Április 30-án a mai Szlovákia területéről is nagyon sokan részt vettek a magyarországi pápalátogatás központi programján, a magyar Parlament mellett ünnepelt Jó Pásztor-vasárnapi pápai szentmisén. A szabadtéri oltárhoz közel, a magyar kultúra és hagyományok sokszínűségét bemutató szektorban, a Felvidéket egy Garam menti faluból származó házaspár, Herbácskó Norbert és Anita képviselte. Az alábbi beszélgetés velük készült, Bény község polgármester asszonyával és férjével, a budapesti programot követően.
Meglepte-e Önöket ez a nem mindennapos felkérés, hogy népviseletben érkezzenek a pápai szentmisére?
Anita: Igen. Őszinte köszönettel tartozunk a megtisztelő felkérésért, valamint Molnár Tamás atyának a lehetőségért és őszinte segítségéért. Az, hogy népviseletben jelenhettünk meg és képviselhettük a felvidéki magyarságot, óriási megtiszteltetés volt számunkra.
Mi előzte meg a Kossuth térre való bejutásukat?
Anita: Az igazság az, hogy már szombat este végig pásztáztuk a Kossuth-teret, valamint a környező utcákat, nem bíztuk a véletlenre, hogy a bejutás sikeres legyen. Egy, a Kossuth-térhez közeli hotelben szálltunk meg szombaton, mindent próbáltunk megtervezni, hiszen nagyon fontos volt számunkra, hogy időben a helyszínre érkezzünk. Nagy tömegre számítottunk, beigazolódott a sejtésünk. Ennek ellenére vasárnap reggel a bejutás zökkenőmentes volt. Mikor megláttak bennünket népviseletben, s miután áthaladtunk a biztonsági ellenőrzésen a beléptető kapunál, egy hölgy a helyünkre kísért bennünket. Megtisztelő volt, jól megszervezett.
Milyen érzés volt Bényt, a Garam mentét és a felvidéki magyarságot ily módon képviselni a pápai szentmisén?
Anita: Felemelő, megtisztelő, meghitt. Sosem volt részünk ilyen küldetésben, büszkeséggel, s egyben alázattal voltunk jelen, óriási érzés.
Mit érdemes tudnunk erről az egyedi viseletről?
Anita: A szakirodalom „az Alsó-Garam menti kurtaszoknyás hatfalu“ viseleteként említi. A férfiak viselete a palóc viselet jegyeit tükrözi, az idő múlásával egyszerűsödött: keményszárú csizma, zsinóros nadrág, ing és mellény. A hölgyek viselete viszont páratlan: a kurtaszoknyához a csörgős piroscsizma is hozzátartozik. Egyedülálló viselet, mely egy behatárolható etnikai csoporthoz kapcsolódik, kisebb különbségekkel hat falu viseletéről van szó. Ezek pedig a mai Felvidék területén található Bart, Bény, Kéménd, Kisgyarmat, Kőhídgyarmat és Páld települések. Nagyon izgalmas kérdés, hogy hogyan alakult ki ez a viselet, igazából egyetlen tanulmány sem ad rá pontos választ. Ez a hat falu közigazgatásilag nem volt egységes, hiszen Hont illetve Esztergom vármegyéhez tartozott. Földrajzilag a Kisalföld peremén, a Garam alsó folyásának két partján helyezkednek el, tulajdonképpen két nagy tájegység, a Palócföld és a Kisalföld határán. A kurtaszoknyáról sok legenda elterjedt, talán a legismertebb, hogy a török uralom ideje alatt a török basa rövidebb szoknyát szeretett volna a hölgyeknek, aminek úgy tettek eleget, hogy rövidítették ugyan a szoknyát, viszont a deréktájon a szoknyát lejjebb ültették. Nyilván ez valószínűleg nem egy teljesen hiteles magyarázat. Próbáltunk utánajárni, de hitelesebb magyarázatot arra, hogyan alakult ki ez az egyedülállóan pazar viselet, nem találtunk. A falunk múzeumában több, százévesnél is jóval régebbi viselet található, mind vastagselyemből, egyedülálló szabással. A hölgyek viselete eltér életkor, családi állapot függvényében. Külön érdemes említeni a palóc világra jellemző lakodalmas, menyasszonyi viseletet, amely a maga nemében szintén páratlan.
Kaptak-e valamilyen visszajelzést ismerőseiktől, vagy akár ismeretlenek is felfigyeltek-e Önökre?
Norbert: Igen, rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk. A szociális hálókon keresztül gyorsabban terjedt a hírünk, mint ahogy mondani tudtuk volna barátainknak, ismerőseinknek, hogy Budapesten jártunk. Nagyon sok kép és bejegyzés jelent meg rólunk, próbáltunk megfelelni ennek a nem mindennapi, de annál megtisztelőbb felkérésnek. Voltak olyanok, akik kifejezték mennyire büszkék arra, hogy a bényi viselet megmutatta magát ezen a különösen fontos eseményen, s olyanok is, akik arra kértek, hozzuk haza a Szentatya áldását falunkba is.
Ferenc pápa milyen üzenetét hozták haza erről a fontos találkozóról?
Norbert: Ez egy nagyon izgalmas kérdés. A szentmise előtt sok hasonló újságírói kérdésre kellett rögtönözve válaszolnunk, olyan témákban is, hogy szerintünk fog-e változást hozni Ferenc pápa üzenete az ukrán-orosz konfliktusban, vagy mit gondolunk Ferenc pápa üzeneteiről, mit gondolunk a migránsokról való törődésről, miért jöttünk el, mit vártunk el a Ferenc pápával való találkozástól,…? Elmondtuk, hogy nagyon várjuk a találkozást, újra szeretnénk megtapasztalni azt az egyedi légkört és leírhatatlan hatás-hangulatot, amiben először Rómában volt részünk, mikor közelről láthattuk a Szentatyát. Akkor, ott, az Örök Városban Ferenc pápa megsimogatta a kisfiunkat, ez óriási élmény volt. S hogy milyen üzenetét hoztuk haza? Igazából csak azt tudjuk válaszolni, hogy mint mindig, Ferenc pápának most is nagyon mély és fontos üzenetei vannak. Tulajdonképpen ezek az üzenetek minden embernek szólnak, ezek az üzenetek tiszteletet követelnek. Számunkra a legfontosabb üzenetek ezek közül talán azok, hogy az élet valódi és nem virtuális, ezt a fiatalokhoz intézett beszédében mondta az Arénában, ahol a fiunk is jelen volt. Illetve, hogy nem háborúra, hanem békére van szükség, és ez figyelmeztetés is egyben, hogy legyen a békéhez erős és igazi akarat.
Interjú: Pozsonyi Magyar Katolikus Közösség
Képek: Süle Ágnes Katalin (Človek a Viera)
