A tevékeny szeretet nyelvét folyékonyan beszélő egyházra van szükség – hangsúlyozta Ferenc pápa szombaton Budapesten, a Rózsák terei Szent Erzsébet-templomban, ahol a magyar katolikus egyház segítő szervezeteivel, menekültekkel és szegényekkel találkozott.
A katolikus egyházfő megköszönte a magyar egyháznak a tevékeny szeretet melletti elkötelezettségét, és köszönetet mondott az ukrajnai háború elől menekülők nemcsak nagylelkű, hanem lelkes befogadásáért is.
Hangsúlyozta:
az evangélium középpontjában a szegények és a rászorulók állnak, mert Jézus azért jött, hogy „örömhírt vigyen a szegényeknek”.
Ez izgalmas kihívás elé állít bennünket, hogy „az általunk vallott hit ne legyen egy életidegen szekta foglya” és ne váljon áldozatává egyfajta „lelki egoizmusnak” – fogalmazott. Az igazi hit „kényelmetlen”, „kockáztat”, „kilép a világba, hogy találkozzon a szegényekkel és képessé tesz arra, hogy saját életünkkel a szeretet nyelvét beszéljük” – mondta Ferenc pápa.
Kitért arra:
a tevékeny szeretet nyelvét beszélte Szent Erzsébet, akit a magyar nép annyira tisztel és szeret. Szent Erzsébet, a király leánya fényűző és kiváltságos környezetben nőtt fel, mégis, megérintve a Krisztussal való találkozástól, elutasította a világ gazdagságát és hiúságait, hogy ezekről lemondva a rászorulókról gondoskodjon. Ez a tevékeny szeretet nyelve
– nyomatékosította az egyházfő.
A hajléktalanok, szegények, betegek segítéséről szólva Ferenc pápa hangsúlyozta: nem elég csak kenyeret adni, ami a gyomrot táplálja, hanem az ember szívét is táplálni kell! A tevékeny szeretet nem pusztán anyagi és szociális segítségnyújtás, hanem az egész emberre figyel és Jézus szeretetével talpra akarja őt állítani: „olyan szeretet, amely segít visszanyerni szépségünket és méltóságunkat”.
Megjegyezte:
a tevékeny szeretet bátorságot és ránézést jelent, nem lehet ugyanis segíteni úgy, ha közben másfelé nézünk. Nem lehet táplálékot adni távolról, érintés és odanézés nélkül
– mondta.
Az érintéssel és a ránézéssel egy út kezdődik azzal a nélkülöző emberrel, aki „segít neked megérteni, hogy te magad is nélkülöző ember vagy Isten szemében és kezében” – fogalmazott Ferenc pápa.
Az egyházfőt Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Katolikus Karitász elnöke köszöntötte. A szeretetszolgálat munkáját bemutatva felidézte: Magyarországon 1931-ben alapították meg a Katolikus Karitászt, amely nagy lendülettel végezte munkáját 1950-ig, amikor a kommunista rendszer betiltotta működését. Szinte titokban élt tovább a plébániákon a munka egészen 1991-ig, amikor hivatalosan újraindulhatott a segélyszervezet.
A szeretetszolgálat sok ezer önkéntessel és sok hivatásos segítő szakemberrel gondozza az időseket és a betegeket, segíti a rászoruló családokat, a fogyatékkal élőket, kiveszi részét a szenvedélybetegek gyógyításából, segíti a hajléktalanokat, a hátrányos helyzetű kisebbségekhez tartozókat, támogatja az üldözött keresztényeket, a menekülteket és a humanitárius katasztrófák áldozatait. Hozzátette: a Katolikus Karitász mellett más szeretetszolgálatok is működnek Magyarországon, így a Máltai Szeretetszolgálat, különböző katolikus intézmények és lelkiségi csoportok, közösségek, illetve más hitvallású szervezetek is.
A találkozón Ferenc pápa beszéde előtt tanúságtételek hangzottak el.
Elsőként a Nyíregyházi Egyházmegye területén, Máriapócson élő roma asszony, Fürtösné Kanalas Brigitta számolt be arról, hogyan segítette őt nehéz helyzetében a görögkatolikus egyház, munkát és otthont biztosítva neki és gyermekeinek.
A második tanúságtevő az ukrán Oleg Jakovlev és családja volt. A héttagú család a Budapesttől 1500 kilométerre lévő Dnyipropetrovszkból menekült Magyarországra 2022 májusában.
A családfő felidézte: több napig tartó út után érkeztek Magyarországra, ahol szállást és segítséget kaptak. Később a Katolikus Karitász integrációs központjában is szeretettel fogadták őket – mondta, hozzátéve, kézzelfogható anyagi segítséget, utalványokat is kaptak, ami „életmentő volt” a családnak és „bátorítást, reményt is adott”.
„Számunkra és gyermekeink számára Magyarország egy új élet kezdetét, egy új esélyt jelentett. Itt befogadtak bennünket és új otthonra leltünk”
– fogalmazott Oleg Jakovlev.
A család gyermekei egy dallal köszönték meg a Katolikus Karitász munkáját és köszöntötték az egyházfőt.
