A parlament múlt héten jóváhagyta a pedagógusok és a nevelő-oktató munkában résztvevő alkalmazottak, valamint egyes közalkalmazottak fizetéséről szóló törvény módosítását. A módosítás lehetőséget ad az iskolaigazgatóknak, hogy az általános béremelésen túl is honorálhassák a tanügyi dolgozókat. Ezzel kapcsolatban kérdeztük Andruskó Imrét, a Selye János Gimnázium igazgatóját, a Magyar Szövetség politikusát – mivel terheli ez az intézményvezetőket, javulhat-e ettől a munkaerőhiány és jobban motiválhatóak-e a pedagógusok a teljesítményalapú bérezéssel.
A módosítás értelmében a pedagógusok és pedagógiai szakdolgozók bére szeptember elsejétől hét százalékkal, 2026. január 1-jétől további öt százalékkal nő – ez együttesen 12 százalék. Emellett egyéni pótlékot vezetnek be, amit külön értékelés, a teljesítmény és a munka minősége alapján lehet kifizetni. „Mindezekre az állam biztosítja központilag a forrásokat és az intézményvezetők gazdálkodhatnak vele – tehát az iskolákat nem terheli, nem saját magunknak kell kitermelni – de nyilván az ország költségvetésének helyzetétől függ majd” – fogalmazott, hozzátéve, az még nem teljesen világos, milyen keretrendszer alapján kell majd értékelni a tanárokat, de ez sem újdonság, hiszen a tanárok munkáját eddig is kellett értékelni, jegyezte meg. Sőt, az igazgatókat is – őket a kollégák, a tanárok teljesen anonim módon értékelik, amiből átlagot vonnak és a fenntartó ezt minden augusztusban megkapja – legyen szó általános, vagy középiskoláról.
„A különbség most annyi, hogy a tanárok értékeléséhez most a miniszter pénzt is rendelt, hogy motiválja a tanárokat.”
Az oktatási minisztérium úgy véli, a teljesítmény értékelése motiválni fogja a pedagógusokat. Ám a Szlovák Oktatási Szakszervezet egyelőre hiányolja az egységes követelményrendszert, aminek alapján igazságos lenne. A minisztérium ígéretet tett, hogy kidolgoz ehhez egy segédanyagot, gyakorlatilag egy sorvezetőt, ezen belül pedig lehet módosításokat végezni, hiszen nem lehet egységesen értékelni a pedagógusokat: minden iskola más a megfogalmazott céljai szerint és persze vannak helyi adottságok is, magyarázta.
Bár a minisztérium a bérhelyzet javulásától reméli az oktatási szektorban tapasztalható munkaerőhiány javulását, Andruskó rámutatott, hogy
a kezdő pedagógusok bérét most sem emelik.
„Ma már pénz nélkül semmi, pénzzel bármi megoldható. Hiába készülnek jó reformok az oktatásban, ha nem tesznek mellé forrásokat, nem hozza meg a várt eredményt. A pedagógusok béremelése jó irány: ledolgozott 25 évvel, a második atesztáció után egy pedagógus megkeresheti a 2400 eurót. De a gond az, hogy a jelenlegi béremelés a kezdőknek nem segít” – mutatott rá.
Véleménye szerint a szaktanárok hiányát hosszú távon a kezdő pedagógusok béremelése biztosíthatná. „A McKinsey-jelentés szerint a jól működő oktatási rendszerekben a kezdő tanárok bére el kell hogy érje az országos átlagbér 90-95 százalékát. Tavaly Szlovákiában az országos átlagbér 1550 euró volt, ennek körülbelül a 70 százaléka a kezdőtanárok bére” – mutatott rá.
Szintén ebből a kutatásból derült ki, hogy a legsikeresebb iskolarendszerekben
az egyetemet végzettek felső egyharmada megy tanárnak, tehát a legjobb egyetemek legjobb végzőseit igyekszenek a tanári pályára csábítani.
Andruskó ehhez még hozzátette, egy jó oktatási rendszerben a tanároknak lehetőséget kell biztosítani az élethosszig tartó tanulásra, tehát folyamatosan képezni kell őket.
De pénz nélkül semmi sem fog menni – vélekedett. Kapitány Istvánt, a Shell vállalat korábbi globális alelnökét idézve elmondta, először is definiálni kell a problémát, majd javaslatot kell tenni a probléma megoldására, tenni kell mellé költségvetést, majd megfogalmazni az elvárásokat. Úgy véli, ez lehet a siker titka.
Az intézményvezető szerint a Drucker (Hlas-SD) által irányított minisztérium jó úton halad, de már most óriási a baj a szakos tanárok hiányából fakadóan. Az ország iskoláinak közel felében nem szakos tanárok tanítják a fizikát például. „Ő az egyik legszimpatikusabb miniszter, egy menedzser, aki folyamatokban gondolkodik és azokkal az emberekkel dolgozik, akik már évek óta szakmailag megfelelnek” – mondta, utalva arra, hogy szokatlan módon, talán egyedüli miniszterként, az előző kormány után nem végzett „tisztogatást”, nem küldte el a jó szakembereket a oktatásügyi tárcától. Tomáš Drucker a 32 éve, 1993 óta önálló Szlovákia 24. oktatásügyi minisztere – átlagosan alig másfél évet töltöttek a szlovák oktatásügy élén az eddigi miniszterek.
Szalai Erika/Felvidék.ma
