A szégyenketrecek a megszégyenítést, megfélemlítést szolgálták egykor. A Felvidéken a legismertebb ilyen jellegű létesítmény Lőcsén található. A mostanra már turistalátványossággá előlépett pellengérrel több felvidéki településen is találkozhatunk. Ezek egyike az egykori Hont vármegyéhez tartozó Korpona is, melynek főterén az elmúlt években építették vissza a ketrecet.
A szégyenketrecbe bűnökért, vétkekért kirótt büntetésként kerültek az elkövetők. A ketreceket általában közterületen, az adott település legforgalmasabb helyén állították fel.
Így a benne „raboskodók” a nagyérdemű előtt közszemlére voltak téve.
Ezáltal még nagyobb volt a szégyenérzetük.
2021-ben állították vissza a ketrecet (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A ketrecben töltött idő a vétkes számára megaláztatást és tanulságot, az arra járók részére pedig elrettentést volt hivatott jelenteni. Előszeretettel alkalmazták ezt a büntetési módot a vásárok idején. Az összegyűlt emberek az elítéltet általában megvető kifejezésekkel illették.
A ketrec legtöbbször vasoszlopokból vagy falécekből készült. Általában több személy befogadására voltak alkalmasak az ilyen létesítmények.
Szégyenketrec Korpona főterén (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A nyilvános megszégyenítés ilyen formáját leggyakrabban a könnyedebb erkölcsűnek ítélt nőkön alkalmazták. A gúnyketrecnek is nevezett köztéri börtönnek a ledér nők mellett a tolvajok is gyakori vendégei voltak. Lőcsén már a 16. században használatos volt. Pozsonyban szintúgy létezett ebben az időben szégyenketrec.
Főleg a Felvidéken és Erdélyben volt használatos. A szabad királyi városok önálló ítélkezési joggal rendelkeztek. A város tanácsa és bírája önállóan ítélkezhetett a polgárai felett, s az ítélet egyik végrehajtó eszközévé váltak a szabad királyi városokban felállított ketrecek.
Az egyszerű szerkezetű ketrecet bárki kipróbálhatja (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Szabad királyi városként Korpona történelmi terén, a Szentháromság téren is állott egykoron gúnyketrec.
Első írásos említése a 18. századból származik. Ugyanakkor az alakjára vonatkozóan nem maradt fenn pontos leírás. Azt sem lehet tudni, hogy milyen anyagból készült.
Annyi bizonyos, hogy a főtéren helyezkedett el. Főleg tolvajokat tettek benne közszemlére. Nem tudni azt sem, hogy meddig volt használatban.
A kevés történelmi forrást alapul véve 2021 első felében a város saját forrásaiból, illetve a regionális turisztikai egyesület támogatásával építette meg a kalitkát. Mintául a még fennmaradt hasonló ketrecek szolgáltak.
A korponai városháza január első napjaiban (Fotó: Pásztor Péter/Felvidék.ma)
A hatszögletű kőalapzatra vasrudakból készült létesítményt a városháza előtti füves területen állították fel. A ketrecen QR-kód alkalmazásával elérhetőek az eszközzel kapcsolatos alapismeretek.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
