljon a nagy csaták lebonyolítására, kívánok barátságot, bátorságot, sikeres évtizedeket és jó egészséget a Sólyomfészek mottójával: „…Egy helyben állnak s lélekben szállnak, mert szárnya van a Sólyommadárnak…“
Ezt követően Bogár Valéria és férje, Péter képek segítségével elevenítették fel az elmúlt 20 év történéseit. „Bátyám, Kovács Zoltán kezdeményezésére, ő, a férjem és én elmentünk nézőként a Visegrádi Palotajátékokra. Az előadás után a bátyám elhatározta, hogy vásárol egy íjat a kézműves vásárban. Miután az íjat megvásárolta, hazamentünk, és azonnal ki is próbáltuk, majd másnap visszamentünk a vásárba és megvettük férjem, Péter első íját is. Majd augusztusban baráti társaságunkkal a Balatonnál kirándultunk, ahonnan elmentünk egy íjkészítőhöz, és megvásároltuk az én íjamat és még kettőt a baráti társaság számára. A mi kis csapatunk tehát egy baráti és rokoni társaság íjászi szerelméből szerveződött. A Fekete Sólyom elnevezés a képzeletünk szülötte, olyan jelképet választottuk, mely hasonlít az őseink által használt kerecsensólyom/turulmadár jelképhez.
Magunk készítjük saját tervezésű viseletünket – melyet Kiszely István elismert magyarságkutató professzor is jóváhagyott – valamint a hagyományőrző íjászat elhagyhatatlan kiegészítőit: nyílvesszőket, tegzeket, csizmákat, süvegeket, tarsolyokat.
A honfoglalás kori tegzeink, íjaink és csizmáink egy része Juhász Tibor és Juhász Péter íjászok műhelyéből származik. Számos rendezvényt magunk szerveztünk, volt jurtakiállításunk, ahol eredeti mongol jurtát mutattunk be Sajtos Mihály segítségével. Hét évvel ezelőtt a Koppányok hétfős csapata a felvidéki Marcelházára látogatott a Fekete Sólymok kiválóan megszervezett 3 D-s íjászversenyére.
Koricsánszky Csaba, a péceli Nap Párducai íjászcsapat vezetője révén, akivel több mint 10 éves nagyon jó barátságot ápolunk, a távlövészettel és távcéllövészettel a Párducgödörben kerültünk közelebbi kapcsolatba. Nagyon sokat tanultunk tőle, ami az íjászatot, emberséget és barátságot illeti. Szoros baráti kapcsolatban vagyunk vele, amit rendkívül nagyra becsülünk. Csaba a Kárpát-medencei Hadjárat megálmodója, melybe a csapatunk is bekapcsolódott egy versenyállomásként. A férjem éveken keresztül kutatott jó távlövő íj iránt sikertelenül, majd 2012-ben Koricsánszky Csaba ajánlotta fel az általa nem használt távlővő íját, amit meg is vásároltunk tőle, és az íjhoz kapott tőle Péter saját készítésű nyílvesszőket is, amivel meg is nyerte a törökországi versenyt” – idézte fel a kezdeteket az íjászklub vezetője.
Koricsánszky Csaba köszöntőjében így vallott az íjászatról: „Jövőjének záloga, ha még több fiatalt tudnak megszólítani és soraikba fogadni, akik az íjászatban ‒ nemcsak a versenyeken, hanem a történelmi ismeretterjesztésben és a hagyományőrzés népszerűsítésében is ‒ az utánpótlást jelenthetik. Az elkövetkező évekre, évtizedekre további sikeres munkát, jó egészséget, sok-sok hazai és nemzetközi versenyeredményt kívánunk a Fekete Sólyom tagjainak, de mindenekelőtt azt, hogy maradjanak továbbra is kiváló közösség és jó csapat a versenyeken és az életben egyaránt”.
A rendezvényt Bogár Fruzsina moderntánc-bemutatója és Gerencsér Erik szavalatai tették még színesebbé.
(Miriák Ferenc/Felvidék.ma)