Végül Kunszabó Zoltán diakónus és felesége, Kunszabóné Pataki Anna, a hajléktalanokat segítő Csak Egyet Szolgálat alapítói beszéltek munkájukról. Kunszabó Zoltán elmondta: Budapesten 2246 ember lakik hajléktalanszállókon és 436 él az utcán. A hajléktalanságtól veszélyeztetettek száma azonban ennél sokkal nagyobb: vendégeik között vannak volt állami gondozottak, pszichiátriai problémákkal, szenvedélybetegségekkel küzdők, börtönből szabadultak, és vannak közöttük a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák és idősek is.
A tanúságtételek és Ferenc pápa beszéde után az egyházfő vezetésével elimádkozták a Miatyánkot, majd Ferenc pápa megáldotta a részvevőket. A találkozó végén szendrőládi romák zenéltek.
Ferenc pápa a templomba érkezésekor és távozásakor is hosszan üdvözölte a padsorokban ülő szegényeket és a roma közösség képviselőit.
Az egyházfő az Árpád-házi Szent Erzsébet-templomból a szintén a Rózsák terén álló görögkatolikus Istenszülő oltalma-templomba ment, hogy találkozzon a görögkatolikus közösséggel.
A görögkatolikus közösséggel találkozott Ferenc pápa
A Duna tévécsatornán közvetített eseményre a pápa a közeli Árpád-házi Szent Erzsébet-templomból kerekesszékben érkezett a görögkatolikus közösség templomába, ahol Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita fogadta. A hívek Ferenc pápa érkezése előtt már elkezdték énekelni az akathisztoszt, az Istenszülő Szűz Máriát dicsőítő himnuszt, amit a pápa érkezésekor megszakítottak.
Kocsis Fülöp hajdúdorogi görögkatolikus érsek-metropolita köszöntőjében arról beszélt: „Szent II. János Pál pápától tanultuk azt a fontos igazságot, hogy Krisztus egyháza két tüdővel lélegzik, Kelet és Nyugat lelke együttesen élteti a Titokzatos Testet”.
„Ez a költői és teológiai kép itt, ezen a téren, különösen is érvényesül. Egymás mellett áll két templom, egymás mellett él két közösség, a római és a görögkatolikus. A plébánia és parókia összeér, közösségi életünk összeforr. Ezt a templomot a római katolikus testvérektől kaptuk, jó 120 évvel ezelőtt” – tette hozzá.
Mint mondta, nekik, görögkatolikusoknak különösen is fontos a katolikus egyházhoz tartozásuk.
„Születésünktől, az első unióktól fogva sokat kellett szenvednünk ezért a kettős hovatartozásért. Vértanúink nemcsak keresztény hitükért, hanem kifejezetten a katolikus egyházhoz tartozásukért haltak meg, hiszen ha vállalják a kommunista erőszak diktátumát, visszatérnek az ortodox hitre, megmenthették volna az életüket, de inkább meghaltak, semhogy a katolikus egyházat megtagadják”
– fogalmazott.
Hozzátette: „ezért senki nem vonhatja kétségbe, hogy miközben igyekszünk hűséggel ragaszkodni keleti gyökereinkhez, ezzel nem különállni akarunk, hanem hidat képezni a két testvéregyház között, hiszen mi valamilyen módon mindkettőhöz odatartozunk” – mondta.
Az érsek-metropolita hangsúlyozta: a pápa látogatásával „óriási megerősítést kaptak”, hogy a katolikus egyháznak ők is egyenértékű tagjai
és kiemelte, ígéretet tesznek arra, hogy miközben Krisztust keresik és hirdetik, egyházi létükben az egység hordozói és építői lesznek. Ezt mindenekelőtt buzgó imádsággal szeretnék munkálni, ezt tartják legfőbb kötelességüknek és lehetőségüknek, „ezzel tudjuk éltetni a Titokzatos Testet”.
A görögkatolikus közösség ajándékot is adott Ferenc pápának: a keleti egyház rózsafüzérét, egy száz szemes csotkit, amelyet görögkatolikus fiatalok kötöttek erre az alkalomra. Az ajándékot gyermekek adtak át és Ferenc pápa azonnal felvette a jobb csuklójára. Kocsis Fülöp kiemelte: az ajándék mindannyiuk üzenetét fejezi ki, „hogy gyermeki hittel fogjuk szeretni Krisztus Urunkat, az ő egyházát és földi helytartóját, (…) Ferenc pápánkat”. A pápa rózsafüzérrel ajándékozta meg a gyermekeket.
Kocsis Fülöp ezután felkérte a Szentatyát, csatlakozzon hozzájuk és imádkozza velük a nagy litániát, a béke ekténiáját a rítusuknak megfelelően.
Az imádkozás után Ferenc pápa felvette az aranyszínű, görögkatolikus stólát (epitrachelion) és megáldotta a jelenlévőket.
A pápa ezt követően a templom bejáratáig sétált a hívek énekével kísérve, megállva és beszélgetve a hívekkel. A templomot már kerekesszékben hagyta el. A Rózsák terén összegyűlt emberek énekeltek a pápa távozásakor.
(MTI)