A járványidőszak elképesztő mértékben vetette vissza a társadalmi szervezetek aktivitását Magyarországon, éppen ezért volt a kétnapos rendezvény augusztus 6-án és 7-én Ópusztaszeren igen szép teljesítmény a szervezők részéről!
Nemcsak magyarországi, hanem határon túli résztvevők is szép számban látogattak a rendezvényre, amely a családoknak táncházzal, barantabemutatóval és 100 magyar kézműves bemutatkozásával, illetve összesen 133 előadóval szolgált.
A szombati nap folyamán Raffay Ernő Trianonról szóló előadásában a megoldás lehetőségeiről, utána a Történelmi Sátorban Fejes Zsolt a Lajta-bánságról és a Rongyos Gárdáról, Bene Gábor és Gyarmati Péter a magyar történeti alkotmány helyreállításának szükségességéről és hasznosságáról, valamint arról beszéltek, hogy tizenöt évvel ezelőtt, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején pont ezért volt velük annyira kegyetlen a hatalom.
Schiffer András és Novák Előd közös előadása
Szó volt az ötvenhatos forradalom máig ható tanulságairól is, de a szombati nap talán legizgalmasabb fordulata Schiffer András és Novák Előd közös előadása volt, amelynek címe: Volt-e igazi rendszerváltás 1990 után? Egyébként, mint azt Schiffer hangsúlyozta, nemcsak Magyarországon, hanem a környezetünkben is a volt kommunista elit képviselőinek sikerült a gazdasági pozíciókat megkaparintva, erős hídfőállásokat kiépítve dominálniuk a közéletet.
Ami szomorú, hogy mindkét politikus, a parlamenti politizálással meghasonulva szinte egyszerre, 2016-ban hagyta ott a Parlamentet, miután önmaguknak is szembesülniük kellett azzal, hogy kurdarcot vallottak és valójában eszköztelenek. Ennek ellenére mégsem gondolják, hogy az ügynökakták nyilvánosságának az ügye végképp elveszett lenne.
Másnap, vasárnap ugyancsak a Háború és Béke Teremben Boros Imre közgazdász és Borvendég Zsuzsanna történész a magyar társadalom államadósságon keresztüli kifosztásáról tartott előadást.
Gecse Géza előadása
Gecse Géza viszont a Történelem Sátorban „A pánszlávizmus múltja és jövője” című előadásában hangsúlyozta, hogy bár a pánszlávizmus közép-európai gyökerű, de komoly jelentőségűvé akkor tud válni, ha egy nagyhatalom a magáévá teszi. Ez így volt az I. világháború során, amit Oroszország viszont hamarabb veszített el, mint az Osztrák-Magyar Monarchia és így volt a II. világháborúban is, de csak a Szovjetunió elleni német támadást követően és főként a jugoszláv–szovjet konfliktus kialakulásáig, ám addig erőteljesen érvényesült a németek és a magyarság elleni erőszak.
Bár sokak számára az orosz–ukrán háború koporsószegnek tűnik a pánszlávizmus testében, hiszen két szláv, ráadásul igen közeli rokon nép között zajlik háború, de sajnos, magyarként azzal kell szembesülnünk, hogy ez a külpolitikai doktrína velünk szemben többször is érvényesült. Főként a második világháborút követően Csehszlovákiában, Kárpátalján, illetve a titói Jugoszláviában terrorizálták és gyilkolták az ott élő, őslakos magyarságot.
Rácz Szabó László, Kolek Zsolt és Bartha Barna
Az erdélyi, felvidéki és délvidéki magyarság megpróbáltatásai című előadásnak a Felvidékről Kolek Zsolt, a Délvidékről Rácz Szabó László és Erdély problémáinak prezentálójaként, az eredetileg erdélyi illetőségű Bartha Barna politológus, a Mi Hazánk Nemzetpolitikai Kabinet Elnökeként szólalt meg. Kolek Zsolt elmondta, hogy ma 420 ezer magát magyarnak valló emberrel számolhatunk a Felvidéken, akik mellett 25 ezer olyan ember él odakint, akik kvázi-magyarok, vagyis, jól beszélik a nyelvet, de már leginkább szlovákiaiként definiálják magukat. Nagyon sokat segítene a politikai hatalomban magyarként való részvétel és ezt ő nem gondolja kivitelezhetetlennek – állította Kolek Zsolt.
A délvidéki Rácz Szabó László egykori polgármester elmondta, hogy a szerbek közül mindenki természetesnek tartotta volna, ha az Orbán-kormány területi igényt fogalmazott volna meg közvetlenül Magyarország NATO-csatlakozását követően, de ettől az ország miniszterelnöke – sajnos – elzárkózott. Ettől függetlenül Rácz Szabó László szerint – ez az elképzelés előbb-utóbb valósággá válhat.
Papp Lajos szívsebész
Beke Erzsébet közgazdász a magyar rendszerváltás magyar családokat sújtó következményeiről készített mérleget. Ebben kimutatta, hogy a lakosság 3/4 részének családonként 10 millió Ft ki nem fizetett – „másokat gazdagító” – jövedelmet kellene visszakapnia ahhoz, hogy kissé könnyebben elviselhető legyen számukra a következő évek megpróbáltatása. Papp Lajos szívsebész pedig a magyarságtudat építésének a szükségességéről beszélt előadásában.
A Magyarok Országos Gyűlésén lehetőség volt nemcsak megnézni, hanem be is szállni a
honvédségnél rendszeresített harci járművekbe és akár jelentkezni is a tényleges és tartalékos katonai szolgálatra.
Honvédségi harci járművek
(Aspektus/Felvidék.ma)
