Mária Terézia kezdeményezésére VI. Piusz pápa 1776-ban több püspökséget hozott létre a történelmi Magyarország területén. A rozsnyói és a szepesi püspökség mellett Besztercebánya székhellyel jött létre a harmadik katolikus egyházmegye. Első püspökké a nagyszombati születésű gróf Berchtholdt Ferencet nevezték ki. Ezt kövezően kezdődött el a püspökség székhelyének építése a bányászvárosban.
A püspökség székesegyháza a piactér szegletén lévő Xavéri Szent Ferenc-katedrális lett. A székesegyházról a fenti cikkünkben írtunk részletesebben. A püspöki palota a katedrálissal szemben, a történelmi tér túlsó oldalán épült fel.
A háromszintes épületet három gótikus stílusú, kisebb ház helyén kezdték el építeni.
Az 1780-as évek elején egy tűzvész jelentős pusztítást okozott az épületben. Berchthold saját költségén újraépítette klasszicista-barokk stílusban. A munkálatok 1787-ben fejeződtek be.
A háromszintes épület főbejárata (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Berchthold bő fél évvel a püspökség megalapítása (1776 márciusa) után 1776. október 28-án érkezett a bányászvárosba, fehér paripán az alsó kapun keresztül hatalmas ováció közepette. Másnap a várnegyedben található Mária-templomban tartotta az ünnepi szentmiséjét.
A palota homlokzata a már említett klasszicista-barokk stílus jegyeit hordozza. A létesítmény egy zárt udvarral rendelkezik. A palota a püspökség adminisztratív és reprezentatív központjává vált.
Latin nyelvű emléktábla az alapítókról (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A főbejárat két oldalát kettőzött oszlop szegélyezi, melyek növényi ornamentikában végződnek.
Az ajtó felett egy nagyobb méretű emléktáblát helyeztek el. A tábla a püspökség alapításának és palota építésének az emlékét őrzi.
A latin nyelvű szöveg magyar fordítása a következő: „A püspökséget Mária Terézia magyar uralkodó alapította. Az épületet, melyet egy szerencsétlen tűzvész teljesen lerombolt 1783. május 3-án, Bertchthold Ferenc besztercebányai püspök saját költségén újraépítette. A homlokzati részét alapjától építette fel és 1787-ben az egész művet befejezte.”
Štefan Moyses emléktáblája (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A besztercebányai palota mellett a garamszentkereszti kastély is a püspökség uradalmához tartozott. A reneszánsz-barokk kastély 1950-ig tartozott a püspökséghez. Több egyházfő nyári lakként használta. Teológiai iskola is működött a falai között.
Az eltelt közel 240 év alatt számos püspök székhelye volt a palota. Mások mellett Rudnyánszky József, Štefan Moyzes szlovák nemzetébresztő, Ipolyi-Stummer Arnold, későbbi nagyváradi püspök. Marián Chovanesnek, jelenlegi püspöknek szintúgy e falak között van a székhelye.
Forrás:
K. Demuth – P Hrúz – M. Šoka: Besztercebánya és környéke
E. Genserek – V. Sklenka: Klenoty Banskej Bystrice
bbdieceza.sk
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
