Szklabonya hűen őrzi Mikszáth Kálmán emlékét. A Szlovák Nemzeti Múzeum – A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma által fenntartott emlékház mellett a község számos pontján állítottak emléket a nagy palóc mesemondónak. Mikszáth Kálmán életéhez, vagy a műveihez kapcsolódó helyszíneket kereshetünk fel a faluban.
Az irodalmi séta során hat helyszínt barangolhatunk be Mikszáth nyomába eredve. Minden egyes helyszínen kétnyelvű – magyar és szlovák – információs táblát helyeztek el.
Több helyszín sajnos ma már nem létezik, ám a tábláknak köszönhetően így is elidőzhetünk egy kissé, Mikszáth nyomát kutatva.
A jelenlegi emlékházban élte gyermek- és ifjúkorát, felnőttként is gyakorta visszatért a falai közé.
Mikszáth Mariska és a szülők nyughelye (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A barangolás az emlékházzal szembeni községi temetőben kezdődik. Ebben a kis temetőben nyugszanak Mikszáth Kálmán szülei, Mikszáth János és Veres Mária. Mindketten egyazon évben, 1873-ban hunytak el. Édesanyja halálát az akkori nagy kolerajárvány okozta. A szülők még Mixadt néven szerepelnek.
A szülők sírja mellett találjuk Kálmán kishúgának, Mariskának a nyughelyét is. Az 1867-ben elhunyt Mariska vörös márvány sírkövén az alábbi szöveg olvasható: „Édesanyjának legnagyobb öröme meghalt életének 17. évében.” Érdekes módon Mariska sírjelén már a Mikszáth név szerepel. Mint köztudott, Mikszáthot a Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra.
Itt állt egykor a kovácsműhely (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Az emlékháztól alig pár tíz méterre leljük az egykori kovácsműhely helyét. „A mi falunkban a kovácsműhely pótolja a klubot és a kaszinót. Kereket igazíttató, lovat patkoltató utasok állnak meg hébe-hóba, s magából a helyiségből is egyik jön, másik jön, ez is, az is tud valamit s legott asztagnak gyűl meg a hallani való” – írja az 1879-es keltezésű A mi falunk című művében.
Mikszáth kicsi kora óta szerette a kovácsműhely hangulatát. Sokat hallgatózott is, gyűjtötte a történeteket. Elraktározta az élményeket, s felnőttként hasznosította azokat.
S tán ennek is köszönhető, hogy számos regényében, novellájában visszaköszön a kovácsműhely. Ma már a kovácsműhely épülete nem áll, helyét tábla jelzi.
A Szent Vendel-kápolna (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A séta következő állomása a Szent Vendel-kápolna. Szklabonya több száz éves szakrális helye az alig nyolc-tíz fő befogadására alkalmas kápolna. Mikszáth A Krúdy Kálmán csínytevései című művében állít emléket a helynek. Mikszáthék evangélikus hitűek voltak, így a nem oly messzi Nagykürtös evangélikus templomába jártak istentiszteletekre. Mikszáth Kálmánt is ebben a templomban keresztelték meg.
Mint már írtuk, az emlékház abban az ingatlanban működik, ahol gyermek- és ifjúkorát töltötte a szerző. A szülőháza ma már nem áll. A romos épületet az előző évszázad hatvanas éveiben hatósági beleegyezéssel ledöntötték. Ötéves koráig élt a ház falai között. Nem sok emléke volt erről az időszakról. Tán csak a szülőház előtt elhelyezett Szűz Mária-szobrocskára emlékezett halványan.
Emléktábla Mikszáth egykori szülőháza helyén (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A lebontott ház helyén ma emlékoszlop áll. Ezen a helyen állt Mikszáth Kálmán 1847–1910 világhírű író szülőháza – olvasható az emlékjelen.
Mikszáth számos műve játszódik a szülőfalujában, ám művészi szabadságtól vezérelve más néven. Bodok megnevezéssel. A község határában hömpölygő Kürtös patak is álnéven szerepel a műveiben, Bágynak hívja.
Az egyik frappáns ki novellája állít emléket a pataknak és a mellette lévő vízimalomnak. A bágyi csoda 1882-es keltezésű rövid mű. Ma már a malom sem létezik.
Vízimalom, ahol megtörtént a bágyi csoda (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
„A szklabonyaiak ma már nem nagyon emlékeznek, hogy valamikor a Kürtös patakon vízimalom is működött. Pedig még egyszer itt csoda is történt. A molnárné, a szép Vér Klára szeretője addig ügyeskedett a malom körül, mígnem az elfogott víz a gáttól visszafelé folyt. Ezzel együtt a hitvesi hűség is odalett” – olvasható az információs táblán.
Ugyancsak művében is megemlíti a falu határában lévő savanyúvízforrást. Hová lett Gál Magda című 1882-ben megjelent szomorú novellájában ír az enyhén büdös forrásról, a csevicének is nevezett közkedvelt ásványvíz forrásáról.
Savanyúvízforrás a falu határában (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
„Van is mit dicsekedniök a bodokiaknak a savanyú vizükkel. Igaz, hogy erős víz, a verebet, a fecskét, ha nem magasan repül el fölötte, megkábítja… Színes korsóikkal odajárnak a lányok, arra várják őket a legények. Az a savanyú kút az oka sok édes találkozásnak, sok keserű megbánásnak” – olvasható az említett novellában.
A szklabonyai barangolást befejezhetjük az emlékházban. Alig pár évvel ezelőtt teljesen megújult az irodalmi emlékhely kiállítási anyaga. S alig pár hete adták át a Fényes álmok, Mikszáth és Mauks Ilona szerelme előtt tisztelgő padot.
A Mikszáth Kálmán Emlékház Szklabonyán (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
